A tartósan meleg, csapadékszegény időjárás következtében 2018. augusztus elejére folyóinkon igen alacsony, a valaha mért legkisebb vízszinteket (LKV) sok helyen csak 50-100 cm-el meghaladó értékek alakultak ki.
A Dunán Budapestnél augusztus 13-án reggel 93 cm-t mértek, ami 42 cm-rel múlja felül a 2003-as LKV 51 cm-es értékét – derül ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság közleményéből. Érdekesség, hogy az elmúlt két évben egyaránt észleltek ennél lényegesen alacsonyabb (60-70 cm közötti) vízállásokat is, de mindkét évben a téli hónapokban. A nyári időszakban előforduló 100 cm alatti budapesti vízállás értékekre a 2003. évi, LKV-t adó nyári, kora őszi időszak óta nem volt példa.
A Tisza és a mellékfolyók duzzasztásmentes szakaszain szintén igen alacsony vízállásokat mérnek. A Sajó hazai szakaszán csak 20-30 cm-rel magasabb a víz szintje, mint a valaha mért legkisebb érték.
Az előrejelzések szerint a Dunán a vízállás stagnálása, majd a hét vége felé kisebb mértékű (pár dm-es) növekedése várható, a Tiszán pedig inkább a vízszintek stagnálása valószínűsíthető.
Ezen a héten, előreláthatólag még napokig, a Duna vízállása Budapesten, az Erzsébet- és a Szabadság-híd között a budai oldalon lévő az Ínség-szikla szintje alá süllyedhet, amely a Szabadság hídtól északra, a Gellért-hegy lábánál található. A szikla ezekben a pillanatokban is kilátszik, a vízmozgástól függően többé-kevésbé.
Általában víz alatt van, ám a budapesti vízmércén mért 95 cm körüli vízállásnál kibukkan a vízből. Ez egy meglehetősen alacsony és viszonylag ritkán mért vízállás; 41 cm-rel haladja csak meg a valaha mért legkisebb budapesti vízszintet.
A szikla innen is kapta a nevét, hiszen csak tartós aszály idején mutatja meg magát.
A hajózható folyók gázlóinak adatait a Vízügyi Igazgatóságok kitűző szolgálatai juttatják el minden reggel az Országos Vízjelző Szolgálathoz, amely azokat a magyar Duna és Tisza szakaszra összesíti és a Duna Bizottság ajánlásainak, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság szabályozásának megfelelően naponta 9 órát követően – amint rendelkezésére áll minden szükséges információ – közreadja.
A Duna magyarországi szakaszán egyébként kisvizes vízállás mellett sem rendel el a hajózási hatóság teljes hajózási zárlatot. A vízügy kitűző szolgálata – különös tekintettel az alacsony vízállásra – a hajósokat szükség esetén plusz, ún. kisvizes bója kihelyezésével segíti a hajózási szempontból kritikus szakaszokon (gázlók), elsősorban a kanyarulatokban és ott, ahol zátonyos a víz, ezáltal még pontosabban kijelölve az aktuálisan hajózható víziutat, hajóutat.
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
