Több tekintélyes külföldi történész is egyetért abban, hogy a nyugati világban elterjedttel szemben a II. világháború nem 1939-ben Lengyelországban, hanem 1937-ben Kínában kezdődött. A kérdés a kelet-kínai Csinanban tartott 22. Történész Világkongresszuson (ICHS) központi vitatéma volt.
A világkongresszus főtitkára, Robert Frank egyike azoknak, akik szerint a Kína és Japán közötti totális háború megindítása egyben a világháború kezdetét is jelentette. Frank a Hszinhua hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy az európaiakat, a franciákat meglepetésszerűen éri a felvetés, hiszen nem szoktak hozzá az 1937-es dátumhoz. „Mi azonban szeretnénk megtörni a klasszikus Európa-központú kronológiát, megmutatva a globális háború globális történelmét” – jegyezte meg.
Hasonló véleményen van Rana Mitter, az Oxfordi Egyetem professzora is, aki Az elfelejtett szövetséges: Kína 2. világháborúja, 1937–1945 címmel jelentette meg könyvét, amely 2013-ban a The Economist, 2014-ben a Financial Times brit napilaptól kapta meg az év könyve címet.
1937-ben kezdődött volna?
A Párizsban idén áprilisban kiadott, 1937–1947 világháború című kötetben, amely 40 történész tanulmányát foglalta össze, az egyik fejezet azt a címet kapta: A háború Ázsiában kezdődött.
Frank szerint azzal, hogy Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó tagja lett a világszervezet megalakulásakor, a nemzetközi közösség elismerését fejezte ki Kína világháborús szerepével kapcsolatban.
Vámos Péter történész, sinológus, aki szintén jelen volt a csaknem egyhetes rendezvényen, az MTI tudósítójának kérdésére elmondta, miközben a győzelem napja Európában május 9-e, Berlin elfoglalásának évfordulója, „az, hogy most szeptember 3-án Pekingben nagyszabású katonai parádét rendeznek, vélhetően segít majd tudatosítani: Kelet-Ázsiában a háború végét szeptember 2-a, Japán kapitulációja jelentette”.
Japán–kínai vetélkedés
Vámos szerint az esemény és a hozzá kapcsolódó hazafias kampány többek között azért fontos Kína számára, mert a japán–kínai vetélkedés egyik frontja napjainkban éppen a háború emlékezete:
Miközben a japán politika igyekszik kisebbíteni a japánok által elkövetett szörnyűségeket, Kínában azt hangsúlyozzák, hogy a sok-sok millió kínai áldozatot követelő honvédő háború egymillió japán katonát kötött le kínai földön, ezért a japán erők csak korlátozott mértékben tudtak tovább hódítani Délkelet-Ázsia felé. Így a kínai nép nemcsak a saját földjét védte, hanem a japán terjeszkedést is megakadályozta
Mindazonáltal a történészek egy másik része úgy véli, hogy a japán erők által 1937. július 7-én a Marco Polo hídnál provokált incidenssel indított, az ország elfoglalását célzó totális háború, a Japán Birodalom és Kína fegyveres konfliktusa a világháború előzményének tekintendő ugyan, de jellegét tekintve helyi háború.
A Történész Világkongresszuson több mint 90 országból mintegy 2600-an vettek részt, Magyarországról részt vett Pók Attila, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, valamint Tomka Béla, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője is. A Santung tartományi Csinanban a hétvégén döntöttek arról, hogy következő találkozójukat 2020-ban a lengyelországi Poznanban tartják.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
