Kína Oroszország mellé áll a Nyugattal szemben támasztott orosz biztonsági követelések kérdésében – jelentette ki a Kreml külpolitikai főtanácsadója, Jurij Usakov. Ezt egy közös orosz–kínai nyilatkozatban fogják a világ elé tárni, méghozzá a pekingi olimpia nyitónapján, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai fővárosba érkezik.
Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök egy állásponton vannak a globális biztonság kérdésében, az olimpiai nyitóünnepség előtti megbeszéléseikre pedig már készül a közös nyilatkozat „a nemzetközi kapcsolatok új korszakáról” – mondta Usakov, hangsúlyozva, hogy „Kína támogatja Oroszországnak [a NATO felé benyújtott] biztonsági garanciaigényeit”.
Hogy ez a támogatás miben merülne ki, az egyelőre nem világos. Tény, hogy Kína és az Egyesült Államok kapcsolata (hasonlóan Oroszországhoz) történelmi mélységekbe zuhant. Hogy mennyire valós egy Ukrajna elleni támadás, annak kérdése a szakértőket is megosztja. Korábban felvetődött, hogy egy nagyobb orosz támadás esetén Oroszországot kizárják a SWIFT bankközi fizetési rendszerből, de mivel túl sok európai érdek sérülne, ebből a tervből kihátráltak a nyugati szövetségesek. Washington így azt találta ki, hogy szankciók útján megfossza Oroszországot a gyártóiparhoz nélkülözhetetlen chipektől, amivel valóban hatalmas gyomrost vinnének be Moszkvának.
Igen ám, de Washingtonban felmerült az is, hogy korlátozni kéne Kína hozzáférését a legmodernebb számítógépes chipekhez, nehogy a vetélytárs legyőzze a mesterséges intelligencia fejlesztésének versenyében. Csakhogy Kína a világ egyik legnagyobb félvezetőgyártója, és ha nagyon összebarátkozik Oroszországgal, talán ki tudná segíteni chipekkel északi szomszédját a bajban.
Visszatérve a globális biztonságra: értelmezhető a kínai–orosz álláspont úgy is, hogy mindkét nagyhatalom jobban szeretné, hogy az Egyesült Államok tartsa a tisztes távolságot érdekszférájától. Kínának pedig mibe zavar be éppen Washington? A Tajvanról szőtt elképzeléseibe. Tajvan pedig ugyancsak a világ egyik legnagyobb és a Nyugat számára legfontosabb chipelőállítója.
Eszközök egész tárháza
Hetek után először szólalt meg az orosz elnök az ukrán határon kialakult feszültségekről. Éppen az Orbán Viktor magyar kormányfővel tartott sajtótájékoztatóján.
Putyin szerint a Nyugat figyelmen kívül hagyja biztonsági garanciaigényeit, Kijevet pedig csaliként használja Washington, hogy háborúba rángassa bele Oroszországot, ezzel pedig szankciókat vezethessen be ellene.
De bízunk abban, hogy végül találunk megoldást a helyzetre – jelentette ki az orosz elnök.
Garancia nincs, de igény az volna rá
Oroszország decemberben két szerződéstervezetet adott át az Egyesült Államoknak, amelyek megkötése – megítélése szerint – jogi garanciát jelentene számára arra nézve, hogy
Bár korábban a Kreml az állította, hogy nem kapott még választ a NATO-tól és az Egyesült Államoktól, a spanyol El País birtokába kerültek a Moszkvának megküldött válaszok a követelésekre.
Az észak-atlanti szövetség és Washington persze elfogadhatatlannak találta a Kreml követelését. Ugyanakkor nyitottak új megállapodásokra és további tárgyalásokra, utóbbinak feltételül szabják az orosz fegyveresek erők visszavonását az ukrán határ közeléből. Ezt viszont azzal "hálálnák meg", hogy nem helyeznek el rakétarendszereket és katonai alakulatokat Ukrajna területén.
A nyugati katonai hatalmak továbbá azt javasolják a Kremlnek, hogy térjenek vissza az 1990-es CFE-szerződéshez, amelyben megállapodtak a felek, hogy maximalizálják egymás hagyományos (nem nukleáris, biológiai, vegyi) katonai eszközeinek és haderőinek létszámát, és annak változásáról egymást értesítik, illetve a létszámot ellenőrző bizottság munkáját nem befolyásolják. Moszkva ebből 2007-ben egyoldalúan vonult ki, a NATO bővülésére hivatkozva.
A Nyugat emellett felszólította Moszkvát, hagyjon fel a műholdelhárító és hiperszonikus fegyverek tesztelésével, hogy csökkentsék az űrben jelentkező kockázatokat, további indítsák újra a brüsszeli és moszkvai képviseleti irodák munkáját. Putyin állítólag már tanulmányozza a dokumentumokat.
(Deutsche Welle – El País – Moscow Times – RIA Novosztyi – Index nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
