Egy kimerítő, élményekben gazdag kirándulás után nincs is jobb érzés, mint hazaérni – ám a jól megérdemelt pihenés mellett ne feledkezzünk meg arról, hogy este fürdőzés után alaposan vizsgáljuk át a testünket, hogy minél hamarabb felfedezhessük az erdőből esetlegesen hazahozott apró „potyautasokat.”
A kullancsok leggyakrabban az erdőkben, valamint a bokros-fás, sűrű aljnövényzettel benőtt területeken fordulnak elő. Fontos tudni azonban, hogy városi környezetben is megtalálhatóak, többek között parkokban, családi házak kertjében, illetve a magas fűvel benőtt, elhanyagoltabb területeken érdemes rájuk odafigyelnünk. Mindezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy a szabadtéri aktivitások komoly odafigyelést igényelnek mind a gyermekek, mind a felnőttek részéről, hogy a kullancsok által terjesztett fertőzéseket elkerüljük. A gyerekek azért lehetnek nagyobb kockázatnak kitéve, mert az élősködők jellemzően az aljnövényzetben élnek, azonos magasságban a kisebb gyerekekkel.
Sokat segíthet, hogy ha ilyen területen járunk, figyelmesek vagyunk, különféle kullancsriasztó készítményekkel (spray, krém stb.) védekezünk, illetve zárt ruházatot viselünk.
A kullancsokat vektoroknak nevezzük, mert világszerte számos emberi és/vagy állati fertőzést képesek állatról emberre átvinni.
A vírusos agyvelőgyulladás az esetek jelentős részében tünetmentes, de előfordulhat, hogy 7–14 napos lappangási időt követően, enyhe betegségtünetek (láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás stb.) jelentkezik, majd néhány nap múlva a panaszok megszűnnek, teljes a gyógyulás.
A veszélye abban rejlik, hogy minden ötödik betegnél egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával (rossz közérzet, magas láz, erős fejfájás, a nyak merevsége, hányás, tudatzavar, izombénulás) járó szakasz is követi az elsőt, a csípést követő 3–4. héten. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Specifikus vírusellenes terápiája nincs, azonban a fertőzés védőoltással megelőzhető.
A Lyme-kór legjellegzetesebb, az esetek 60-80 százalékában előforduló klinikai tünete a vándorló bőrpír (erythemamigrans), amely általában 7–10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrjelenséget kísérheti enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés, de felléphetnek nem specifikus tünetek (pl. magas láz, gyengeség, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, esetleg nyirokcsomó-duzzanat), valamint idegrendszeri tünetek is. Igen ritkán súlyosabb idegrendszeri szövődmény is kialakulhat. Megfelelő antibiotikummal általában jól gyógyítható, védőoltással azonban jelenleg nem megelőzhető betegség.
A fentieknél ritkább, szintén kullancsok által közvetített betegség a humán babesiosis, a humán monocytásehrlichiosis, a humán granulocytásanaplasmosis, a tibola, a krími-kongói vérzéses láz, valamint a tularémia.
Ha észrevettük bőrünkben a kullancsot, azonnal szedjük ki! Fontos, hogy ne nyomjuk szét a testét, óvatosan távolítsuk el. Sose használjunk olajat, ecetet, mert az állat ugyan belefullad, de a sokk következtében az addig kiszívott vér egy részét visszajuttatja a szervezetünkbe, az esetlegesen fertőzött gyomorváladékával együtt.
Ha sikerült megragadni az élősködőt, határozott mozdulattal húzzuk ki a bőrből. Nem okoz problémát, ha a szívókorongja bennszakad a bőrünk alatt, mert az néhány nap alatt távozik.
Jó, ha tudjuk:
Nem mindegyik kullancs hordoz fertőző betegséget, ám Európában, így nálunk is élnek különböző kórokozóval fertőzött kullancsok.
Az élősködők jellemzően az aljnövényzetben élnek, onnan másznak fel a ruházatra, a lábunkra és nem a fákról potyognak ránk.
Az FSME-vírus okozta kullancsencephalitisnek nincs vírusellenes gyógyszeres terápiája, azonban védőoltások alkalmazása segíthet a fertőzés megelőzésében.
(Sajtóközlemény/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
