Németországban a harmadik legerősebb politikai erő lett a jobboldali, bevándorló hordáknak megálljt parancsolni akaró Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt. Ezzel Németország háború utáni történetében 1949 óta először először kerül radikális jobboldali párt az ország parlamentjébe – retteg összefoglalójában a Zsindex. Ennek a ténynek a jelentőségét jól mutatja, hogy Angela Merkel első beszédében az egyik legfontosabb feladatnak nevezte az AfD-hez elvándorolt szavazók visszacsábítását.
A pártot a Merkel eurómentő csomagjával elégedetlen egykori CDU-s politikusok, közgazdászok alapították 2013-ban. A gazdasági liberalizmust hirdető, a nemzeti valuta visszaállításáért kampányoló alakulat az akkori Bundestag-választásokon 4,6 százalékot ért el, így nem került be a parlamentbe. Az AfD mai karakterét 2015-ben nyerte el. Ekkor tűzte zászlajára a Németországban addig tabunak számító nemzeti irányvonalat, a muszlim- és bevándorlásellenességet. Kritikusai szerint "gyanús oroszbarátság" is jellemezte a pártot. Támogatottságuk a sáskajárás következtében emelkedett meg.
Szándékosan provokatív megnyilvánulásokkal szereztek támogatókat maguknak: egy tévévitában egyik vezetőjük egy német nemzeti lobogót tett ki, képviselőjük lövetett volna a határon áthaladó betolakodókra, a szászországi Jens Maier a szerinte „Németországért egyedül kiálló", valóban jobboldali NPD-t (Német Nemzetidemokrata Párt) méltatta. Berlini kampányukban megjelent a muszlimoktól tartó buzi "pár", az utcai molesztálástól rettegő német nő, és a szociális segélyből élő marokkói drogdíler.
A zsidó sajtó természetesen gyakran nevezte "nácinak", rasszistának és szélsőjobboldalinak őket. Az elitellenesség jegyében válogatott eszközökkel támadták a német "történelmi" pártokat, a médiát. Mostani választási kampányukban a Trumpnak is dolgozó amerikai reklámcég segítette őket olyan plakátokkal, amelyeken rámutatnak, hogy az európai terrortámadásokért és a nemi erőszak elharapózásáért a betolakodók, és személyesen az őket beengedő Merkel a felelősek.
A párt kellő minden eszközzel tiltakozott a "náci" bélyeg ellen. Párthatározatban tiltották meg, hogy nem lehet tagjuk valamelyik "neoáci" csoportosulás tagja, a bátrabb kijelentéseket tevő politikusaik ellen pedig fegyelmi- és kizáratási eljárásokat indítottak. A párt vezetői szerint ugyanis "elérték a plafont": ha támogatottságukat növelni akarják, mérsékeltebb és szakszerűbb hangot kell megütniük. Ezt képviselte Frauke Petry társelnök, de elképzeléseit szerencsére a tagság nem támogatta. Így az a döntés született, hogy a választásnak két csúcsjelölttel vágtak neki: a keményvonalas, radikális veteránnak számító Alexander Gaulanddal és a vállaltan leszbikus, de néhol liberális hangokat is megütő Alice Weidellel.
Bár ma már inkább a jobboldali populista bélyeggel próbálja leírni őket a Lügenpresse is, a választás éjszakáján így is tüntettek ellenük az agyhalott antifák a berlini Alexanderplatzon lévő AfD-kampányközpontnál.
Így toporzékolt az antifa csőcselék
Az AfD azonban nem a liberális főváros lakosságából meríti támogatottságát. Elemzések szerint jellegzetes választójuk a német egység vesztesének számító, jellemzően az egykori keletnémet tartományokban élő, alacsonyabb iskolázottságú ember. Ők azok, akiknek értékrendjét, nézeteit nem képviselték sem a hagyományos pártok, sem a liberális beállítottságú média. Ez a grafikon jól mutatja, hol van az AfD igazi bázisa: ha csak a keleti tartományok eredményeit nézzük, az AfD-nek ott 20 százalék fölötti a támogatottsága. Ott ők a második legnagyobb erő.
Az AfD kétségtelenül felkavarta a német politika állóvizét, miután nagyon is fontos kérdésekre végre pontos válaszokat ad. A CDU ugyan megnyerte az idei választást is, de négy évvel ezelőtti támogatottságukból legalább 8 százalékot veszítettek.
A CDU-tól elpártolt szavazók közül pedig több mint 1 millió (!) az AfD-nél kötött ki.
Michael Fuchs, a CDU/CSU frakcióvezető-helyettese mindenkit óvott attól, hogy az AfD szavazóit "lenácizzák". Szerinte ezek az emberek azért pártoltak el tőlük, mert a CDU feladta konzervatív értékeinek egy részét például a buziházasság kérdésében. Az AfD más pártoktól is bőven szívott el embereket, és több mint 1 millió olyan választót is aktivizálni tudott, akik már korábban kiábrándultak a politikából és távol maradtak a választásoktól. Parlamenti jelenlétük tehát mindegyik párt számára kihívás. Szavazóik egy részének mozdíthatatlan jobboldali radikális világképe van, mások protestszavazatot adtak rájuk.
https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FEuropeElects%2Fposts%2F679122035617805&width=480
Az AfD provokatív stílusa valószínűleg megmarad a Bundestagban is, izgalmas és váratlan fordulatokra készülhetnek a kormányzó pártok. A 690 fős Bundestagban több mint 90 képviselőjük lesz, és mint bejelentették: céltáblájuk közepén Angela Merkel áll.
Az AfD egyik első lépése lesz, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi Angela Merkel kancellár menekültpolitikája miatt. Alice Weidel, az AfD kampányát vezető egyik csúcsjelölt a ZDF országos köztelevíziónak – Merkelre célozva – azt mondta, a vizsgálóbizottság nagyon világosan foglalkozik majd ennek a nőnek a jogsértéseivel.
A párt egyik társelnöke, a mérsékeltebb irányzatot képviselő Frauke Petry a Mitteldeutsche Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati médiatársaságnak azt mondta: az AfD-nek ugyanazokat az ügyeket kell képviselnie a Bundestagban, amelyekkel parlamenten kívüli ellenzéki pártként foglalkozott, de gondoskodnia kell arról, hogy elképzeléseit el tudja fogadni a lakosság többsége.
A legfőbb cél az, hogy a párt kormányra kerüljön, esetleg egy koalíció kisebbik tagjaként, "de jobb lenne, ha vezető erőként."
Minden korábbinál nagyobb létszámú lesz a Bundestag
Minden korábbinál nagyobb létszámú szövetségi parlament alakul Németországban a vasárnapi választások után, az új Bundestagnak hétszáznál is több képviselője lesz.
A szövetségi választási bizottság hétfő reggel megjelent adatai szerint a második világháború utáni 19. Bundestagban 709 képviselő dolgozik majd, ami történelmi csúcs és 78 fős emelkedés az eddigi 631-hez képest. Az új Bundestagnak a választástól számítva 30 napon belül, legkésőbb október 24-én meg kell alakulnia.
Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) 200 képviselőt küldhet a Bundestagba, 55-el kevesebbet, mint az előző négyéves ciklusban. Testvérpártja, a Horst Seehofer bajor kormányfő vezette Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőcsoportjának létszáma 56-ról 46-ra csökken. A testvérpártok eddig rendre frakciószövetséget alkottak, ez várhatóan ezúttal is így lesz.
A CDU/CSU után az eddigi koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (SPD) következik, frakciója 153 képviselőből áll, ami 40-nel kevesebb az eddiginél.
A harmadik erő a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD), amely először jutott be a Bundestagba, és 94 mandátumot szerzett.
Régi-új párt a Bundestagban a piacpárti, "jobboldali" Szabad Demokrata Párt (FDP), amely visszaszerezte 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviseletét, és frakciója 80 fős lesz.
Az állampárt utóda, a Baloldal (Die Linke) frakciója 5 fővel bővül az előző ciklushoz képest, 69 tagból áll majd.
Legkisebb frakciójuk a Zöldeknek lesz, de a baloldali irányultságú "ökopárt" is több képviselőt küldhet a Bundestagba, mint eddig, a frakció létszáma 63-ról 67-re emelkedik.
(Kuruc.info – MTI – Zsindex erősen korrigálva)
Korábban írtuk: Orbán imái meghallgatásra találtak, bár Merkel a vártnál kevesebbel nyert – mélyponton a szocdemek, harmadik erő az AfD
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
