„Azon szomorú kötelességemnek kell eleget tegyek, hogy a nyilvánossággal is közöljem: A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomban betöltött minden tisztségemről lemondok, és kilépek a szervezetből”
– írta közösségi oldalán Incze Béla, majd hozzátette:
„Éppen azt a bő évtizedet töltöttem a Vármegye kötelékében, amely egy férfi számára a legfontosabb világnézete kialakulása tekintetében. Ebben a közösségben kaptam meg mindent, ami fontos számomra, minden értelemben. Éppen ezért azt tartom elsődlegesnek, hogy megakadályozzak mindennemű sárdobálást, hiszen ez nemcsak nekem és azoknak lenne kellemetlen, akik velem tartanak, hanem minden érintett félnek. Ebből kifolyólag soha, senkinek, semmilyen körülmények közt nem kívánok beszámolni a döntésem okairól.”
Nagyjából ezzel egyidőben Lipták Tamás is hasonlóan nyilatkozott:
„A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és az én utam elválik. Ez végleges, így nincs értelme a múlton merengeni, előre kell nézni. Ezt tartsátok tiszteletben, mielőtt kommentelnétek, tehát inkább ne is tegyétek. Köszönöm.”
Két nap telt el azóta, hogy ezt kiírták, és azóta többen távoztak velük együtt a mozgalomból. A vármegyések azonban tartották magukat ahhoz, amiben megegyeztek, így senki nem írt nyilvánosan az okokról. Ahogy azonban ez lenni szokott, a Jobbik tisztújítása és a szerveződő Mi Magunk nevű mozgalom kapcsán egyre több találgatás merült fel, így közvetlenül az érintettekhez, a távozók és a maradók egy-egy vezetőjéhez fordultunk.
Mindketten elmondták, hogy az elválás okairól nem szeretnének beszélni, azonban az „nincs összefüggésben a HVIM alapítójának, Toroczkai Lászlónak a Jobbiktól való elszakadásával és a formálódó új politikai mozgalmának, a Mi Magunknak az indulásával sem”.
„Az időzítés nem szerencsés, de nem kell belegondolni semmit sem” – hangsúlyozták, ahogyan azt is leszögezték, hogy a mozgalomnak a Hatvannégy Vármegye Alapítványhoz már nincs köze. Arra a kérdésre, hogy szerencsésnek tartják-e, hogy ez az alapítvány gyűjt pénz a Mi Magunk mozgalomhoz, azt válaszolták, hogy valóban „félrertésre adhat okot az alapítvány és a mozgalom nevének hasonlósága miatt”.
Ahogyan azt Toroczkai is többször lenyilatkozta az elmúlt években, 2014 óta nem vesz részt a szervezet gyakorlati irányításában, a mozgalmat azóta Zagyva György Gyula mellett leginkább Incze Béla és Barcsa-Turner Gábor irányította. A kettejük elképzelése közti „formai különbségekből, a habitusuk különbségéből fakadt” az, hogy több év után végül elváltak az útjaik.
További kérdéseinkre elmondták, hogy nem szeretnék, ha ezt az eseményt a pártpolitika bármilyen irányba is félremagyarázná, és nem is szeretnék tovább részletezni, kommentálni a felreppenő híreket. „A HVIM önálló szervezet, nem a Jobbik vagy a MI Magunk vonatkozásában határoztuk meg eddig sem és ezután sem a szervezetet” – hangsúlyozták mindketten.
Incze Béla a jövőt firtató kérdésünkre még annyit tett hozzá, hogy „számomra itt van Nagypéntek, de szükségszerűen jön a feltámadás”.
Legutoljára egyébként múlt héten, az elválásról szóló posztok előtt három nappal volt még a hagyományos Trianon-felvonulása a HVIM-nek, amelyen mind a maradók, mind a később kilépők együtt vettek részt, amelyről ma jelent meg egy összefoglaló videó:
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
