Péntek éjjel óta nagyrészt a moszkvai, Borisz Nyemcov-féle gyilkosság foglalkoztatja a világ politikai történései iránt fogékonyakat. Az érdeklődés persze nem véletlen, hisz az ügy jóval több annál, mint hogy lelőttek egy embert az orosz főváros központjában. A nálunk kevésbé ismert Borisz Nyemcov ugyanis az 1990-es évek egyik vezető orosz politikusa, de legfőképp Vlagyimir Putyin jelenlegi ellenzékének ikonikus alakja, aki több közeli hozzátartozója és ismerőse egybehangzó állítása szerint is komoly bizonyítékokat gyűjtött össze az orosz hadsereg kelet-ukrajnai bűntényeiről és Putyin szerepéről a konfliktusban.
Hogy mi is történt azon az éjjelen tényszerűen, ma már lényegében tudható, mivel az utcai kamerák rögzítették az eseményeket. Nyemcov éjjel féltizenkettő környékén az ukrán modell barátnőjével, Anna Durickajá-val sétált a Kreml közelében, amikor egy rá lesben váró valaki rálőtt. A politikust négy golyó találta el és azonnal belehalt a sérüléseibe. A támadó pedig egy fehér autóval elmenekült.
Eddig a tények. Innentől minden más csak találgatás.
„Az, hogy a Kreml tövében megöljék az ellenzék vezetőjét, az felfoghatatlan. Az ország a szakadék felé rohan. Borisz az igazságért halt meg” – mondta az eset után Mihail Kaszjanov korábbi miniszterelnök, mintegy visszhangozva az orosz ellenzék és a Nyugat álláspontját, kimondva, kimondatlanul sejtetve azt, hogy Nyemcovot lényegében Putyin tette el láb alól.
A nagy kérdés, hogy valóban ez történt-e?
Ha jól végiggondoljuk a dolgot, akkor láthatjuk, hogy Putyinnak több okból sem állt nagyon érdekében, hogy Borisz Nyemcovot gyanús körülmények közt lelőjék, főleg nem olyan teátrális körülmények közepette – az orosz nemzeti színekkel díszített hídon a Kreml mellett -, mint ahogyan az történt.
Az egyik ok, hogy az orosz elnöknek nem lehetett szándékában nemzeti hőst faragni az ellenzék vezéréből és ezzel további verbális muníciót adni a kezükbe. Továbbá az sem lehetett kérdés Putyin számára, hogy a gyilkosságot követő világsajtóban megjelenő reakciók döntő többsége – tekintettel a fősodratú média tulajdonosi hátterére – az ő számlájára fogja írni a történteket. Arról már nem is beszélve, hogy Putyin támogatottsága az oroszok körében nagyon magas, így Nyemcovnak akármilyen bizonyítékok is voltak a kezében nem sok esélye lett volna egy gyors hatalomváltás kikényszerítésére.
Így aztán első ránézésre úgy néz ki, hogy az orosz elnöknek nem állt érdekében a konfliktus. Persze azért ez nem jelenti azt, hogy nem lehetett köze hozzá.
Érdekes kérdés aztán maga a helyszín is. A szakértők döntő többsége azt találgatja, hogy az elkövetők miért pont a Bolsoj Zamoszkvoreckij hídat választották a gyilkosság helyszínéül, mivel az a forgalmassága és központi helye miatt „nem a legideálisabb hely” az ilyen jellegű cselekményekhez. A gyilkosság mégis itt történt és az sem vita kérdése ma már, hogy az egész jól meg volt szervezve.
De akárki is gyilkolt, a helyszínválasztás vagy azt sejteti, hogy Putyin nem tud rendet tartani a Kreml közvetlen környékén, vagy azt, hogy ott csak az ő emberei tehetnek meg bármit is, azaz magát a gyilkosságot is csak ők követhették el.
Az ügy finoman szólva is szövevényes és ma még jóval több kérdés van, mint válasz főleg úgy, hogy újabban egyre többen vetik fel a CIA esetleges szerepét a történtek mögött. Ami azért valljuk meg, egyátalán nem lenne meglepő.
Forrás:radicalpuzzle.blogspot.com
Tovább a cikkre »
