Ezt hívják KO-nak.
Ezt hívják KO-nak.
Miközben a magyar napelemes termelés a világ élmezőnyében van, addig a Paks II elleni gáncsoló munka szakmailag komolytalan, mert a paksi atomerőmű önmagában évente 14 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takarít meg az országnak – írta Czepek Gábor, az energiaügyi miniszter helyettese válaszként Tordai Bencének, aki kerek szakmai kioktatást kapott.
Továbbra is cél, hogy a megújuló energiaforrásokat a lehető legnagyobb mértékben bevonjuk az energiamixbe, hiszen a kormány világos döntést hozott már 2010-ben ezek fejlesztéséről – áll az energetikai miniszter helyettesének írásos parlamenti válaszában, amelyet Tordai Bence független országgyűlési képviselőnek adott.
Tordai – aki korábban a Párbeszéd nevű, szinte a kezdetektől mérhetetlen támogatottságú párt társelnöki posztját is betöltötte – újfent arról érdeklődött, valóban megéri-e egy teljesen megújuló alapú energiamix kialakítása helyett új atomerőműre költeni.
Czepek Gábor kiemelte, hogy a kormány legfontosabb feladatai közé tartozik Magyarország energiaellátásának folyamatos biztosítása, emellett emlékeztetett arra: a hazai zöldenergia-kapacitás döntő részben a naperőműveknek köszönhetően idén szeptember elejére túllépte a 9000 megawattot.
A legfrissebb adatok szerint már több mint 309 ezer háztartási méretű naperőmű üzemel Magyarországon, ami a 2010-es adat több mint ezerszerese.
Magyarország világelső a napelemek 25 százalékos részarányával az áramtermelésben, amelynek kezdetben a szaldó elszámolás adta a lendületét, ám a rendszert brüsszeli nyomásra kellett itthon kivezetni.
Arról is írt a miniszterhelyettes, hogy a szélenergia hasznosításának fellendítése érdekében épp készül a jogszabálytervezet, azzal a céllal, hogy 2030-ra elérje a beépített kapacitás az 1000 MW-ot.
Ugyanakkor ma – a jelenlegi ipari fejlettségi szinten – önmagában az időjárásfüggő zöldenergia nem képes stabil áramellátást biztosítani egy országnak. „Egy magyar képviselő felelősséggel tartozik a választóinak, ez a felelősség pedig azt is jelenti, hogy a jövőnk nagy kihívásaként jelentkező energetika terén a valóságot láttatja. Félrevezetés képviselő úr részéről annak sugalmazása, hogy kizárólag időjárásfüggő megújuló erőművekkel ellátható az ország” – nyomatékosította Czepek Gábor, emlékeztetve a parlamenti képviselőt arra, hogy a zöldenergiára alapozott, környezetkímélő áramrendszerhez két feltétel teljesülésére van szükség.
Az első a stabil termelésű alaperőművek (nukleáris) és kiegyenlítő kapacitások (gázerőművek) működése. Ennek alapköve a karbonmentesen termelő atomerőmű, amely a belföldi áramtermelés csaknem felét, a felhasználás harmadát adja – éppen ezért döntöttek a 2050-es évekig tartó üzemidő-hosszabbításról.
„Paks II kapcsán nincs olyan új körülmény, ami miatt újratervezésre lenne szükség, a beruházás halad tovább, a kormány az új blokkok megépítését továbbra is a magyar energiabiztonság egyik legfőbb jövőbeni pillérének tekinti; ebben még az ön kitartó gáncsoló munkája sem tud megakadályozni minket”
– jelezte a miniszterhelyettes, mielőtt rátért volna az atomerőművek környezetkímélő áramtermelésben betöltött szerepére.
„Egy magát zöldpolitikusnak valló közszereplő részéről komolytalan, hogy atomerőmű bezárását és a Paks II projekt leállítását követeli, úgy, hogy nem jelöli meg az alaperőművi képesség pótlásának mikéntjét” – írta Czepek Gábor emlékeztetve Tordait arra, hogy a paksi atomerőművel már most is évente 14 millió tonna szén-dioxid kibocsátását kerüljük el, ami nagyságrendileg 8 milliárd köbméter földgáz felhasználását jelentené, ami Magyarország teljes éves gázfelhasználása. Ehhez hozzátehetjük, hogy a Paks II atomerőmű pedig évente 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását előzi meg a becslések szerint, és az sem mellékes, hogy az atomerőművek nem égetnek el oxigént sem a működésük során.
A megújuló energia térnyerésnek másik feltétele a tárolás kérdése – folytatta Czepek Gábor –, amelyre tekintettel a kormány a 2026-os költségvetésben több mint 130 milliárd forintot irányoz elő a zöldenergia– és energiahatékonysági programok támogatására.
A jelenlegi 138 MW tárolói kapacitás már 2026 végére 500 MW-ra, 2030-ra pedig legalább 1000 MW-ra nő a tervek szerint, de a cél az lenne, hogy elérje a megújulók kapacitásának 30 százalékát.
Ezzel Magyarország Európa élmezőnyébe kerülne e téren is. „Örülök, hogy végre ön is csatlakozik a német zöldekhez és támogatja a tárolás kérdését, amely ilyen geográfiai viszonyok között nem jelenthet mást, mint az akkumulátortechnikát. Bízom benne tehát, hogy ezt követően, a parlamenti vitákban ön is síkra száll – a szigorú előírások mellett működtetett – a tárolást jelentő akkumulátor technika mellett.”
A fenti célok eléréséhez a kormány a jelenleg futó programokban összesen több mint 370 milliárd forinttal támogatja a magyar családokat és vállalkozásokat – írta Czepek Gábor, felidézve a kormány álláspontját, amely szerint összességében napenergiára kell alapozni a termelésünket, de ezt úgy, hogy ne következzen be a nyári spanyol és portugál esetekhez hasonló ,,elsötétedés”.
Ehhez karbonmentes termelést biztosító alaperőműre és alacsony szén-dioxid-kibocsátású, kiegyenlítő gázerőművekre is szükség van, továbbá tárolásra, így 2030-ra önellátóvá válhat az ország úgy, hogy megfizethető marad az energia.
„Képviselő úr, kérem, tartózkodjon a szakmaiatlan számpárok összehasonlításától, ha pedig nem osztozik a fenti gondolatmenetemben, az elnagyolt állítások helyett, adatokkal alátámasztva vázolja fel kérem az áramtermelés – ön által favorizált – verzióját, amely alaperőmű, kiegyenlítés és tárolás nélkül működik.” – zárta szavait az energiaügyi miniszter helyettese.
Borítókép: Tordai Bence (Fotó: MTI)
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
