A Fejér megyei földárverések történetéről tartott beszámolót Ángyán József a Greenpeace által szervezett földfórumon Bicskén. A korábbi államtitkár, agrárprofesszor egyrészt bemutatta a megyében lezajlott intézményesített földrablást, másrészt összefoglalta a tennivalókat is, mert még mindig van esély a megoldásra. Ángyán József üzent azoknak is, akik most igyekeznek meghúzni magukat, és nem mernek lépni: „ez a hatalom előbb-utóbb átgázol mindenkin”.
Környezetvédelmi szervezetként felismertük, hogy meg kell változtatnunk a jelenlegi, vegyszereken alapuló mezőgazdasági gyakorlatot, amely kiszorítja a kis és családi gazdálkodókat a földekről – indokolta meg Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány-felelőse, hogy miért fogalmaz meg kritikát a nemzetközi környezetvédelmi szervezet a földárverésekkel szemben.
„Azért vagyunk itt, mert segíteni szeretnénk, az a célunk, hogy a vidék életben maradjon, hogy a helyi közösségek maguk termeljék meg a számukra és a társadalom számára szükséges, egészséges élelmiszert”
– tette hozzá.
De ehhez földre van szükség – hangsúlyozta Rodics Katalin, és ha ezzel szembe megy egy folyamat, az ellen fel kell lépnünk, magyarázta.
Rodics Katalin a rendezvény legfontosabb feladataként – a lakosság tájékoztatása mellett – a részletes, aprólékos dokumentációt jelölte meg. Egy olyan háttér-információs alapot kell létrehozni, amelyre hivatkozva nemcsak bírósági eljárások indulhatnak el, hanem az a kormány is a hasznát látja, amelyik a közjó szempontját figyelembe véve, visszaszerzi a földeket, a közvagyont a közösségek számára.
De az érdemi, politikai változáshoz elengedhetetlen a társadalom támogatása is,
ebben egyetértett minden a rendezvény mindkét felszólalója.
Csakúgy, mint Rodics Katalin, Ángyán József is tagja volt a második Orbán-kormány agrártárcájának, de végül mindkettőnek mennie kellett, „már akkor látszott, hogy milyen változások fognak végbe menni a magyar mezőgazdaságban, de sajnos nem tudtuk azt megállítani, és ez szomorú” – kezdte beszámolóját Ángyán József.
Ha a vidék elveszíti közösségfenntartó szerepét, az a városban élők is meg fogják érezni, ezen válság elől nem lehet elbújni. A nemzetek biztonsága a XXI. században ugyanis már nem a honvédelem erejétől, hanem a természeti erőforrások (termőföld, ivóvíz, energiahordozók) feletti birtoklástól függ. A modern kétpártiság nem politikai törésvonalak mentén alakult ki, hanem a nemzetközi tőkeérdekeltségek és azok hazai kiszolgálói, illetőleg a helyi közösségek megélhetési és környezeti szempontjai között feszül az ellentmondás. A magyar állam azonban dezertált, és a multik érdekeiben hozza meg a jogszabályokat – mondta el Ángyán József.
S hogy mennyire könnyű változtatni ezeken a jogszabályokon, arra jó példa, hogy nem telt két hónap azután, hogy megjelent a földárverésekről szóló kormányrendelet, és a külföldiek vásárlását engedélyező módosító között. De amint végre a megfelelő kezekbe kerül a föld, ki fog derülni, hogy az EU-szabályaival ellentétes az elidegenesítés, és egy újabb változtatással a most megszerzett földeket értékesíthetik az új tulajdonosok, „már a jogszabály szövegét is látom magam előtt” – osztotta meg aggályait Ángyán József.
S akkor íme néhány érdekes Fejér megyei adat, amelyet majd felhasználhat a közjó szempontjait fontosnak tartó kormány (a kimutatás az első hullám eredményeit foglalja össze).
- a megyében adták el a legtöbb birtoktestet (677 darab meghirdetett – 27 ezer hektár / 392 eladott – 17 ezer hektár;
- az átlagos birtoktest mérete 40,1 hektár volt;
- a birtoktestek meghirdetett átlagára 44 millió forint, az eladottaké 61,8 millió forint volt;
- a legnagyobb meghirdetett birtok test 298,4 hektár (469,1 millió forint), a legnagyobb eladott birtoktest 277,9 hektár (421,3 millió forint);
- a birtoktestek 51,4 százaléka 20 hektár alatti volt, ám ezeknek a területe a meghirdetett földek mindössze 10,8 százalékát adta ki;
- ezzel szemben a 100 hektár feletti birtoktestek csupán az összmennyiség 10,2 százalékát adták, míg a összterület 40,8 százalékát képezik;
- a 392 birtoktestből (17.012 ha) csupán 101-et (3419 ha) vásárolta meg helyi gazdák.
- 57 olyan Fejér megyei teleülés van, amelyik területet vesztett (-290 birtoktest), míg 29 olyan abszolút vesztes település van, ahol helyi gazda nem jutott földhöz (például: Alcsútdoboz, Etyek, Zichyújfalu, Lepsény, Mátyásdomb, Ercsi, Szabadegyháza);
- a legnagyobb nyertes település Felcsút (33 birtoktest/1625 hektár – ezt két kormányközeli család vásárolta föl: a Mészáros és a Flier), a második Székesfehérvár (38 db), a harmadik Budapest (11 db, 1100 ha);
- az eladott területek 28,7 százalékának esetében a vásárló a törvényben rögzített határon is túlról, 25 kilométer távolságból érkezett;
- Csányi Sándor földjeit nem árverezték el, sőt államilag támogatott mintagazdaságokká nevezték ki őket.
Ángyán József figyelmeztetett, katasztrofális következményei lesznek annak, ha kiszorítják az embereket a mezőgazdaságból, ezzel csak tovább szakad a magyar társadalom.
(forrás: Greenpeace)
A professzor kilenc pontban foglalta össze az aktuális teendőket:
- Meg kell akadályozni a földárveréseket! Erre jó eszköz lehet a népszavazás is, amelyet párthovatartozás nélkül támogatni kell.
- Forgalomképtelen kincstári vagyonná kell nyilvánítani az állami földeket (mint például Nagy-Britanniában).
- Üzemszabályozási törvényt kell megalkotni, amelyben világosan lefektetnék a birtokmaximum és az összeszámíthatóság keretrendszerét.
- .A maximális birtokméret-korlátok be nem tartását három év türelmi idő után szankciókkal sújtani.
- Az átlagos európai birtokméret feletti, a területnagyságtól, valamint a lakhely és a birtok közti távolságtól függően, sávos földadót kell bevezetni.
- Élni kell az államnak az elővásárlási jogával a spekuláns, extrém birtokok esetében.
- A felvásárolt és a meglévő állami területeket helyben élő gazdálkodni vágyó családoknak kell tartós bérletbe adni, ezzel megvalósítható lenne a demográfiai és szociális földprogram (és csökkenthető lenne a fiatalok kivándorlása is).
- Meg kell alkotni a szövetkezeti törvényt, hogy a termelés a feldolgozás és az értékesítés, azaz a teljes haszon a helyi közösségnél maradjon.
- Az EU-s csatlakozási szerződést újra kell tárgyalni, a termőföldet ki kell venni a tőkejavak közül, míg az élelmiszer-önrendelkezéshez való jogot közösségi szinten kell elfogadni. „Ha szabadságharc, akkor legyen szabadságharc, csak értelmes célokért” – zárta előadását Ángyán József.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
