Kinevezték az ipolysági iskolaközpont igazgatóját Vataščin Péter2025. 12. 01., h – 14:11 Ipolyság |
2025. december 1-vel kinevezték a Pongrácz Lajos Alapiskolát és Szondy György Gimnáziumot tömörítő iskolaközpont élére Gajdács Mónikát. Az igazgató abban bízik, hogy az intézmény „sok évtizeden keresztül az Ipoly menti magyarság erős bástyája lesz”.
A mai nappal gyakorlatilag lezárult az ipolysági magyar iskolaközpont beindítása. Ahogy arról lapunk is többször beszámolt, a folyamat nem kevés buktató és vita nyomán ment végbe. Szeptemberben azonban rendesen megkezdte működését a Pongrácz Lajos Alapiskolát és Szondy György Gimnáziumot tömörítő iskolaközpont, amely jelenlegi formájában már Ipolyság városához tartozik.
Kapcsolódó cikkünk Ipolyság |
Megnyitotta kapuit Ipolyságon a Magyar Iskolaközpont a Szondy György Gimnázium és a Pongrácz Lajos Alapiskola egyesülésével, melynek fenntartója Ipolyság városa lett.
Az ipolysági Magyar Iskolaközpontban 306 diák, 34 pedagógus és szakoktató, valamint 7 kisegítő alkalmazott kezdi meg az új tanévet. Ipolyság városa az Ipolymente legnagyobb iskolájának lett a fenntartója. Nyitra megye iskolahálózatának optimalizációs folyamatában a nemzetiségi oktatás fennmaradásának és megerősítésének érdekében a város átvette a gimnázium fenntartási jogkörét.
Az iskola erős pedagógusi gárdával indít, növekedett az oktatás szakmaisága, tizennégy osztály minőségi felszerelése és az aktualizált iskolaprogramok biztosítják az új magyar iskolaközpont munkáját és fejlődését. Az iskola élére megbízott igazgatóként Gajdács Mónika került, majd hat hónapon belül igazgatóválasztásra kerül sor. Az iskolaközpont a 2025/2026-os tanévben 8 új osztállyal bővül majd, ami a meglévő épület kiszélesítésével fog megtörténni.
Az ünnepélyes tanévnyitón jelen volt Bárkányi József, Magyarország nagykövetségének besztercebányai konzulja, Ravasz Ábel, az oktatásügyi miniszter tanácsadója, Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke, Szőköl István, az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) komáromi központjának igazgatója, Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója, Zachar Pál megyei képviselő és Ipolyság város polgármestere, Nagy Tímea alpolgármester, Bugyi István önkormányzati képviselő, Révész Angelika, az iskolaügyi, ifjúsági és sportszakosztály vezetője, valamint Lupták Mónika, a szülői szövetség elnöke is.
A színvonalas oktatás biztosítása
Gajdács Mónika ünnepi köszöntőjében elmondta, hogy ez a tanévnyitó kivételes, történelmi, büszkeségre és ünneplésre méltó.
„Nemcsak a tanévnyitót ünnepeljük, hanem olyan folyamat végeredményét, amely olykor nehéz, meredek és bizony nem akadálymentes folyamat volt. Boldog születésnapot, Iskolaközpontunk”
– mondta az igazgató. Kiemelte, hogy bízik az iskolaközpont jövőjében, hogy egy erős vára lesz az Ipoly-mente magyarságának. Továbbra is biztosítani szeretnék a színvonalas oktatást a régióban, s merészen tekintenek a jövőbe, élve a lehetőségeikkel.
A rendíthetetlen bástya
„Tavaly a tanévnyitón azt mondtam, hogy nagy célunk van ezzel az iskolával”
– kezdte Zachar Pál polgármester, aki elmondta, hogy a régió legerősebb és legszínvonalasabb iskoláját szerették volna megalakítani.
„Rengeteg jó szándékú ember munkája kellett ahhoz, hogy ez a csoda, ez az iskolaközpont létrejöjjön”
– mondta. Kiemelte, hogy az egész országban, s még Magyarországon is elismerően beszélnek arról, hogy Ipolyság, az itt élők mertek belekezdeni az építkezésbe, egy szilárd, rendíthetetlen bástyát létrehozva a magyar oktatásnak.
Ravasz Ábel az ünnepségen elmondta, hogy titkon várta az ipolysági iskolaközpont meghívóját a tanévnyitóra, ugyanis minden szempár ide irányult ezen a napon.
„Ez a város nem egy határváros ma, ami a világ végén van és küszködik, hanem itt van minden, ami a szlovákiai magyar jövőt illeti. A város és az itt élők húztak egy lapot akkor, amikor kellett, s a jó lapot húzták ki. Megalapul itt egy olyan iskolaközpont, amely nemcsak Ipolyságon teszi lehetővé azt, hogy jó minőségű magyar oktatás legyen itt, hanem utat mutat az ország többi részén is, hogy hogyan lehetne ezt csinálni”
– mondta. Az oktatásügyi miniszter tanácsadója reméli, hogy az intézmények hálózati reformjában sikerül még kialakítani jól működő együttműködéseket – classtereket – a többi, környékbeli iskolában is.
Csenger Tibor: A szülők hozták el a fordulópontot az iskolaközpontnál!
Csenger Tibor megyei alelnök az ünnepélyes tanévnyitón elmondta, hogy már korábban is próbálkoztak az iskolaközpont létrehozásával, azonban ehhez akarat is kell. 2023-ban indult el ez az akarat, amikor a városban és a megyében is változások történtek. Úgy látja, hogy a fordulópontot a szülők hozták el igazán, amikor elmentek képviselni saját véleményüket a megyére. Kiemelte, a szülők döntése nagyon fontos, s az első döntés akkor születik meg, amikor ide íratják be gyermeküket.
„Itt most már nemcsak kilencedikig, hanem egészen érettségiig tudják folytatni tanulmányaikat a diákok. Szerintem ez a kiút, főleg az ilyen térségekben, amilyen Ipolyság is, vagy Zselíz, Párkány és Érsekújvár. Iskolaközpontot kell kialakítani azonos nyelven, magyar nyelvű iskolaközpontokat létrehozni. Ez Ipolyságon sikerült”
– mondta a megye alelnöke.
Szükségszerű együttműködés
Ravasz Ábel, Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter tanácsadója lapunknak elmondta, hogy az iskolahálózatok optimalizációja tavaly kezdődött. „Erre azért van szükség, hogy minőségi oktatás legyen, s a gyerekeknek garantálva legyen, hogy minőségi oktatást kapnak, legyen szó szlovák vagy akár magyar gyerekekről. Ipolyságnak úgy sikerült erre reagálnia, hogy egy saját koncepcióval álltak elő, nem a középiskolákat összevonni egymással, hanem létrehozni egy magyar iskolaközpontot. Amikor erről értesültünk, azonnal támogattuk a kezdeményezést, hisz a helyből induló jó kezdeményezések megkapják az állam támogatását. Remélem, hogy a következő lépésben sikerül kiépíteni egy iskolai clustert is, ami magába foglalja a környék alapiskoláit” – nyilatkozta lapunknak Ravasz. Kérdésünkre azt is elmondta, hogy abszolút megvan más városokban, más járásokban is az esély arra, hogy iskolaközpontok jöjjenek létre, Ipolyság nincs kivételes helyzetben, csak ők kezdték el.
„Harminc évig tartottuk a frontot, hogy minden iskolát a létező formájában megtartsunk magyar vidéken, de ez azt eredményezi, hogy egyre több iskola zár be, nem tudják fenntartani magukat. Nem lehet az, hogy minden egyes kisiskolánk erődítményként működik, mert nem lesz, aki védje a falakat. Muszáj lesz együttműködni valamilyen formában”
– mondta Ravasz.
Jó példa Ipolyság
Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója szerint neki is nagy öröm, hogy ez a folyamat célba ért. Már 20-25 évvel ezelőtt jelezték a veszélyeztetett térségekben lévő polgármestereknek, iskolaigazgatóknak, hogy gondolkodni kell valamilyen társulásokon. „Már akkor lehetett látni, hogy nem lehet minden magyar iskolát megmenteni. Sokat dolgoztunk és sokat gondolkodtunk a kollégákkal” – részletezte Fodor. Azt is elmondta, hogy ugyanezt a harcot hamarabb kezdték Érsekújvárban, mint Ipolyságon, de ott döcögősebben megy a dolog.
„Úgy gondolom, hogy Érsekújvárnak s más kisvárosoknak, ahol például alapiskola és középiskola is működik, jó példa lehet Ipolyság. A gimnáziumok veszélyeztetettek ebben a küzdelemben”
– vélekedett.
Mérhetetlen lehetőségek
Szőköl Istvánt, az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) komáromi központjának igazgatóját arról kérdeztük, hogy miként lehet elképzelni a tényleges változásokat az iskolaközpont életében.
„Nagyon nagy előrehaladás mindez, és Ipolyság ebből a szempontból egyedülálló. Az iskola ezzel csak nyerhet, megerősödik az intézmény, minőségibb lesz az oktatás, és a tanári gárda is fejlődik. Jövő évben elindul a reform az összes általános iskolában Szlovákiában, s mi ebben sokat tudunk segíteni az intézménynek”
– részletezte.
Szerinte a nyolcosztályos gimnáziumoknak nagy jövőjük lesz az elkövetkezendőkben, s ha volna rá igény, akkor ez elképzelhető Ipolyságon is az új iskolaközpontban. „Látok rá esélyt, ha volnának diákok, de mivel iskolaközpontról van szó, nem szabad elfeledni, hogy az általános iskolából akkor a diákok elkerülnének a gimnáziumba, ami egy plusz osztályt jelent. Nem biztos, hogy az iskolaközpont ezzel nyerne. Át kell gondolni, át kell számolni” – osztotta meg a véleményét. Szőköl István reális meglátásnak tartja azt is, hogy a jövőben valamilyen szakbővítés legyen az iskolaközpont életében.
„Az az új tapasztalat, hogy a gimnáziumok vagy a szakiskolák nyelviskolákat vesznek magukhoz. Ipolyságon is egy valós kép lehet, hogy nyelvi vagy más tanulmányi programok épüljenek be az intézmény életébe. Ez új diákokat is hozhat a környékről”
– részletezte.
Nem jelent pluszkiadást
„Fantasztikus érzés és élmény ez az egész, óriási erő árad belőle. Ez egy valódi összefogás eredménye, láthattuk, mennyien eljöttek az ünnepségre”
– nyitotta a beszélgetést Zachar Pál polgármester, akit arról kérdeztünk, hogy miként fogja tudni a város megoldani a költségeket.
„A mi számításaink szerint az iskola önfenntartó lesz, nem jelent többletköltséget a városnak. Most az elején természetesen voltak pluszkiadások, mint például az, hogy a megye nem adta át ingyen azt a vagyont, amit az államtól kapott az iskola működtetésére. A várost megsarcolta 5000 euróval. Vannak ilyen finomságok, huncutságok, de ezeken mi túllendülünk, hisz az a célunk, hogy az iskola beinduljon. Már most dolgozunk a következő időszak költségvetésén, s látjuk, hogy nem jelent többletet az iskolaközpont fenntartása”
– részletezte Zachar.
„Ma hivatalosan is átadtam Gajdács Mónikának az igazgatói kinevezését, mely egy fontos mérföldkő az új ipolysági magyar iskolaközpont életében. Örülök, hogy a szülők, diákok és pedagógusok ügyes önszerveződésének köszönhetően rekord gyorsasággal megalakult az iskolatanács és zökkenőmentesen lefolytatták az igazgatóválasztást. Az igazgatónőnek kívánok szakmai sikereket, kitartást és jó egészséget”
– nyilatkozta a lapunknak elküldött sajtóanyag szerint Zachar Pál, Ipolyság város polgármestere.
„Megtiszteltetés, felelősségteljes feladat és szívből jövő öröm számomra, hogy én lehetek a Pongrácz Lajos Alapiskola és Szondy György Gimnázium legelső kinevezett igazgatója. Hiszem és vallom, hogy az új iskolaközpontnak van jövője, meggyőződésem, hogy az összefogásunk példaértékű és egyben történelmi jelentőségű.
Bízom benne, hogy az elkövetkező évek sikeresek lesznek, hogy az iskolaközpontunk sok évtizeden keresztül az Ipoly menti magyarság erős bástyája lesz. Minden nap elkötelezetten azon fogunk dolgozni, hogy méltó módon képviseljük régiónk oktatását, és bátran tekintünk előre, hatékonyan kihasználva a jövő kínálta lehetőségeket”
– mondta a kinevezését követően Gajdács Mónika, iskolaigazgató.
Révész Angelika, Iskolaügyi, ifjúsági és sportszakosztály vezetője szerint a fenntartó, vagyis Ipolyság városának fő célja, hogy az iskolaközpont egy olyan biztonságos és támogató környezetet nyújtson, ahol a diákok a magyar nyelv és kultúra teljes birtokában szerezhetnek versenyképes tudást:
„Mély meggyőződéssel valljuk, hogy az intézmény messze több, mint egy egyszerű oktatási létesítmény: a helyi magyar közösség létének és jövőjének záloga. Küldetése a fenntartó szemszögéből nézve összetett, stratégiai jelentőségű feladat, amely a nemzeti identitás megőrzését, a minőségi oktatást és a közösségépítést foglalja magába.
Fenntartóként tudjuk, hogy az Iskolaközpont sikeréhez elengedhetetlen az összefogás a szülőkkel, az egykori diákokkal, önkormányzatunkkal és a szélesebb magyar támogatói hálózattal.”
Hozzátette, hogy a az új iskolaközpont működésének biztosítása komoly gazdasági és szervezeti felelősség: „A fenntartó elkötelezett a megfelelő infrastruktúra biztosítására, a pedagógusok szakmai fejlődésének támogatására és a stabil finanszírozási háttér megteremtésére is. Felelősségünk nem csak a jelenről, hanem a következő évtizedekről is szól. Minden egyes euró, minden egyes elkötelezett tanóra és minden egyes iskolai rendezvény egy-egy beruházás a diákjaink jövőjébe. Az ipolysági Pongrácz Lajos Alapiskola és Szondy György Gimnázium a magyar közösség szívverése ezen a tájon, és mindent megteszünk, hogy ez a szívverés erős és életerős maradjon.”
Kapcsolódó cikkünk Nyitra |
Több, hónapok óta húzódó vita végére tett pontot Nyitra megye képviselő-testülete. Az várható volt, hogy szeptember 1-től új iskolaközpontok jönnek létre Párkányban és Ipolyságon. A Magyar Szövetség módosító javaslatának köszönhetően azonban egyelőre nem szűnik meg az ógyallai Műszaki és Gépesítési Szakközépiskola. Májusra derül majd ki, hogy összevonják-e a karvai Kereskedelmi, Szolgáltatóipari és Vidékfejlesztési Szakközépiskolával.
Nyitra megye képviselő-testületének 18. rendes ülésén egy napirendi ponton belül került terítékre a középiskolák optimalizációja. Mielőtt azonban erről vitáztak volna a képviselők, tudomásul kellett venniük két petíciót is, amelyeket Ľubica Libová, a megyei hivatal iskolaügyi osztályának vezetője ismertetett.
Elsőként az ipolysági Műszaki és Szolgáltatóipari Szakközépiskola áthelyezésével kapcsolatos petícióról szavaztak a képviselők. Mint ismertes, a megye azt tervezi, hogy a szakközépiskolát beköltözteti a szlovák tannyelvű gimnázium Ifjúsági utcán álló épületébe. A petíciót március 5-én küldték el a megyei hivatalnak 1872 érvényes szignóval. Az aláírók több ellenérvet is felsoroltak a költöztetés ellen – ám a két intézmény összevonását nem ellenezték. Kifogásaik lényege, hogy szerintük a szakközépiskola épületének állapota nem indokolja a költözést, és a műhelyek átköltöztetése sem jó ötlet. Libová ezzel kapcsolatban elmondta: a megye célja, hogy az épület kihasználtsága teljes legyen, ezért szorgalmazzák a költözést.
Az ülés elején a napirendi pontok közé besoroltak egy második petíciót is, amely már Párkányra vonatkozott. Ebben az esetben a tiltakozók azt szeretnék elérni, hogy a Műszaki, Szolgáltatások és Kereskedelmi Szakközépiskola elméleti képzései ne kerüljenek át a gimnázium épületébe. Libová ezzel kapcsolatban megjegyezte: ez a kérdés csak néhány év múlva lenne aktuális.
Miről szavaztak iskola-összevonás címén a megyei képviselők?
A középiskolák optimalizációjára vonatkozó napirendi pont eredetileg összesen hat iskola-összevonásra, ill. egy-egy esetben fenntartóváltásra és megszüntetésre vonatkozott.
Minden összevetve a módosító indítványok nyomán végül 13 középfokú oktatási intézmény státusza változik meg valamilyen módon idén szeptembertől Nyitra megyében, amiben közvetve érintett az Ipolyság városa által működtetett Pongrácz Lajos Alapiskola is.
Utóbbi a Szondy György Gimnáziummal fog közösen tovább működni, amelynek fenntartását a megye átruházta Ipolyságra, hogy aztán a város majd közös, magyar tannyelvű iskolaközpontba, ill. egy épületbe vonja össze a két intézményt.
Kapcsolódó cikkünk Ipolyság |
Gyakorlatilag már csak a megyei képviselő-testületnek kell jóváhagynia, hogy a Szondy György Gimnázium fenntartását Nyitra megye átruházza Ipolyságra. A város ezt követően összevonná a gimnáziumot a Pongrácz Lajos Alapiskolával, amelynek köszönhetően magyar iskolaközpont jönne létre a városban 2025 szeptemberétől. A szlovák tannyelvű intézményeket a jelenlegi állás szerint nem így fogják egyesíteni, ill. a szlovák alapiskola önálló maradhat.
Lassacskán mintegy két éves összetett folyamat zárulhat le Ipolyságon. Nyitra Megye Tanácsa hétfőn a Szondy György Gimnáziumban tartotta meg kihelyezett ülését – közölte a tanácskozást követően egymástól függetlenül a megye, ill. Farkas Iván, a Magyar Szövetség frakciójának vezetője.
A megyei tanács és az iskolatanács zöldet adott
Az ülésen napirendre került az intézmény átruházása Nyitra megyéről Ipolyság városára. Farkas közölte: az ülés után Branislav Becík (Hlas) megyeelnök és Csenger Tibor (Magyar Szövetség) alelnök a megyei hivatal igazgatójával és oktatási főosztályvezetőjével, Zachar Pál (Magyar Szövetség) ipolysági polgármesterrel, a városi hivatal illetékes dolgozóival, valamint Gajdács Mónika iskolaigazgatóval együttesen megvitatták az átruházás tartalmi és pénzügyi részleteit.
Délután összeült a Szondy György Gimnázium iskolatanácsa is – amelyen ezúttal részt vett Nyitra megye vezetése. A tanács határozatot hozott arról, hogy támogatja a gimnázium átruházását Ipolyság város hatáskörébe.
Már csak a megyei testület hiányzik
Farkas szerint amennyiben a megyei testület március 24-én átruházza Ipolyságra a gimnázium fenntartását, az iskola 2025. szeptember 2-án kezdődő tanulmányi évét már ilyen minőségében kezdhetné meg. Úgy látja, Nyitra megye és Ipolyság más megyék és városok számára is példát mutathat arra, hogy
ma, 2025-ben is van lehetőség magyar iskolaközpont létrehozására.
Zachar Pál ipolysági polgármester az Új Szónak elmondta, ha a megye is jóváhagyja, akkor a március 27-i városi képviselő-testületi ülésükön még el kell fogadniuk egy formális értesítést a fenntartóváltásról és az iskolaösszevonásról, amelyet majd az oktatási minisztériumnak küldenek el. Zachar hozzátette: a tárcának 60 napja van a jóváhagyásra, de ez várhatóan heteken belül megtörténhetne – vagyis a minisztériumi határozat április végéig megszülethet. Innentől kezdve kezdődne el az összevonásra és költözésre vonatkozó operatív munka. A Szondy gimnázium költözne a város tulajdonát képező alapiskolai épületbe.
Tudtam már az elején is, hogy rögös lesz az út. Örülök viszont annak, hogy mindenki megértette: a magyar iskolaközpont nem valakik vagy valami ellen, hanem valamiért születik. Ezek fontos stratégiai és nem egyszerű döntések, amelyek 10 évre előre meghatározzák a település jövőjét
– mondta lapunknak a polgármester.
Többlépcsős történet
Az ipolysági iskolák sorsa régóta húzódó problémát jelent a város és általánosságban a szlovákiai magyar oktatási hálózat számára is, valamint szervesen összefügg a szaktárca által kezdeményezett optimalizációval is. A helyi alap- és középiskolák státuszának lehetséges rendezéséről már 2023 eleje óta viták zajlanak, amelyek során tavaly még a nemzetiségi kártya is előkerült – emellett kirajzolódni látszódott egy törésvonal is a megyei vezetésben, ill. testületben a Magyar Szövetség és a szlovák pártok között.
Ahogy azonban arról helyi riportban beszámoltunk, 2024 decemberére úgy tűnt, a város és a magyar iskolák részéről megszületett az elvi, konszenzuson alapuló döntés: az alapiskola és a gimnázium összevonva, magyar iskolaközpontként folytathatná a működését.
Kapcsolódó cikkünk Ipolyság |
Lehetséges, hogy csak a Pongrácz Lajos Alapiskolát és a Szondy György Gimnáziumot vonnák össze úgy, hogy az egységes magyar iskolaközpont Ipolyság városához kerülne. A szlovák tannyelvű alapiskola és gimnázium, ill. a Műszaki és Szolgáltatóipari Szakközépiskola kérdése máshogy rendeződhetne.
Amikor a legutóbbi, december 9-i megyei képviselő-testületi ülésen nem került napirendre az ipolysági iskolaösszevonások témája, sejthető volt, hogy valaminek történnie kell a háttérben. Ennek volt kézzelfogható bizonyítéka szerdán az a zártkörű, három órán át tartó gyűlés, amire a Pongrácz Lajos Alapiskolában került sor.
„Megkértem az alapiskola igazgatónőjét, hogy hívja meg a pedagógusokat. Ugyanúgy meghívtam az iskolatanács tagjait tőlük, ill. a Szondy György Gimnáziumból. Megszólítottam az ő igazgatónőjüket, és még két vendéget: Nyitra megye alelnökét, Csenger Tibort, és Fodor Attilát, a Comenius Pedagógiai Intézeti igazgatóját“
– mondta a gyűlés után a helyszínen az Új Szónak Zachar Pál (Magyar Szövetség) ipolysági polgármester.
Hozzáfűzte: azért tett így, mert nagyon sok félinformáció terjengett az elmúlt időszakban az ipolysági iskolaüggyel kapcsolatban, ezért külön-külön minden egyes iskolát újra meglátogatnak. Mint fogalmazott, fontos, hogy mindegyik iskola megfogalmazza azt, hogy hol szeretne tartani „5-10-15 év múlva“, s mit tud tenni ezért.
Kapcsolódó cikkünk Nyitra/Ipolyság |
830-an tiltakoznak az ellen, hogy az ipolysági szlovák tannyelvű gimnázium Nyitra megyétől Ipolyság városához kerüljön, ill. több más kifogásuk van a tervezett lépések ellen. Korábban a magyar és a szlovák alapiskolák szülei is benyújtottak a megyéhez egy-egy petíciót.
Az ipolysági iskolaösszevonás és egyben a fenntartóváltás szándékával még korábban Nyitra megye kereste meg Ipolyság városát. Ennek több oka volt, ill. van a legutóbbi megyei képviselő-testületi ülésre beterjesztett anyag szerint. Egyikük az alacsony diáklétszám (sem a magyar, sem a szlovák gimnázium nem rendelkezik 100-nál több diákkal), valamint az iskolaépületek kapacitásának nem elég magas kihasználtsága. Továbbá 110-123%-ot tesz a normatív támogatások mértéke, a pénzhiány miatt pedig hozzá kell járulni az energiaköltségek finanszírozásához is.
Számolni kellett az oktatási minisztérium által kilátásba helyezett törvényi változtatásokkal is, amelyekkel a középiskolák számát észszerűsítenék Szlovákiában. Ezt tavasszal jelentették be, a megyéktől pedig szeptemberig várták a javaslatokat. Nyitra megye oktatási bizottságának képviselői még idén augusztusban tárgyaltak minderről a szaktárca képviselőivel.
Két magyar és két szlovák iskola tömörülne
Helyi szinten a városvezetés még 2023 elején találkozót kezdeményezett az Ipolyságoz tartozó alapiskolák, valamint a szlovák és a magyar tannyelvű gimnáziumok igazgatóival. Az egyeztetés eredménye volt az a javaslat, mely szerint az alapiskolákat és a gimnáziumokat össze kéne vonni. A 2023 november végi ülésén a város képviselő-testület aztán tudomásul vette az önkormányzat szándékát, miszerint a városban két-két egységből álló összevont iskolák jönnének létre.
A magyar tannyelvű egységes intézmény részét képezné a Pongrácz Lajos Alapiskola és a Szondy György Gimnázium, míg a szlovák összevont iskolába a szlovák tannyelvű gimnázium és a Janko Kráľ Alapiskola tartozna. Ipolyság szándékát idei szeptemberi ülésén hevesebb vitáktól sem mentesen vette tudomásul a megyei képviselő-testület.
Az összevonások második lehetőségeként felmerült az is, hogy a városban működő három középiskolát vonják össze. A két gimnázium mellett ide tartozna a Műszaki és Szolgáltatóipari Szakközépiskola, amelybe azonban lényegesen több diák jár, ill. a közvélekedés szerint ez az intézmény önállóan is életképes.
Számos kifogás
Ipolyságon időközben három petíció is indult amelyek közül a szlovák gimnázium támogatói 830 aláírást gyűjtöttek össze. A szöveg szerint nem egyeznek bele abba, hogy Nyitra megye helyett Ipolyság városa vegye át a szlovák tannyelvű gimnázium fenntartói szerepkörét. Ezeket az aláírásokat szeptember 23-án kapta kézhez a megyei hivatal.
A petíció nyolc pontban foglalja össze a fenntartóváltás iránti kifogásokat. A tiltakozók egyrészt úgy látják, hogy az intézményt 2002 óta kezelő megye pontosan tisztában van azokkal a regionális sajátosságokkal, amelyek régóta nehezítik a szlovák tannyelvű gimnázium működését – miközben pedig biztosítja annak működési feltételeit. Ebbe gyakorlatilag beletartozik az iskolaépület (amely egyébként közös a Szondy György Gimnáziummal) balesetveszélyes állapotának felszámolása, s energiahatékonyságának javítása. A megye szerintük egyben az iskola hatékony módszertani működését is biztosítja. A jelenlegi helyzetben szerintük mindenféle biztosíték hiányzik arra nézve, hogy a fenntartóváltás esetén tartható lesz a gimnázium finanszírozása. A tiltakozók úgy látják, több minden hiányzik jelenleg: ide lehet érteni az iskola jövőjéről való konstruktív vitát, de nem áll rendelkezésre pénzügyi elemzés, elvi tervezés vagy a városi költségvetéssel kapcsolatos hatástanulmány sem, s hiányoznak az épület javítására és fenntartására, ill. az intézmény modernizálására vonatkozó garanciák. Továbbá úgy látják, veszélyben vannak a futó gimnáziumi projektek is. Végül felhívják a figyelmet arra, hogy a középiskolák hálózatának optimalizációjára vonatkozó, előkészületben levő törvény kockázatokat hordoz magában, ill. a kéttanyelvű oktatás újbóli bevezetését is kifogásolják.
Vita nélkül elfogadták – folytatása következik
A képviselők közül az ülésen senki sem fűzött megjegyzéseket a petícióhoz, ill. magához a témához – egyszerűen csak a petíció tudomásulvételéről szavaztak. A folytatás már a következő, december 9-i rendes ülésen esedékes. A megyei hivatalnak Ipolyság városával közösen erre a tanácskozásra kell kidolgoznia a lehetséges alternatívákat.
Kapcsolódó cikkünk
A megyék 67 optimalizációs projektet nyújtottak be az oktatásügyi minisztériumhoz, tudatta a tárca. Ezenkívül 8 intézkedés már megvalósult, és további 14 optimalizációs lehetőség pedig kidolgozás alatt áll. Nyitra megye többek között összevonná Ipolyságon a szlovák és a magyar tanítási nyelvű gimnáziumot, valamint a műszaki szakközépiskolát.
Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter elsőként júniusban ismertette a középiskolai hálózat optimalizálásának tervét. Ez lényegében azt jelenti, hogy a megyék mint a középiskolák fenntartói egyszerűbben vonhatnak össze középiskolákat. Így az alacsony diáklétszámú középiskolák egy oktatási intézményként, de akár továbbra is külön épületekben funkcionálhatnának.
Drucker akkor elmondta, 84 olyan középiskola van az országban, amelynek 100-nál kevesebb a diákja.
Ilyen iskolákban nagyon nehéz kellő számú felkészült tanárt, szaktanárt bebiztosítani, megfelelő szintű szakképzést nyújtani
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kisebb iskolák továbbra is működnének a régiójukban, de egy nagyobb egységbe tartoznának.
Az optimalizáció érdekes projekteknek is teret adhat, hiszen igény szerint összevonható például egy gimnázium és egy ipari szakközépiskola is. Ennek célja, hogy a diákok könnyebben szakosodhassanak. Erről korábban Mário Lelovský, a Munkaadók Országos Uniójának (RÚZ) alelnöke is pozitívan vélekedett:
„A fiataloknak jobb esélyeket biztosítana, ha az első, vagy akár a második tanévben is hagynánk őket, fedezzék fel maguk, mi passzol nekik a legjobban, és fokozatosan kiválasztanák, mi segítené leginkább a fejlődésüket.”
Hogy állunk most?
A fenntartóknak augusztus végéig kellett bemutatniuk az optimalizációra vonatkozó terveket a minisztériumnak. Összesen 89 megvalósult és készülő változást jegyez a tárca a középiskolai hálózatban.
Októberben a szakértők kiértékelik a benyújtott projekteket, és ajánlásokat tesznek, amelyeket megvitatnak az érintett megyékkel. A fenntartók 2025 márciusában nyújtják be a végleges kérelmeket a hálózati változásokra, hogy az optimalizálás a 2025/2026-os tanévtől hatályba léphessen. Ennek eredményeképpen 67 projekt indulhat el jövő szeptembertől.
Az oktatásügyi miniszter szerint többségében Kassa, Eperjes, Besztercebánya és Zsolna megyétől érkeztek be az optimalizációs tervek, de Nyitra megye önkormányzata is változtatna, konkrétan az ipolysági magyar tannyelvű oktatás működésén.
Mi a helyzet Ipolyságon?
A nagyjából hétezer lakosú városban több középiskola is működik: egy alapvetően szlovák tannyelvű gimnázium, egy magyar tannyelvű gimnázium (Szondy György Gimnázium), egy szintén magyar tannyelvű, de egyházi fenntartású gimnázium, egy részben magyar tannyelvű szakközép (Műszaki és Szolgátatóipari Szakközépiskola) és egy bentlakásos szakiskola. Ebből hármat szeretne összevonni Nyitra megye: a Szondyt, a szlovák gimnáziumot és a műszaki szakközépiskolát.
A Szondy pedagógusai viszont ennek korántsem örülnek. Hangsúlyozzák, hogy az egyes iskolák profilja lényegesen különbözik egymástól. Ők azt támogatják inkább, hogy az alapiskolákat vonják össze a gimnáziumokkal. A város önkormányzata ezt az elképzelést már a megye felé is kommunikálta.
„Az önkormányzat kéréssel fordult a fenntartóhoz. A kérésben szándékoztunk felmutatni egy olyan alternatívát, ami nemcsak a város területén elhelyezkedő középiskolák ügyét érinti, hanem szélesebb körben megoldást nyújthat az oktatásügyben zajló további változások helyi és regionális alkalmazására is” – tájékoztatott erről megkeresésünkre Zachar Pál, Ipolyság polgármestere.
„A vegyesen lakott Ipolyságon nem csupán a városvezetés, hanem a magyar közösség is úgy vélekedik, az alapiskola gimnáziummal való összekapcsolása lehetőséget teremtene egy színvonalas nemzetiségi iskola kialakítására, az oktatási folyamat folytonosságának megvalósítására, valamint ösztönző és természetes közeget jelentene a nemzeti, történelmi és kulturális identitás megőrzéséhez” – indokolják a Szondy pedagógusai a felvetést egy, az Új Szóhoz eljuttatott írásos anyagban.
Zachar szerint a három középiskola összevonását csak a magasabb diákszám miatt szorgalmazza a megyei önkormányzat.
Ez a javaslat nem veszi figyelembe az iskolák nyelvi és szakmai stratégiáját, valamint a régió igényét.
A polgármester – aki egyben Nyitra megyei képviselő is – hangsúlyozta, hogy a kérdés egyértelműen a megyén múlik.
„Megtörténhet, hogy összevonják és ehhez az itt élő polgárok, szülők, diákok véleménye nem kell. A város azonban bemutatott egy másik lehetőséget, ami szélesebb körben szolgálja az itt élő társadalmat.”
Kiket érint még?
Az oktatásügyi minisztérium tegnapi sajtótájékoztatón Slavomír Partila, államtitkár kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a magyarok lakta megyék szintén érdeklődnek a lehetőségek iránt.
Vannak előterjesztve javaslatok azokról a területekről, ahol találhatók magyar tanítási nyelvű iskolák
– közölte az államtitkár, de nem konkretizálta, hogy az egyes megyék hány magyar tannyelvű középiskola optimalizációjának tervét terjesztették elő.
Szorít az optimalizáció
Mint ismeretes, az oktatási tárca által kezdeményezett országos optimalizáció keretén belül számos alacsony diáklétszámú iskolára valamilyen összevonás vár. A megyei hivatal Nyitrán lényegében csak idén augusztusban kezdett el foglalkozni a kérdéssel, amelynek kezelésére így elég kevés idő maradt. Emellett – ahogy Zachar is felhívta a figyelmet – Szlovákia többi megyéjétől eltérően a nyitrai vezetés maga készítette el a terveket anélkül, hogy a képviselőkkel különösebben egyeztettek volna. 2025 márciusáig meg kell születnie a végleges optimalizációs döntéseknek.
A Nyitra megye vezetése által preferált úgynevezett horizontális összevonásban, vagyis a magyar, a szlovák, illetve a szakközépiskola egyesítésében a szerdai gyűlés résztvevői továbbra is veszélyt látnak, ami hosszabb távon a magyar nyelven megszerzett érettségit tehetné lehetetlenné Ipolyságon.
Kapcsolódó cikkünk
A megyék 67 optimalizációs projektet nyújtottak be az oktatásügyi minisztériumhoz, tudatta a tárca. Ezenkívül 8 intézkedés már megvalósult, és további 14 optimalizációs lehetőség pedig kidolgozás alatt áll. Nyitra megye többek között összevonná Ipolyságon a szlovák és a magyar tanítási nyelvű gimnáziumot, valamint a műszaki szakközépiskolát.
Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter elsőként júniusban ismertette a középiskolai hálózat optimalizálásának tervét. Ez lényegében azt jelenti, hogy a megyék mint a középiskolák fenntartói egyszerűbben vonhatnak össze középiskolákat. Így az alacsony diáklétszámú középiskolák egy oktatási intézményként, de akár továbbra is külön épületekben funkcionálhatnának.
Drucker akkor elmondta, 84 olyan középiskola van az országban, amelynek 100-nál kevesebb a diákja.
Ilyen iskolákban nagyon nehéz kellő számú felkészült tanárt, szaktanárt bebiztosítani, megfelelő szintű szakképzést nyújtani
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kisebb iskolák továbbra is működnének a régiójukban, de egy nagyobb egységbe tartoznának.
Az optimalizáció érdekes projekteknek is teret adhat, hiszen igény szerint összevonható például egy gimnázium és egy ipari szakközépiskola is. Ennek célja, hogy a diákok könnyebben szakosodhassanak. Erről korábban Mário Lelovský, a Munkaadók Országos Uniójának (RÚZ) alelnöke is pozitívan vélekedett:
„A fiataloknak jobb esélyeket biztosítana, ha az első, vagy akár a második tanévben is hagynánk őket, fedezzék fel maguk, mi passzol nekik a legjobban, és fokozatosan kiválasztanák, mi segítené leginkább a fejlődésüket.”
Hogy állunk most?
A fenntartóknak augusztus végéig kellett bemutatniuk az optimalizációra vonatkozó terveket a minisztériumnak. Összesen 89 megvalósult és készülő változást jegyez a tárca a középiskolai hálózatban.
Októberben a szakértők kiértékelik a benyújtott projekteket, és ajánlásokat tesznek, amelyeket megvitatnak az érintett megyékkel. A fenntartók 2025 márciusában nyújtják be a végleges kérelmeket a hálózati változásokra, hogy az optimalizálás a 2025/2026-os tanévtől hatályba léphessen. Ennek eredményeképpen 67 projekt indulhat el jövő szeptembertől.
Az oktatásügyi miniszter szerint többségében Kassa, Eperjes, Besztercebánya és Zsolna megyétől érkeztek be az optimalizációs tervek, de Nyitra megye önkormányzata is változtatna, konkrétan az ipolysági magyar tannyelvű oktatás működésén.
Mi a helyzet Ipolyságon?
A nagyjából hétezer lakosú városban több középiskola is működik: egy alapvetően szlovák tannyelvű gimnázium, egy magyar tannyelvű gimnázium (Szondy György Gimnázium), egy szintén magyar tannyelvű, de egyházi fenntartású gimnázium, egy részben magyar tannyelvű szakközép (Műszaki és Szolgátatóipari Szakközépiskola) és egy bentlakásos szakiskola. Ebből hármat szeretne összevonni Nyitra megye: a Szondyt, a szlovák gimnáziumot és a műszaki szakközépiskolát.
A Szondy pedagógusai viszont ennek korántsem örülnek. Hangsúlyozzák, hogy az egyes iskolák profilja lényegesen különbözik egymástól. Ők azt támogatják inkább, hogy az alapiskolákat vonják össze a gimnáziumokkal. A város önkormányzata ezt az elképzelést már a megye felé is kommunikálta.
„Az önkormányzat kéréssel fordult a fenntartóhoz. A kérésben szándékoztunk felmutatni egy olyan alternatívát, ami nemcsak a város területén elhelyezkedő középiskolák ügyét érinti, hanem szélesebb körben megoldást nyújthat az oktatásügyben zajló további változások helyi és regionális alkalmazására is” – tájékoztatott erről megkeresésünkre Zachar Pál, Ipolyság polgármestere.
„A vegyesen lakott Ipolyságon nem csupán a városvezetés, hanem a magyar közösség is úgy vélekedik, az alapiskola gimnáziummal való összekapcsolása lehetőséget teremtene egy színvonalas nemzetiségi iskola kialakítására, az oktatási folyamat folytonosságának megvalósítására, valamint ösztönző és természetes közeget jelentene a nemzeti, történelmi és kulturális identitás megőrzéséhez” – indokolják a Szondy pedagógusai a felvetést egy, az Új Szóhoz eljuttatott írásos anyagban.
Zachar szerint a három középiskola összevonását csak a magasabb diákszám miatt szorgalmazza a megyei önkormányzat.
Ez a javaslat nem veszi figyelembe az iskolák nyelvi és szakmai stratégiáját, valamint a régió igényét.
A polgármester – aki egyben Nyitra megyei képviselő is – hangsúlyozta, hogy a kérdés egyértelműen a megyén múlik.
„Megtörténhet, hogy összevonják és ehhez az itt élő polgárok, szülők, diákok véleménye nem kell. A város azonban bemutatott egy másik lehetőséget, ami szélesebb körben szolgálja az itt élő társadalmat.”
Kiket érint még?
Az oktatásügyi minisztérium tegnapi sajtótájékoztatón Slavomír Partila, államtitkár kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a magyarok lakta megyék szintén érdeklődnek a lehetőségek iránt.
Vannak előterjesztve javaslatok azokról a területekről, ahol találhatók magyar tanítási nyelvű iskolák
– közölte az államtitkár, de nem konkretizálta, hogy az egyes megyék hány magyar tannyelvű középiskola optimalizációjának tervét terjesztették elő.
Csak a gimnázium kerülne a városhoz
Ugyanakkor a városban két hete volt egy „csonka” lakossági fórum, amelyet maga Branislav Becík (Hlas) megyeelnök tartott a város és a magyar iskolák rendes képviselete nélkül. Zachar Pál lapunknak emlékeztetett, Becík ott kijelentette, meg fogja hallgatni a szülőket és a pedagógusokat is, ha a gimnázium a városhoz szeretne tartozni a megye helyett. Ebből az ígéretből indultak ki most.
„Nekünk ezt most újra kell gondolni, természetesen új feltételekkel, de elkezdtük előkészíteni az új verziót. Mert ha a megye tényleg hajlandó lesz arra – ugyanis ezek még nem döntések, hanem csak kimondott szavak –, hogy a 110 éves Szondy György Gimnázium esetében átadja a fenntartás jogát a városnak, és mi létre tudunk hozni egy iskolaközpontot, akkor erre fel kell készülnünk”
– fogalmazott. Kérdésünkre válaszolva „badarságnak” nevezte azt a vádat, hogy Ipolyság ne tudná gazdaságilag fenntartani az iskolát. Ezt a polgármester szerint egy szakmai felmérés és a város napi fenntartói gyakorlata is igazolja.
Mindez például azt jelentheti, hogy a szlovák gimnázium továbbra is a megyénél maradna, de erről konkrét döntés még nem született. Ha ez megtörténik, Zachar szerint velük is leülnek egyeztetni. A magyar iskolák közt formálódó konszenzust és tervet ő maga tervezi bemutatni a megyeelnöknek január elején.
Fodor Attila szakmailag is indokoltnak látja a magyar iskolák igényeit.
„Véleményem szerint nem jó megoldás szlovák és magyar iskolákat közös igazgatás alá vonni. Arra itt [a gyűlésen – a szerk. megj.] nem volt igény. A magyar iskolák összevonása viszont egyértelműen kifejeződött, akár csöndben is”
– mondta lapunknak a szakértő. Hozzátette, természetesen ezzel kapcsolatban is vannak félelmei az intézményeknek, de ebben szerinte sokat rontottak azok a félinformációk, amelyek az elmúlt hónapokban szárnyra keltek a városban.
„Ebben a mai fórumban azt érzem, hogy most jó lehetőség van a megoldásig eljutni. Senki nem ugrott egymásnak indulatosan”
– mondta Fodor, amit kiegészített még azzal, hogy Érsekújvárral szemben Ipolyságon az látható, hogy „a város akarja” a megoldást.
Meg kell szüntetni a morális pánikot
A régóta húzódó iskolaösszevonási ügy jelentősen felzaklatta a várost – a médián keresztül pedig az egész szlovákiai magyar nyilvánosság felfigyelt az eseményekre. A Napunk portál egy héttel ezelőtti összefoglalójából jól kirajzolódnak azok az ellentétek is, amelyek az intézmények között fennállnak. Emellett minden megkérdezett ipolysági ismerősünk nyíltan aggódik a felhalmozódott sérelmek miatt (ezeket nyugodtan lehet morális pániknak nevezni), amelyek szinte már-már saját életet élnek.
Ráadásul Ipolyságon és Nyitrán is előkerült a nemzetiségi kártya egyes politikusok és helyiek részéről.
„Azt gondolom, ha egy magyar iskolaközpont jön létre akár Ipolyságon, akár Érsekújvárott, az semmilyen módon nem okoz nemzetiségi konfliktust. Ezek a gyerekek most is magyar alapiskolába vagy gimnázium járnak. Tehát ennek semmi köze nemzetiségi konfliktushoz. Ez egy természetes folyamata annak, hogy mi kisebbségi közösségként szeretnénk egy teljes iskolarendszert az óvodától kezdődően a középiskoláig”
– foglalt állást a kérdésben Fodor Attila.
Az iskolák bizakodnak
„Gimnáziumunk összes alkalmazottja, iskolatanácsa és a szülői szövetség vezetősége is a vertikális összevonást támogatja. Tehát szeretnénk itt Ipolyságon egy valóban színvonalas magyar iskolaközpontot, amelyben az alapiskola és a gimnázium működne együtt. Nagyon örülök, hogy ma megvalósult ez a találkozó, pozitívan értékelem és konstruktív volt”
– mondta lapunknak Gajdács Mónika, a gimnázium igazgatója.
Úgy látja, ilyen módon egy 300 fő fölötti nagy iskolává tudnának válni – ami több pályázati lehetőséget, iskolán belül aktivitást jelentene. Emellett a szakhelyettesítést is könnyebben meg lehetne oldani mind a pedagógusok nagyobb száma, mind az oktatási nyelv miatt.
„Új információkat kaptunk. Leülünk beszélgetni a tantestülettel, vagyis újból átbeszéljük, és aztán megint hozunk egy döntést. Lehet, hogy nagyon sok embernek megváltozott a véleménye, másképp fog nézni a helyzetre”
– mondta az Új Szónak Farkas Ildikó, az alapiskola megbízott igazgatója. Az iskolájukban várhatóan ma, a déli szünetben fog sor kerülni az egyeztetésre. Úgy látja, eddig nagyon sokan érzelmek alapján döntöttek az ipolysági iskolaösszevonás kérdésében. A vertikális egyesítés mellett szerinte az a legfontosabb érv, hogy így biztosítani lehet a szakos oktatást.
Politikai és koalíciós ellentétek
A ipolysági eset jól kitapinthatóan ellentéteket okozott a megyei koalíción belül is. A Hlasnak és a Magyar Szövetségnek más elképzelései vannak a megoldásról – utóbbi pártnak elképzelhetetlen, hogy a magyar gimnáziumot összevonják a szlovákkal, amit Zachar (aki megyei képviselő is) „felvállalt véleménykülönbségnek” nevez.
„Azt gondolom, hogy közös megyei irányításba igenis belefér az, hogy vannak – akár még fajsúlyosabb dolgok is –, amiben véleménykülönbség van. Azt hiszem, az igazi eredmény az lesz, ha megtaláljuk azt, hogy mi legyen a megoldás”
– tette hozzá.
Ipolyság és a környék lépéskényszerben van
A polgármester lapunknak kitért arra is, hogy Ipolyság előtt nehéz időszak áll, ami a demográfiát illeti, mivel az adatok és a prognózisok „nagyon-nagyon lesújtóak”.
„Az elmúlt 10 évben gyakorlatilag elvesztettük a lakosaink több mint 10%-át. 2035 magasságában lehet, hogy egy 5500 fős kisváros leszünk, s egy ekkora lakosság nem tarthat fenn egy olyan infrastruktúrát, mint amikor 10 ezer fő lakott benne. A város csak annyira erős, mint amennyire a környező falvak, vagy akár a régió is az. Viszont az összes környező falu ugyanúgy csökkenő tendenciát mutat, néptelenedik el az egész régiónk, tehát nem lesz miből táplálkoznia a városnak” – fejtette ki. Hozzátette: most még egy recessziós időszak elején állnak, s meg tudják hozni azokat a döntéseket, amelyek garantálják, hogy hosszú távon mind magyar, mind szlovák nyelven lehet érettségit szerezni Ipolyságon.
Az ipolysági képviselő-testület ezt követően 2025. február 20-i ülésén határozatot hozott arról, hogy átvállalja a Szondy György Gimnázium fenntartói jogkörét.
Kapcsolódó cikkünk Ipolyság |
Az ipolysági képviselő-testület február 20-i ülésén határozatot hozott arról, hogy átvállalja a Szondy György Gimnázium fenntartói jogkörét – közölte a város polgármesterének titkársága.
Ahogy arról lapunkban az elmúlt hónapokban többször is beszámoltunk, a iskolahálózat optimalizálása kapcsán nehezen feloldható helyzet alakult ki Ipolyságon. A viták során több javaslat is felmerült a helyzet megnyugtató kezelésére. A város részéről decemberben körvonalazódó megoldás szerint Ipolyság egy egységes magyar iskolaközpont keretén belül venné át a Pongrácz Lajos Alapiskolát és a Szondy György Gimnáziumot. A végleges rendezésnek márciusig kell eldőlnie.
A kérdés a csütörtöki képviselő-testületi ülésen is napirendre került. A polgármesteri hivatal lapunk számára is elküldött közleménye szerint a város kitart azon szándéka mellett, hogy erős, fenntartható iskolaközpontok működjenek Ipolyság területén.
Tavaly decemberben, ill. idén januárban a tárgyalások eljutottak arra a pontra, hogy az iskolahálózat racionalizációjának keretén belül a Szondy György Gimnázium fenntartói jogkörét Nyitra Megye Önkormányzata átruházza Ipolyság városára. Ebben a folyamatban egy fontos mérföldkő a csütörtöki határozat, melyben a város kinyilvánította azon szándékát, hogy átveszi a magyar gimnázium fenntartói jogkörét – áll a szövegben.
Kapcsolódó cikkünk Ipolyság |
Lehetséges, hogy csak a Pongrácz Lajos Alapiskolát és a Szondy György Gimnáziumot vonnák össze úgy, hogy az egységes magyar iskolaközpont Ipolyság városához kerülne. A szlovák tannyelvű alapiskola és gimnázium, ill. a Műszaki és Szolgáltatóipari Szakközépiskola kérdése máshogy rendeződhetne.
Amikor a legutóbbi, december 9-i megyei képviselő-testületi ülésen nem került napirendre az ipolysági iskolaösszevonások témája, sejthető volt, hogy valaminek történnie kell a háttérben. Ennek volt kézzelfogható bizonyítéka szerdán az a zártkörű, három órán át tartó gyűlés, amire a Pongrácz Lajos Alapiskolában került sor.
„Megkértem az alapiskola igazgatónőjét, hogy hívja meg a pedagógusokat. Ugyanúgy meghívtam az iskolatanács tagjait tőlük, ill. a Szondy György Gimnáziumból. Megszólítottam az ő igazgatónőjüket, és még két vendéget: Nyitra megye alelnökét, Csenger Tibort, és Fodor Attilát, a Comenius Pedagógiai Intézeti igazgatóját“
– mondta a gyűlés után a helyszínen az Új Szónak Zachar Pál (Magyar Szövetség) ipolysági polgármester.
Hozzáfűzte: azért tett így, mert nagyon sok félinformáció terjengett az elmúlt időszakban az ipolysági iskolaüggyel kapcsolatban, ezért külön-külön minden egyes iskolát újra meglátogatnak. Mint fogalmazott, fontos, hogy mindegyik iskola megfogalmazza azt, hogy hol szeretne tartani „5-10-15 év múlva“, s mit tud tenni ezért.
Kapcsolódó cikkünk Nyitra/Ipolyság |
830-an tiltakoznak az ellen, hogy az ipolysági szlovák tannyelvű gimnázium Nyitra megyétől Ipolyság városához kerüljön, ill. több más kifogásuk van a tervezett lépések ellen. Korábban a magyar és a szlovák alapiskolák szülei is benyújtottak a megyéhez egy-egy petíciót.
Az ipolysági iskolaösszevonás és egyben a fenntartóváltás szándékával még korábban Nyitra megye kereste meg Ipolyság városát. Ennek több oka volt, ill. van a legutóbbi megyei képviselő-testületi ülésre beterjesztett anyag szerint. Egyikük az alacsony diáklétszám (sem a magyar, sem a szlovák gimnázium nem rendelkezik 100-nál több diákkal), valamint az iskolaépületek kapacitásának nem elég magas kihasználtsága. Továbbá 110-123%-ot tesz a normatív támogatások mértéke, a pénzhiány miatt pedig hozzá kell járulni az energiaköltségek finanszírozásához is.
Számolni kellett az oktatási minisztérium által kilátásba helyezett törvényi változtatásokkal is, amelyekkel a középiskolák számát észszerűsítenék Szlovákiában. Ezt tavasszal jelentették be, a megyéktől pedig szeptemberig várták a javaslatokat. Nyitra megye oktatási bizottságának képviselői még idén augusztusban tárgyaltak minderről a szaktárca képviselőivel.
Két magyar és két szlovák iskola tömörülne
Helyi szinten a városvezetés még 2023 elején találkozót kezdeményezett az Ipolyságoz tartozó alapiskolák, valamint a szlovák és a magyar tannyelvű gimnáziumok igazgatóival. Az egyeztetés eredménye volt az a javaslat, mely szerint az alapiskolákat és a gimnáziumokat össze kéne vonni. A 2023 november végi ülésén a város képviselő-testület aztán tudomásul vette az önkormányzat szándékát, miszerint a városban két-két egységből álló összevont iskolák jönnének létre.
A magyar tannyelvű egységes intézmény részét képezné a Pongrácz Lajos Alapiskola és a Szondy György Gimnázium, míg a szlovák összevont iskolába a szlovák tannyelvű gimnázium és a Janko Kráľ Alapiskola tartozna. Ipolyság szándékát idei szeptemberi ülésén hevesebb vitáktól sem mentesen vette tudomásul a megyei képviselő-testület.
Az összevonások második lehetőségeként felmerült az is, hogy a városban működő három középiskolát vonják össze. A két gimnázium mellett ide tartozna a Műszaki és Szolgáltatóipari Szakközépiskola, amelybe azonban lényegesen több diák jár, ill. a közvélekedés szerint ez az intézmény önállóan is életképes.
Számos kifogás
Ipolyságon időközben három petíció is indult amelyek közül a szlovák gimnázium támogatói 830 aláírást gyűjtöttek össze. A szöveg szerint nem egyeznek bele abba, hogy Nyitra megye helyett Ipolyság városa vegye át a szlovák tannyelvű gimnázium fenntartói szerepkörét. Ezeket az aláírásokat szeptember 23-án kapta kézhez a megyei hivatal.
A petíció nyolc pontban foglalja össze a fenntartóváltás iránti kifogásokat. A tiltakozók egyrészt úgy látják, hogy az intézményt 2002 óta kezelő megye pontosan tisztában van azokkal a regionális sajátosságokkal, amelyek régóta nehezítik a szlovák tannyelvű gimnázium működését – miközben pedig biztosítja annak működési feltételeit. Ebbe gyakorlatilag beletartozik az iskolaépület (amely egyébként közös a Szondy György Gimnáziummal) balesetveszélyes állapotának felszámolása, s energiahatékonyságának javítása. A megye szerintük egyben az iskola hatékony módszertani működését is biztosítja. A jelenlegi helyzetben szerintük mindenféle biztosíték hiányzik arra nézve, hogy a fenntartóváltás esetén tartható lesz a gimnázium finanszírozása. A tiltakozók úgy látják, több minden hiányzik jelenleg: ide lehet érteni az iskola jövőjéről való konstruktív vitát, de nem áll rendelkezésre pénzügyi elemzés, elvi tervezés vagy a városi költségvetéssel kapcsolatos hatástanulmány sem, s hiányoznak az épület javítására és fenntartására, ill. az intézmény modernizálására vonatkozó garanciák. Továbbá úgy látják, veszélyben vannak a futó gimnáziumi projektek is. Végül felhívják a figyelmet arra, hogy a középiskolák hálózatának optimalizációjára vonatkozó, előkészületben levő törvény kockázatokat hordoz magában, ill. a kéttanyelvű oktatás újbóli bevezetését is kifogásolják.
Vita nélkül elfogadták – folytatása következik
A képviselők közül az ülésen senki sem fűzött megjegyzéseket a petícióhoz, ill. magához a témához – egyszerűen csak a petíció tudomásulvételéről szavaztak. A folytatás már a következő, december 9-i rendes ülésen esedékes. A megyei hivatalnak Ipolyság városával közösen erre a tanácskozásra kell kidolgoznia a lehetséges alternatívákat.
Kapcsolódó cikkünk
A megyék 67 optimalizációs projektet nyújtottak be az oktatásügyi minisztériumhoz, tudatta a tárca. Ezenkívül 8 intézkedés már megvalósult, és további 14 optimalizációs lehetőség pedig kidolgozás alatt áll. Nyitra megye többek között összevonná Ipolyságon a szlovák és a magyar tanítási nyelvű gimnáziumot, valamint a műszaki szakközépiskolát.
Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter elsőként júniusban ismertette a középiskolai hálózat optimalizálásának tervét. Ez lényegében azt jelenti, hogy a megyék mint a középiskolák fenntartói egyszerűbben vonhatnak össze középiskolákat. Így az alacsony diáklétszámú középiskolák egy oktatási intézményként, de akár továbbra is külön épületekben funkcionálhatnának.
Drucker akkor elmondta, 84 olyan középiskola van az országban, amelynek 100-nál kevesebb a diákja.
Ilyen iskolákban nagyon nehéz kellő számú felkészült tanárt, szaktanárt bebiztosítani, megfelelő szintű szakképzést nyújtani
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kisebb iskolák továbbra is működnének a régiójukban, de egy nagyobb egységbe tartoznának.
Az optimalizáció érdekes projekteknek is teret adhat, hiszen igény szerint összevonható például egy gimnázium és egy ipari szakközépiskola is. Ennek célja, hogy a diákok könnyebben szakosodhassanak. Erről korábban Mário Lelovský, a Munkaadók Országos Uniójának (RÚZ) alelnöke is pozitívan vélekedett:
„A fiataloknak jobb esélyeket biztosítana, ha az első, vagy akár a második tanévben is hagynánk őket, fedezzék fel maguk, mi passzol nekik a legjobban, és fokozatosan kiválasztanák, mi segítené leginkább a fejlődésüket.”
Hogy állunk most?
A fenntartóknak augusztus végéig kellett bemutatniuk az optimalizációra vonatkozó terveket a minisztériumnak. Összesen 89 megvalósult és készülő változást jegyez a tárca a középiskolai hálózatban.
Októberben a szakértők kiértékelik a benyújtott projekteket, és ajánlásokat tesznek, amelyeket megvitatnak az érintett megyékkel. A fenntartók 2025 márciusában nyújtják be a végleges kérelmeket a hálózati változásokra, hogy az optimalizálás a 2025/2026-os tanévtől hatályba léphessen. Ennek eredményeképpen 67 projekt indulhat el jövő szeptembertől.
Az oktatásügyi miniszter szerint többségében Kassa, Eperjes, Besztercebánya és Zsolna megyétől érkeztek be az optimalizációs tervek, de Nyitra megye önkormányzata is változtatna, konkrétan az ipolysági magyar tannyelvű oktatás működésén.
Mi a helyzet Ipolyságon?
A nagyjából hétezer lakosú városban több középiskola is működik: egy alapvetően szlovák tannyelvű gimnázium, egy magyar tannyelvű gimnázium (Szondy György Gimnázium), egy szintén magyar tannyelvű, de egyházi fenntartású gimnázium, egy részben magyar tannyelvű szakközép (Műszaki és Szolgátatóipari Szakközépiskola) és egy bentlakásos szakiskola. Ebből hármat szeretne összevonni Nyitra megye: a Szondyt, a szlovák gimnáziumot és a műszaki szakközépiskolát.
A Szondy pedagógusai viszont ennek korántsem örülnek. Hangsúlyozzák, hogy az egyes iskolák profilja lényegesen különbözik egymástól. Ők azt támogatják inkább, hogy az alapiskolákat vonják össze a gimnáziumokkal. A város önkormányzata ezt az elképzelést már a megye felé is kommunikálta.
„Az önkormányzat kéréssel fordult a fenntartóhoz. A kérésben szándékoztunk felmutatni egy olyan alternatívát, ami nemcsak a város területén elhelyezkedő középiskolák ügyét érinti, hanem szélesebb körben megoldást nyújthat az oktatásügyben zajló további változások helyi és regionális alkalmazására is” – tájékoztatott erről megkeresésünkre Zachar Pál, Ipolyság polgármestere.
„A vegyesen lakott Ipolyságon nem csupán a városvezetés, hanem a magyar közösség is úgy vélekedik, az alapiskola gimnáziummal való összekapcsolása lehetőséget teremtene egy színvonalas nemzetiségi iskola kialakítására, az oktatási folyamat folytonosságának megvalósítására, valamint ösztönző és természetes közeget jelentene a nemzeti, történelmi és kulturális identitás megőrzéséhez” – indokolják a Szondy pedagógusai a felvetést egy, az Új Szóhoz eljuttatott írásos anyagban.
Zachar szerint a három középiskola összevonását csak a magasabb diákszám miatt szorgalmazza a megyei önkormányzat.
Ez a javaslat nem veszi figyelembe az iskolák nyelvi és szakmai stratégiáját, valamint a régió igényét.
A polgármester – aki egyben Nyitra megyei képviselő is – hangsúlyozta, hogy a kérdés egyértelműen a megyén múlik.
„Megtörténhet, hogy összevonják és ehhez az itt élő polgárok, szülők, diákok véleménye nem kell. A város azonban bemutatott egy másik lehetőséget, ami szélesebb körben szolgálja az itt élő társadalmat.”
Kiket érint még?
Az oktatásügyi minisztérium tegnapi sajtótájékoztatón Slavomír Partila, államtitkár kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a magyarok lakta megyék szintén érdeklődnek a lehetőségek iránt.
Vannak előterjesztve javaslatok azokról a területekről, ahol találhatók magyar tanítási nyelvű iskolák
– közölte az államtitkár, de nem konkretizálta, hogy az egyes megyék hány magyar tannyelvű középiskola optimalizációjának tervét terjesztették elő.
Szorít az optimalizáció
Mint ismeretes, az oktatási tárca által kezdeményezett országos optimalizáció keretén belül számos alacsony diáklétszámú iskolára valamilyen összevonás vár. A megyei hivatal Nyitrán lényegében csak idén augusztusban kezdett el foglalkozni a kérdéssel, amelynek kezelésére így elég kevés idő maradt. Emellett – ahogy Zachar is felhívta a figyelmet – Szlovákia többi megyéjétől eltérően a nyitrai vezetés maga készítette el a terveket anélkül, hogy a képviselőkkel különösebben egyeztettek volna. 2025 márciusáig meg kell születnie a végleges optimalizációs döntéseknek.
A Nyitra megye vezetése által preferált úgynevezett horizontális összevonásban, vagyis a magyar, a szlovák, illetve a szakközépiskola egyesítésében a szerdai gyűlés résztvevői továbbra is veszélyt látnak, ami hosszabb távon a magyar nyelven megszerzett érettségit tehetné lehetetlenné Ipolyságon.
Kapcsolódó cikkünk
A megyék 67 optimalizációs projektet nyújtottak be az oktatásügyi minisztériumhoz, tudatta a tárca. Ezenkívül 8 intézkedés már megvalósult, és további 14 optimalizációs lehetőség pedig kidolgozás alatt áll. Nyitra megye többek között összevonná Ipolyságon a szlovák és a magyar tanítási nyelvű gimnáziumot, valamint a műszaki szakközépiskolát.
Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter elsőként júniusban ismertette a középiskolai hálózat optimalizálásának tervét. Ez lényegében azt jelenti, hogy a megyék mint a középiskolák fenntartói egyszerűbben vonhatnak össze középiskolákat. Így az alacsony diáklétszámú középiskolák egy oktatási intézményként, de akár továbbra is külön épületekben funkcionálhatnának.
Drucker akkor elmondta, 84 olyan középiskola van az országban, amelynek 100-nál kevesebb a diákja.
Ilyen iskolákban nagyon nehéz kellő számú felkészült tanárt, szaktanárt bebiztosítani, megfelelő szintű szakképzést nyújtani
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kisebb iskolák továbbra is működnének a régiójukban, de egy nagyobb egységbe tartoznának.
Az optimalizáció érdekes projekteknek is teret adhat, hiszen igény szerint összevonható például egy gimnázium és egy ipari szakközépiskola is. Ennek célja, hogy a diákok könnyebben szakosodhassanak. Erről korábban Mário Lelovský, a Munkaadók Országos Uniójának (RÚZ) alelnöke is pozitívan vélekedett:
„A fiataloknak jobb esélyeket biztosítana, ha az első, vagy akár a második tanévben is hagynánk őket, fedezzék fel maguk, mi passzol nekik a legjobban, és fokozatosan kiválasztanák, mi segítené leginkább a fejlődésüket.”
Hogy állunk most?
A fenntartóknak augusztus végéig kellett bemutatniuk az optimalizációra vonatkozó terveket a minisztériumnak. Összesen 89 megvalósult és készülő változást jegyez a tárca a középiskolai hálózatban.
Októberben a szakértők kiértékelik a benyújtott projekteket, és ajánlásokat tesznek, amelyeket megvitatnak az érintett megyékkel. A fenntartók 2025 márciusában nyújtják be a végleges kérelmeket a hálózati változásokra, hogy az optimalizálás a 2025/2026-os tanévtől hatályba léphessen. Ennek eredményeképpen 67 projekt indulhat el jövő szeptembertől.
Az oktatásügyi miniszter szerint többségében Kassa, Eperjes, Besztercebánya és Zsolna megyétől érkeztek be az optimalizációs tervek, de Nyitra megye önkormányzata is változtatna, konkrétan az ipolysági magyar tannyelvű oktatás működésén.
Mi a helyzet Ipolyságon?
A nagyjából hétezer lakosú városban több középiskola is működik: egy alapvetően szlovák tannyelvű gimnázium, egy magyar tannyelvű gimnázium (Szondy György Gimnázium), egy szintén magyar tannyelvű, de egyházi fenntartású gimnázium, egy részben magyar tannyelvű szakközép (Műszaki és Szolgátatóipari Szakközépiskola) és egy bentlakásos szakiskola. Ebből hármat szeretne összevonni Nyitra megye: a Szondyt, a szlovák gimnáziumot és a műszaki szakközépiskolát.
A Szondy pedagógusai viszont ennek korántsem örülnek. Hangsúlyozzák, hogy az egyes iskolák profilja lényegesen különbözik egymástól. Ők azt támogatják inkább, hogy az alapiskolákat vonják össze a gimnáziumokkal. A város önkormányzata ezt az elképzelést már a megye felé is kommunikálta.
„Az önkormányzat kéréssel fordult a fenntartóhoz. A kérésben szándékoztunk felmutatni egy olyan alternatívát, ami nemcsak a város területén elhelyezkedő középiskolák ügyét érinti, hanem szélesebb körben megoldást nyújthat az oktatásügyben zajló további változások helyi és regionális alkalmazására is” – tájékoztatott erről megkeresésünkre Zachar Pál, Ipolyság polgármestere.
„A vegyesen lakott Ipolyságon nem csupán a városvezetés, hanem a magyar közösség is úgy vélekedik, az alapiskola gimnáziummal való összekapcsolása lehetőséget teremtene egy színvonalas nemzetiségi iskola kialakítására, az oktatási folyamat folytonosságának megvalósítására, valamint ösztönző és természetes közeget jelentene a nemzeti, történelmi és kulturális identitás megőrzéséhez” – indokolják a Szondy pedagógusai a felvetést egy, az Új Szóhoz eljuttatott írásos anyagban.
Zachar szerint a három középiskola összevonását csak a magasabb diákszám miatt szorgalmazza a megyei önkormányzat.
Ez a javaslat nem veszi figyelembe az iskolák nyelvi és szakmai stratégiáját, valamint a régió igényét.
A polgármester – aki egyben Nyitra megyei képviselő is – hangsúlyozta, hogy a kérdés egyértelműen a megyén múlik.
„Megtörténhet, hogy összevonják és ehhez az itt élő polgárok, szülők, diákok véleménye nem kell. A város azonban bemutatott egy másik lehetőséget, ami szélesebb körben szolgálja az itt élő társadalmat.”
Kiket érint még?
Az oktatásügyi minisztérium tegnapi sajtótájékoztatón Slavomír Partila, államtitkár kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a magyarok lakta megyék szintén érdeklődnek a lehetőségek iránt.
Vannak előterjesztve javaslatok azokról a területekről, ahol találhatók magyar tanítási nyelvű iskolák
– közölte az államtitkár, de nem konkretizálta, hogy az egyes megyék hány magyar tannyelvű középiskola optimalizációjának tervét terjesztették elő.
Csak a gimnázium kerülne a városhoz
Ugyanakkor a városban két hete volt egy „csonka” lakossági fórum, amelyet maga Branislav Becík (Hlas) megyeelnök tartott a város és a magyar iskolák rendes képviselete nélkül. Zachar Pál lapunknak emlékeztetett, Becík ott kijelentette, meg fogja hallgatni a szülőket és a pedagógusokat is, ha a gimnázium a városhoz szeretne tartozni a megye helyett. Ebből az ígéretből indultak ki most.
„Nekünk ezt most újra kell gondolni, természetesen új feltételekkel, de elkezdtük előkészíteni az új verziót. Mert ha a megye tényleg hajlandó lesz arra – ugyanis ezek még nem döntések, hanem csak kimondott szavak –, hogy a 110 éves Szondy György Gimnázium esetében átadja a fenntartás jogát a városnak, és mi létre tudunk hozni egy iskolaközpontot, akkor erre fel kell készülnünk”
– fogalmazott. Kérdésünkre válaszolva „badarságnak” nevezte azt a vádat, hogy Ipolyság ne tudná gazdaságilag fenntartani az iskolát. Ezt a polgármester szerint egy szakmai felmérés és a város napi fenntartói gyakorlata is igazolja.
Mindez például azt jelentheti, hogy a szlovák gimnázium továbbra is a megyénél maradna, de erről konkrét döntés még nem született. Ha ez megtörténik, Zachar szerint velük is leülnek egyeztetni. A magyar iskolák közt formálódó konszenzust és tervet ő maga tervezi bemutatni a megyeelnöknek január elején.
Fodor Attila szakmailag is indokoltnak látja a magyar iskolák igényeit.
„Véleményem szerint nem jó megoldás szlovák és magyar iskolákat közös igazgatás alá vonni. Arra itt [a gyűlésen – a szerk. megj.] nem volt igény. A magyar iskolák összevonása viszont egyértelműen kifejeződött, akár csöndben is”
– mondta lapunknak a szakértő. Hozzátette, természetesen ezzel kapcsolatban is vannak félelmei az intézményeknek, de ebben szerinte sokat rontottak azok a félinformációk, amelyek az elmúlt hónapokban szárnyra keltek a városban.
„Ebben a mai fórumban azt érzem, hogy most jó lehetőség van a megoldásig eljutni. Senki nem ugrott egymásnak indulatosan”
– mondta Fodor, amit kiegészített még azzal, hogy Érsekújvárral szemben Ipolyságon az látható, hogy „a város akarja” a megoldást.
Meg kell szüntetni a morális pánikot
A régóta húzódó iskolaösszevonási ügy jelentősen felzaklatta a várost – a médián keresztül pedig az egész szlovákiai magyar nyilvánosság felfigyelt az eseményekre. A Napunk portál egy héttel ezelőtti összefoglalójából jól kirajzolódnak azok az ellentétek is, amelyek az intézmények között fennállnak. Emellett minden megkérdezett ipolysági ismerősünk nyíltan aggódik a felhalmozódott sérelmek miatt (ezeket nyugodtan lehet morális pániknak nevezni), amelyek szinte már-már saját életet élnek.
Ráadásul Ipolyságon és Nyitrán is előkerült a nemzetiségi kártya egyes politikusok és helyiek részéről.
„Azt gondolom, ha egy magyar iskolaközpont jön létre akár Ipolyságon, akár Érsekújvárott, az semmilyen módon nem okoz nemzetiségi konfliktust. Ezek a gyerekek most is magyar alapiskolába vagy gimnázium járnak. Tehát ennek semmi köze nemzetiségi konfliktushoz. Ez egy természetes folyamata annak, hogy mi kisebbségi közösségként szeretnénk egy teljes iskolarendszert az óvodától kezdődően a középiskoláig”
– foglalt állást a kérdésben Fodor Attila.
Az iskolák bizakodnak
„Gimnáziumunk összes alkalmazottja, iskolatanácsa és a szülői szövetség vezetősége is a vertikális összevonást támogatja. Tehát szeretnénk itt Ipolyságon egy valóban színvonalas magyar iskolaközpontot, amelyben az alapiskola és a gimnázium működne együtt. Nagyon örülök, hogy ma megvalósult ez a találkozó, pozitívan értékelem és konstruktív volt”
– mondta lapunknak Gajdács Mónika, a gimnázium igazgatója.
Úgy látja, ilyen módon egy 300 fő fölötti nagy iskolává tudnának válni – ami több pályázati lehetőséget, iskolán belül aktivitást jelentene. Emellett a szakhelyettesítést is könnyebben meg lehetne oldani mind a pedagógusok nagyobb száma, mind az oktatási nyelv miatt.
„Új információkat kaptunk. Leülünk beszélgetni a tantestülettel, vagyis újból átbeszéljük, és aztán megint hozunk egy döntést. Lehet, hogy nagyon sok embernek megváltozott a véleménye, másképp fog nézni a helyzetre”
– mondta az Új Szónak Farkas Ildikó, az alapiskola megbízott igazgatója. Az iskolájukban várhatóan ma, a déli szünetben fog sor kerülni az egyeztetésre. Úgy látja, eddig nagyon sokan érzelmek alapján döntöttek az ipolysági iskolaösszevonás kérdésében. A vertikális egyesítés mellett szerinte az a legfontosabb érv, hogy így biztosítani lehet a szakos oktatást.
Politikai és koalíciós ellentétek
A ipolysági eset jól kitapinthatóan ellentéteket okozott a megyei koalíción belül is. A Hlasnak és a Magyar Szövetségnek más elképzelései vannak a megoldásról – utóbbi pártnak elképzelhetetlen, hogy a magyar gimnáziumot összevonják a szlovákkal, amit Zachar (aki megyei képviselő is) „felvállalt véleménykülönbségnek” nevez.
„Azt gondolom, hogy közös megyei irányításba igenis belefér az, hogy vannak – akár még fajsúlyosabb dolgok is –, amiben véleménykülönbség van. Azt hiszem, az igazi eredmény az lesz, ha megtaláljuk azt, hogy mi legyen a megoldás”
– tette hozzá.
Ipolyság és a környék lépéskényszerben van
A polgármester lapunknak kitért arra is, hogy Ipolyság előtt nehéz időszak áll, ami a demográfiát illeti, mivel az adatok és a prognózisok „nagyon-nagyon lesújtóak”.
„Az elmúlt 10 évben gyakorlatilag elvesztettük a lakosaink több mint 10%-át. 2035 magasságában lehet, hogy egy 5500 fős kisváros leszünk, s egy ekkora lakosság nem tarthat fenn egy olyan infrastruktúrát, mint amikor 10 ezer fő lakott benne. A város csak annyira erős, mint amennyire a környező falvak, vagy akár a régió is az. Viszont az összes környező falu ugyanúgy csökkenő tendenciát mutat, néptelenedik el az egész régiónk, tehát nem lesz miből táplálkoznia a városnak” – fejtette ki. Hozzátette: most még egy recessziós időszak elején állnak, s meg tudják hozni azokat a döntéseket, amelyek garantálják, hogy hosszú távon mind magyar, mind szlovák nyelven lehet érettségit szerezni Ipolyságon.
Folytatás Pozsonyban és Nyitrán
Február 24-én, hétfőn a város képviselői az iskolaügyi minisztérium illetékeseivel tárgyalnak majd a fővárosban, ahol a fenntartói jog átruházásának gyakorlati részleteit fogják megtárgyalni.
A következő lépésben Nyitra megye hivatalának és Ipolyság városának kell megegyezniük abban, hogy milyen feltételek mellett kerül át a fenntartói jog a városhoz. Ez a megegyezés többek között rendelkezik majd az ingatlan és ingó vagyon, valamint a munkajogi és egyéb kötelezettségek rendezéséről.
Az elképzelés szerint 2025. szeptember 1-től már a város fenntartásában nyitja meg kapuit a Szondy György Gimnázium.
A megyei alelnök és a polgármester támogatják
„Örülök neki és üdvözlöm az ipolysági képviselő testület határozatát, mivel ez a határozat felgyorsítja a folyamatokat. Amennyiben sikerül Ipolyságon létrehozni az iskolaközpontot, akkor az jó példával tud majd szolgálni más városok számára is, ahol 300 fő alatti alap- és középiskolák működnek, melyeknek a fenntarthatósága megkérdőjeleződik majd a következő években.“ – nyilatkozott Csenger Tibor (Magyar Szövetség), Nyitra megye alelnöke.
„Szeretném megköszönni mindenkinek, aki eddig is támogatta és ezután is támogatni fogja azt az elképzelést, miszerint a városnak erős, minőségi és hosszútávon fenntartható oktatási intézményekkel kell rendelkeznie. Már az elején tudtuk, hogy rögös lesz ez az út, lehet néhány ember számára akár népszerűtlen is, de mivel a város jövőjét meghatározó, stratégiai döntésről van szó, nem engedhetünk teret az olcsó populizmusnak és az egyéni érdekeknek, csakis kizárólag a szakmai érveken alapuló, a város és lakosiak érdekeit szolgáló döntéseket szabad hozni” – nyilatkozta Zachar Pál, Ipolyság város polgármestere.
Előreláthatólag március utolsó hetén fognak dönteni a megyei és városi önkormányzatok a fenntartói jogkör átruházásának pontos részleteiről.
A magyar iskolákon kívül a szlovák tannyelvű ipolysági intézmények sorsa is kérdéses volt – s felmerült az is, hogy „horizontálisan” a magyar iskolapárjaikkal vonják össze őket. Zachar Pál szerint a Janko Kráľ Alapiskola státusza várhatóan változatlan marad – noha még hallani olyan hangokat, hogy a magyar intézmények összevonásához hasonlóan jó lenne egy szlovák iskolaközpont is. Zachar szerint a város erre a megoldásra nyitott volna, ám a döntést az iskolák vezetéseinek kell meghozni. A jelenlegi helyzet szerint a megyéhez tartozó szlovák gimnáziumot, ill. a Műszaki és Szolgáltatóipari Szakközépiskolát vonják csak össze az új tanévtől kezdődően.
Egy intézményt szüntetett volna meg a megye, amelyre azonban mégsem került sor. Ez lett volna a jelenleg 96 diákkal működő ógyallai Műszaki és Gépesítési Szakközépiskola, ám Gyarmati Tihamér (Magyar Szövetség) javaslatára egyelőre megmenekült az intézmény.
A megyei képviselők májusban dönthetnek majd arról, hogy az ógyallai intézmény egyesülhet-e a karvai Kereskedelmi, Szolgáltatóipari és Vidékfejlesztési Szakközépiskolával.
„Magyar szempontból” a csomag részeként még a zselízi Comenius Gimnázium, a Párkányi Gimnázium, valamint a párkányi Műszaki, Szolgáltatások és Kereskedelmi Szakközépiskola összevonására bólintott rá a testület. A közös intézmény igazgatósága a Párkányi Gimnáziumban kap majd helyet.
Kapcsolódó cikkünk Párkány |
Egyik iskola sem költözne el a jelenlegi helyéről, de szeptember elsejétől a párkányi Műszaki, Szolgáltatások és Kereskedelmi Szakközépiskola, a Párkányi Gimnázium valamint a zselízi Comenius Gimnázium egyesülne és közös igazgatóság alatt működne. Az igazgatóság a Párkányi Gimnáziumból irányítaná az iskolákat, ott lenne a Párkányi Iskolaközpont székhelye.
Március hatodikán együttes ülést tartott a három érintett iskola iskolatanácsa, ahol arról döntöttek, hogy idén, szeptember elsejétől jogilag egyesülne a három intézmény és ezzel egy új iskolaközpont jönne létre Párkányban. A tervezett, új iskolaközpont létrejöttéről hetekkel ezelőtt már Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke is tájékoztatta a nyilvánosságot, az iskolatanácsok döntését pedig Farkas Iván, megyei képviselő közölte a Facebook-oldalán. Ő egyébként a Műszaki, Szolgáltatások és Kereskedelmi Szakközépiskola és a Párkányi Gimnázium iskolatanácsainak is tagja.
Farkas megerősítette, hogy a három középiskola iskolatanácsa már beleegyezett az iskolák jogi értelemben vett összevonásába, amely 2025. szeptember 1-i hatállyal lépne életbe. A döntésük szerint azonban ez nem vonja maga után az intézmények fizikai összeköltözését, minden iskola ott, abban az épületben folytatná tovább a tevékenységét, ahol eddig is működött. A gazdasági értelemben vett ésszerűsítés más módon fog megtörténni, mindhárom iskolának megvannak ehhez a tartalékai és lehetőségei, véli Farkas.
Ősztől tehát létrejön a közös, összevont középiskola, a Párkányi Iskolaközpont kb. 380 tanulóval és három tagozattal: Párkányi Gimnázium, zselízi Comenius Gimnázium és a Párkányi Szakközépiskola, külön-külön működési kampusszal. Az iskolák fenntartója, Nyitra Megye Önkormányzata vélhetően 2025. március 24-én hozza meg végső döntését
– írta bejegyzésében a Magyar Szövetség megyei képviselője, Muzsla polgármestere. Ő azon lesz, hogy az iskolatanácsok határozatát a megyei képviselő-testület módosítás nélkül fogadja el.
Lapunk több forrásból is úgy értesült, hogy a gazdaságosabb és hatékonyabb működés érdekében a párkányi Műszaki, Szolgáltatások és Kereskedelmi Szakközépiskolában szeptembertől megszűnne a bentlakásos kollégium és az iskolai étkezde is, csak a tanításra, az oktatásra és a műhelymunkára használt helyiségeket tartanák fenn.
Farkas Iván megerősítette lapunknak az értesülést. „Pontosan ezek is azok az úgymond ballasztok, melyekről írtam, de minden iskolának vannak tartalékai a spórolást illetően“ – tette hozzá.
Az igazgatók hallgatnak
Az ügy előzménye az is, hogy február 14-én a párkányi Műszaki, Szolgáltatások és Kereskedelmi Szakközépiskola mellett működő Szülők és Iskolabarátok Szövetsége nyilvános aláírásgyűjtésbe kezdett az interneten. A petícióban az iskola esetleges el- és átköltöztetése ellen tiltakoztak, és mára több mint hatszázan írták alá.
Lapunk már akkor írásban is megkereste az érintett intézmények igazgatóit. E-mailben feltett kérdéseinkre február 17-én Cserba Katalin, a zselízi gimnázium igazgatónője úgy válaszolt, hogy egyelőre nekik is csak félhivatalos információik vannak.
„Tárgyalások, egyeztetések folynak különféle lehetséges megoldásokról. Várjuk, hogy hivatalos megyei javaslat kerüljön a három érintett intézmény iskolatanácsai elé. Ha ez megtörténik, akkor tudunk hivatalos nyilatkozatot tenni. Addig számunkra a legfontosabb, hogy az intézményünkben folyó munka zavartalanul folytatódjon, és terveinknek megfelelően a következő tanévben is egy magyar és egy szlovák osztályt nyissunk“
– írta akkor Cserba Katalin.
Még ugyanakkor, február 17-én, Karácsony Beáta, a Párkányi Gimnázium igazgatója az Új Szóval írásban annyit közölt, hogy egyelőre nem tud a kérdéseinkre érdemlegesen válaszolni.
Mocsi Péter, a párkányi Műszaki, Szolgáltatások és Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatója pedig egyáltalán nem válaszolt e-mailünkre. Március tizedikén aktualizáltuk az összevonással, a diáklétszámokkal, a közös igazgatósággal kapcsolatos kérdéseinket, mert Csenger Tibor megyei alelnök internetes bejegyzésével, a petícióval, az iskolatanácsok döntésével, továbbá Farkas Iván megyei képviselő Facebook-bejegyzésével a lényeg már nyilvános.
Ennek ellenére, frissített kérdéseinkre, melyeket mindhárom érintett iskola igazgatójának elküldtünk, egyik intézmény vezetője sem reagált, telefonos és sms-üzenetes megkeresésünkre sem válaszoltak. Sőt, Mocsi Péter igazgató teljesen elzárkózott a sajtó elől, több hete az Új Szó telefonját sem veszi fel, e-mailjeinkre, üzeneteinkre egyáltalán nem reagál. Pedig kérdeztük őt az iskolai étkezde és a kollégium sorsáról, és azt is szerettük volna megtudni, hogy miként lesz megoldva a diákok étkeztetése, elszállásolása.
A megye csütörtökön válaszol
Szerkesztőségünk az ügy kapcsán részletesebb és alaposabb tájékoztatást kért Nyitra megye szóvivőjétől is az iskola-összevonásokkal kapcsolatban. Röviddel cikkünk élesítése előtt Zuzana Vilčeková megyei szóvivő azt közölte lapunkkal, hogy csütörtökön, március 13-án ülésezik Nyitra Megye Koalíciós Tanácsa, és az ülés után tájékoztatják majd lapunkat az iskolák tervezett összevonásáról, illetve küldik meg a válaszokat az Új Szó kérdéseire. Cikkünket a megye válasza alapján frissítjük.
Ezeken kívül még két-két lévai, nagytapolcsányi, valamint aranyosmaróti szlovák tannyelvű középiskola összevonásáról is döntöttek a képviselők. Két további aranyosmaróti iskola egyesítését végül Marián Kéry képviselő módosító javaslatára kihagyták. Ő azzal érvelt, hogy ezzel túlzottan csökkenne a 45 ezer lakosú vonzáskörzettel rendelkező város iskoláinak száma – noha Branislav Becík megyeelnök ehhez finoman hozzátette: csak „egy tető alá” kerülnének az intézménynek, s nem a megszüntetésükről volna szó.
Mint közismert – és ahogy a napirendi ponthoz csatolt anyagban olvasható – a nagyszabású iskolaügyi átszabások mögött elsősorban a szaktárca által kezdeményezett optimalizáció áll. Általánosságban a megye azt reméli, hogy az átrendezés hatására javulni fog az oktatás minősége, pénzügyileg pedig gazdaságosabb lesz az iskolák fenntartása, beleértve az épületek kihasználtságát is.
A helyi igények figyelembevétele
Az optimalizáció kapcsán a képviselők között viszonylag hosszú, de el nem durvuló vita is kialakult. Ezek főként a helyi és a gazdasági szempontok közti ellentmondásokat érintették.
Ján Greššo pozitív példaként hozta fel a nyitrai összevont iskolát, amely szerinte ha nem jön létre évekkel ezelőtt, akkor a részét képező élelmiszeripari iskola ugyanilyen gonddal küzdene most, mint sok más intézmény. Farkas Iván erre később azzal reagált, hogy más ezt meglépni Nyitra városán belül, s más, ha egymástól 40 vagy több kilométerre fekvő iskolákkal teszik meg ugyanezt. Farkas hangsúlyozta:
minden iskola sajátosságait figyelembe kell venni.
A legélesebb kritikát Miloslav Hatala fogalmazta meg, mégpedig konkrétan a Szondy gimnázium fenntartóváltása kapcsán. Mint mondta, nincs meggyőződve arról, hogy Ipolyság városának kezében megmarad az iskola színvonala. A képviselő ugyan nem élt módosító javaslattal, azt azonban ötlet szintjén felvetette, hogy Nyitra megye akár át is vehetné a Pongrácz alapiskolát.
Farkas Iván erre reagálva többek közt elmondta, más megyékben az Ipolysághoz hasonló fenntartóváltásokra évtizedekkel ezelőtt is volták már precedensek (később Csenger Tibor megyei alelnök is hasonló érveket hozott fel), ill. arra is felhívta a figyelmet, hogy ezt ebben az esetben a régióban élők kérik. Becse Norbert később ehhez hozzátette, az egyes régiókban megválasztott képviselők hangját is figyelembe kell venni.
Zachar Pál (Magyar Szövetség), Ipolyság polgármestere elmondta: minden alkalmazottat átvesz majd a város, vagyis az intézmények ugyanazokkal a diákokkal és szakokkal működnek tovább, mint eddig. Így nem érzékeli, miben változhatna a minőség.
Daniel Balko általánosságban, de az ipolysági esethez kapcsolódóan azzal érvelt: a középiskolák városalkotó tényezők, s ha egy önkormányzat át akarja venni, azt mindig támogatni kell. Hasonlóan érvelt Daniela Bohátová is.
Az ülésen több érintett iskola képviselői is jelen voltak. Végül csak Lupták Mónika szólalt fel a ipolysági Pongrácz alapiskola szülőinek képviseletében. Elmondta, a városban a Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskolának köszönhetően van már egy olyan modelljük, amely mutatja, hogy működhet közösen egy alap- és egy középiskola. A megyei döntés kapcsán úgy véli, mivel Ipolyságon két jó iskolát vonnak most össze, ezért ennek a végeredménye pozitív lesz.
Nagy sikernek tartja a párt Ipolyságot
A Magyar Szövetség képviselői közvetlenül az ülés után sajtótájékoztatót tartottak. Az optimalizáció kapcsán minden fejleményt pozitívan értékeltek – különösen az ipolysági iskolaközpont létrehozását. Ezt Becse Norbert a „legnagyobb sikernek” nevezte. Zachar Pál pedig elmondta:
két éve dolgoznak azon, hogy létrehozzanak egy nagy és erős magyar iskolaközpontot a városban.
Megemlítette: a jövőben memorandumot írnak majd alá az oktatási tárcával. Ennek lényege, hogy nemcsak Ipolyságon, hanem az egész régióban minél jobban meg tudják erősíteni az oktatási hálózatot.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
