„Hatalmas térben hajózunk, a véletlen játékszereként” – mondta egyszer a keresztrejtvény-készítők és jól idézhető aforizmák rajongóinak nagy kedvence, Blaise Pascal. A Bloomberg által most leírt és egy amerikai-ausztrál techcég által feltárt sztori azonban már-már túl meredek ahhoz, hogy véletlennek tartsuk. Nehéz ugyanis mire vélni, hogy a világhírnévre szert tett Hupej-tartomány (itt található a járvány epicentrumaként számontartott Vuhan) vezetése hónapokkal az első, december eleji COVID-os esetek előtt ipari méretekben vásárolta fel a PCR-teszteket.
Az egész sztori igazságtartalmát persze botorság lenne egy az egyben elfogadnunk (erről később), mindenesetre az biztos, hogy az amerikai-ausztrál Internet 2.0 névre hallgató kiberbiztonsági vállalat nyomozásának eredménye, ha másnak nem, hát az összeesküvés-elméletek lelkes híveinek kifejezetten érdekes. Arról se feledkezzünk meg, hogy az amerikai sajtó néhány hónapja címoldalon hozta a híreket a SARS-CoV-2 mesterséges eredetéről, s nem sokkal azután, hogy ez a téma elhalt, most itt egy újabb hasonló. Bár a koronavírussal kapcsolatos híreket, az ismert geopolitikai viszonyok miatt, mindig érdemes fenntartásokkal kezelnünk, az alábbi történetben az ingerküszöb közelében jár a véletlen egybeesések száma.
Az Internet 2.0 által megvizsgált kimutatások szerint a Hupej-tartományban PCR-tesztre költött „adójüanok” összege 2019-ben jóval magasabb volt, mint az azt megelőző két évben összesen (’17: 29 millió, ’18: 36 millió, ’19: 67 millió). Bár ez önmagában nem sokat jelent, PCR-tesztekkel nem csak a COVID-19 kórokozóját lehet kimutatni, az elkészített jelentésben már egyenesen az áll,
nagy magabiztossággal kijelenthető, hogy a járvány jóval korábban kezdődött, mint ahogy arról a kínai vezetés tájékoztatta volna a WHO illetékeseit.
A techvállalat elhamarkodottnak tűnő kijelentéseit több szakember is bírálta, főleg persze kínaiak. Azt mondják, a PCR-tesztelés évtizedek óta rendelkezésre áll, mindenféle kórokozót ki lehet mutatni vele, ráadásul nem csak kórházakban, de kutatólaboratóriumokban is napi szinten használják, nincs abban tehát semmi meglepő, hogy a tartomány vezetése nagyobb mennyiséget rendelt belőle. Főleg úgy, hogy 2019-ben sertésinfluenza söpört végig az országon, annak kimutatására is jó a PCR,
nincs itt semmi látnivaló.
A kínai külügyi szóvivő szintén hoaxnak nevezte a kutatást. A Bloombergnek arról beszélt, komolyan vehetetlen az egész ügy. Szerinte ugyanaz az eset áll fenn, mint amikor tavaly azzal akarták bizonyítani, hogy Peking tudott a kórról, hogy műholdfelvételeken vizsgálták a vuhani kórházak körüli dugókat vagy a helyiek netes kereséseit (állítólag gyanúsan sok kínai keresett rá a köhögés és hasmenés szavakra).
Nem csak kínai szakértők és politikusok tartják furcsának vagy megalapozatlannak az elemzést.
A Bloombergnek nyilatkozó amerikai tudós, Dr. Amesh Adalja szerint is botorság messzemenő következtetéseket levonni a rendelések számából, az elmúlt években folyamatosan nő a PCR-tesztek iránti érdeklődés, nincs a világon kórokozókkal foglalkozó labor, amelyik ne használna ilyeneket. Úgy fogalmazott,
egész egyszerűen nincs elég adat”,
a megvásárolt PCR-tesztek számának növekedése semmilyen plusz információval nem szolgál. Egy másik, neve elhallgatását kérő ausztrál kutató pedig azt mondja, egyetlen kérdést érdemes feltenni, azt, hogy mire használták a PCR-teszteket. Ez azonban nem derül ki a jelentésből.
Az Internet 2.0 kutatását vezető David Robinson szerint a vásárlások időzítése és a megrendelők listája ad alapos okot a gyanúra.
A szakember három vásárlást talált különösnek. Az első még 2019 májusában történt a kínai néphadsereg légierejének hadikórháza számára. Szeptemberben a vuhani járványügyi és járványmegelőzési hatóság vásárolt be PCR-tesztekből, ugyanis katonai világjátékokat rendeztek a térségben. Kis színes, hogy ennek apropóján lendült Peking ellentámadásba a laborelmélet kapcsán. Azt állították, Fort Detrick-ből érkező amerikai katonák hozták be az országba a kórokozót. A harmadik vásárlás a legérdekesebb. 2019 novemberében az a vuhani víruslabor tárazott be PCR-tesztekből, amelyet a vírus kifejlesztésével gyanúsítanak.
Robinson maga is elismerte, kutatásaik semmilyen értelemben nem támasztják alá az új típusú koronavírus mesterséges eredetére vonatkozó elméletet és találgatásokat. Ennek ellenére az Internet 2.0 az Öt Szem néven ismert együttműködés összes tagországával megosztotta a részletes adatokat, de egyelőre egyetlen titkosszolgálat sem ismerte el ennek tényét.
A cég azt állítja, bárki számára hozzáférhető gazdasági statisztikák átfésülésével jutottak hozzá az adatokhoz. Egyetlen kínai weboldalt sem kellett feltörniük a Peking számára nyilvánvalóan kellemetlen konklúzióhoz, ami annak fényében, hogy a kínai kémelhárítás és hírszerzés az elmúlt években micsoda fejlődésen ment keresztül, minimum furcsa. Az elemzés alapján világosan látszik, hogy Hupej tartomány jóval több pénzt költött PCR-tesztekre, mint az ország bármelyik másik része, legfeljebb a főváros, Peking költekezése mérhető hozzájuk. Fontos apróság, hogy a jelentésben szereplő összegek abszolút számok (pontosabban ennek ellenkezője sehol nincs feltüntetve), a jelek szerint az adott tartomány lakóinak vagy kutatólaboratóriumainak számát, így „PCR-szükségletét” nem vették figyelembe.
Fent idézett cikkünkben ugyanezt a kérdést tettük fel a „laborelmélettel” kapcsolatban. Akkor azt írtuk, teljesen mindegy, hogy egy denevér, egy baleset vagy maga Hszi Csin-ping okozta-e a járványt. Az elhunytakat az igazság sem hozza vissza, ahogy az összeomlott gazdaságot sem állítja talpra. Megoldandó feladat, leküzdeni való kihívás a koronavírus akkor is, ha egyszerű zoonózisról és akkor is, ha biológiai fegyverről van szó. Akkor is, ha decemberben volt az első fertőzött és akkor is, ha már októberben.
Másrészt persze óriási jelentősége van.
Nem csak amiatt, mert a geopolitikát meghatározó következményekkel járhat, ha kiderül, Kína hónapokat késett a nyilvánosság tájékoztatásával, sőt, szándékosan vezették félre a tudományos közvéleményt. Járványügyi szempontból egyáltalán nem mindegy, mennyi ideje volt elterjednie a vírusnak, milyen tünetekkel jártak a korai megbetegedések (ha voltak) vagy, hogy milyen intézkedésekkel próbálták (sikertelenül) megfékezni a kórt. Ezek mind-mind releváns információk! Hogy a jövőben hasonló ne fordulhasson elő, tisztázni kell ezeket a kérdéseket. Kár, hogy ez az egész ügy nem erről szól…
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
