Kína már bánja a több százmillió magzat- és csecsemőgyilkosságot, de nincs visszaút

Kína már bánja a több százmillió magzat- és csecsemőgyilkosságot, de nincs visszaút

A kínai kormány felhagyott az egy gyermek politikával, de a születési ráta azóta is csökken. 2050-ra a lakosság harmada 65 év feletti lesz, és nem marad, aki dolgozzon.

A csökkenő és elöregedő népesség miatt a kínai kormány 2015-ben döntött úgy, hogy felhagy az egy gyermek politikájával, és bő három évtized elteltével lehetővé teszi, hogy az országban élők – szankciók nélkül – egynél több gyermeket vállaljanak. Ez a lépés viszont egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A vitatott családpolitikai intézkedést az 1980-as években a kezelhetetlen népességnövekedés megakadályozása érdekében hozták. Bírálói szerint azzal járt, hogy az 1,3 milliárd fős népesség elöregedett, és egyre csökken a munkaképes emberek aránya. Az egykepolitika megszámlálhatatlan kényszerabortuszhoz is vezetett.

Kínában a hatalmon lévő Kommunista Párt 36 évig törvényben szabályozta a gyerekszületéseket. Ezzel a stratégiával próbálták javítani a lakosság életszínvonalát, hiszen az egy főre jutó jövedelmet könnyebb volt úgy növelni, ha kevesebb emberrel kell számolni.

Hosszú ideig a csapból is a kormány propagandája folyt, a többi közt ilyen üzenetekkel:

ha gyorsan meg akarsz gazdagodni, akkor vállalj kevesebb gyereket!

Bár a világon mindenhol egy gyermek politikának ismerték az intézkedést, a valóság közelebb állt a másfélhez. Vidéken, ahol már a legkisebbeket is bevonták a földművelési munkákba, a pároknak megengedték, hogy újrapróbálkozzanak, ha az első gyerekük nem egy jó testalkatú fiú volt.

A városokban jóval szigorúbban vették a szabályozást: a családok második gyermeke nem vehetett részt a közoktatásban, és ingyenes egészségügyi ellátást sem kapott.

A megszorítások eredményeként közel 400 millió abortusz történt az országban 1980 óta a hivatalos statisztikák szerint. További 37 millió csecsemőt – jellemzően lányokat – meggyilkoltak.

A kormány elképzelése tehát megvalósult, ma körülbelül 100 millió 40 év alatti egygyermekes szülő él Kínában, és bő három évtized alatt közel a harmincszorosára emelkedtek az átlagbérek is. Csakhogy ennek most isszák meg a levét.

Nem lesz, aki dolgozzon

A Kínai Népköztársaságban soha olyan kevés gyerek nem született az 1949-es alapítás óta, mint tavaly. 2018-ban 15,23 millió gyerek jött világra, ami jóval kevesebb, mint az év elején becsült 21-23 millió. A nem hivatalos adatok szerint a születési ráta valahol 1,2 és 1,4 között lehet, ez jócskán elmarad az Egyesült Államoktól (1,8) és pláne Indiától (2,3).

Kína népessége várhatóan 2027-ben éri el a csúcsát 1,45 milliárd emberrel, majd évtizedeken át csökkenni fog. 2050-re a társadalom egyharmada 65 éve feletti lesz és nem marad elegendő munkavállaló.

Hírdetés

A kínaiak nem is olyan régen még arra fogták minden problémájukat, hogy túl sokan vannak, de most új kihívással néznek szembe: nincs elég fiataljuk.

Szakértők szerint Kínának 28 évvel ezelőtt kellett volna felhagynia az egy gyermek politikával. Most már késő.

"2016 óta egyre kevesebben születnek. Az újszülöttek száma 2019-ben és az azt követő években rohamos mértékben fog csökkenni. Kimondhatjuk, hogy, bár 2018-ban rendkívül kevés szülő vállalt gyereket, ezt a statisztikát a következő száz évben nem lehet majd felülmúlni. Kínában soha nem fog 15 milliónál több gyerek születni egy esztendőben" – írta véleménycikkében Liang Jianzhang, a Pekingi Egyetem professzora.

Kína tehát későn kapott észbe, és kapkodni kezdett. 2016-ban átálltak a két gyermek politikára, majd tavaly belengették, hogy az egész szabályozást meg fogják szüntetni. Hirtelen az lett a patrióta, akinek legalább két gyereke van, nem az, akinek maximum egy.

A kormány iránymutatásainak ugyanakkor ma már nem sok hatása van a családokra.

Az állam ügye is a gyerekszületés

Az elmúlt években sokan sok kínai házaspárt kérdeztek meg arról, hogy szeretnének-e második gyereket. Az esetek túlnyomó többségében az volt a válasz, hogy nem, és ez gazdasági okokra vezethető vissza.

Ahogy a kínai társadalom átalakult és a gazdaság fejlődött, a költségek az egekbe nőttek, és ez hatványozottan igaz a nagyvárosokra. De hiába is lenne pénzük sokaknak két gyerek felnevelésére, ők egyszerűen csak egyre akarnak koncentrálni. A most a húszas éveikben járó fiatalok pontosan olyan életet szeretnének teremteni a gyerekeiknek, mint amilyen nekik volt, amikor még tilos volt két gyereket szülni. Másként szocializálódtak, szabadon nőttek fel, a figyelem központjában álltak.

Emellett gond az is, hogy egyre később házasodnak az emberek, kitolódott a gyermekvállalás időpontja, és részben a fentiek miatt sokkal inkább a saját boldogságukra és karrierjükre koncentrálnak.

A kínai vezetők mostanra ráébredtek, hogy az eddigi lépések nem járnak eredménnyel, ezért idén márciusban a Nemzeti Népi Kongresszuson felvázolták az újabb terveket. A következő javaslatok hangzottak el a többi között:

  • csökkentsék a házasságkötés korhatárát két évvel, a férfiaknál 20 évre, a nőknél 18 évre;
  • a második vállalt gyermek után biztosítsanak a szülőknek speciális megélhetési keretet;
  • legyen május 28. munkaszüneti nap, a Kínai Babák napja;
  • adóztassák meg vagy büntessék valamilyen módon azokat a párokat, akiknek nincsen gyermeke.
  • Utóbbi javaslat már igen drasztikus, de a nők országszerte attól tartanak, hogy az abortuszt is tilthatja az állam a cél elérésének az érdekében. A kormány már figyelmeztető jelzést is adott az embereknek. Tavaly a People’s Daily propagandalap vezércikkének címe úgy szólt:

    Egy gyermek születése nemcsak a család, hanem az állam ügye is.

    Mára rengetegen érzik úgy, hogy a kormány kísérletezik rajtuk. Ez történt az egy gyermek politika idején, most pedig új fázisba érkeztek. Viszont ha a többség nem hagyja magát, akkor Kína hatalmas bajban lesz pár évtizeden belül.

    (24.hu)


    Forrás:kuruc.info
    Tovább a cikkre »