Nyugodt öregkor? A magyar lakosság megtakarítási képességének és hajlandóságának ismeretében ez csak keveseknek jut majd osztályrészül. Becslések szerint egy átlagos nyugdíjasnak 30-40 millió forintot kellene félretennie ahhoz, hogy öregkorára ne csökkenjen életszínvonala.
Időről időre visszatérő téma az ezredforduló, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt hamarosan kevés lesz az állami nyugdíj. Megoldásként szakértők valamiféle takarékoskodást javasolnak. Ennek egyik változata volt a magán-nyugdíjpénztári rendszer, amelyet néhány éve a kormány megszüntetett. Bár sokan kárhoztatták ezért, azt a nyugat-európai szakértők is elismerték, hogy a hazánkban alkalmazott formában életképtelen volt a rendszer.
Már évtizedek óta létezik, jól működik, és a legnépszerűbb – mert alacsony költségekkel relatíve jó hozamokat biztosít a befizetett pénz után – az önkéntes nyugdíjpénztár. Emellett választható még a nyugdíjbiztosítás, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számla. Közös jellemzőjük, hogy a befizetett összeg után adókedvezményt biztosít az állam, ezzel is öngondoskodásra ösztönözve az embereket. A lehetőség tehát adott az öregkort megkönnyítő takarékosságra, de érdemes megnézni, mennyit is kellene félrerakni ahhoz, hogy ugyanazon az életszínvonalon folytathassa életét az ember nyugdíjasként. Annál is inkább fontos ez, mert a nyugdíjkorhatár tervezett növelése ellenére egyre több évet tölt nyugállományban az átlagos időskorú.
30-40 milliós megtakarítás?
Azért vannak nehéz helyzetben az elöregedő európai országok, mert általános jelenség, hogy egyre kevesebbeknek kell eltartani egyre több nyugdíjast. Magyar szakértők például arra fel hívják a figyelmet, hogy bár valamelyest lassítják a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat a családi kedvezmények, mégis megállíthatatlanul fogy az ország. 2050–2060 környékén már két aktív dolgozó tart majd el egy nyugdíjast, s így a jelenlegi 116 ezer forintos átlagnyugdíjnak alig harmadára számíthat az átlagos nyugdíjas. Pedig már a 116 ezer forint is jelentős életszínvonal-esést jelentene a nyugdíjba vonulók számára.
Ha valaki nem szeretne jelenlegi életszínvonalából engedni, akkor becslések szerint 30–40 milliós megtakarítással kell rendelkeznie nyugdíjaséveire, amennyiben úgy számolunk, hogy húsz évet tölt majd nyugállományban. A befektetések egy részét jó, ha könnyen és gyorsan mobilizálható formában tartja az ember. Lényeges, hogy ne egy nagyobb összegben és egyazon időpontban, azonos futamidővel kössük le a pénzünket, hanem sok kisebb lekötésben, és más futamidővel, mert így mindig lesz olyan lekötés, amelyhez hozzányúlhatunk. Manapság bankbetétben nem nagyon szabad gondolkodni, mert csak egészen kivételes esetben hoz tényleges hasznot. Állampapírba fektetve már jobban jár az ember. Szóba jöhet még a tőzsde vagy a vállalati papírok, de a brókerbotrányok, valamint a különleges szakértelem és odafigyelés igénye miatt ezek a formák nem igazán népszerűek mostanság.
Nehéz megbecsülni
Hazánkban az is gondot jelent, hogy a jelenlegi, nyugatit utánozni kívánó életstílus olyan kiadásokra – sűrűn cserélt okostelefon, laptop stb. – ösztönzi az embereket, amelyet sokan csak úgy engedhetnek meg maguknak, hogy eszükbe sem jut öregkorukra félrerakni. Az OTP Bank felmérése szerint az emberek hatvan százaléka nem rendelkezik és nem is tervez nyugdíjcélú megtakarítást, s mindössze 12 százalék tett lépéseket jövőbeni nyugdíja kiegészítése érdekében. Ugyanakkor tény az is, hogy a jelenlegi bérszínvonalon valóban nehéz nyugdíjcélra félretenni, illetve hogy tudatosabb élettervezésre lenne szükség. Az életpálya kezdetén még csak-csak félre lehet rakni a jövedelem 10-20 százalékát, ami a nyugodt öregkorhoz szükséges tőke összegyűjtéséhez elegendő. Igazán komoly gondban azok vannak, akik már közel járnak az ötvenhez, vagy már túl is vannak azon. Nekik akár fizetésük felét is félre kellene tenni, ami nyilvánvalóan lehetetlen.
Hogy pontosan mennyi lesz az ember nyugdíjaskori kiadása, az az életstílus függvénye, ezért nehéz általános becslést adni róla. Az azonban biztos, hogy a friss nyugdíjasok – megfelelő forrás megléte esetén – rövidebb-hosszabb ideig akár többet is költhetnek, például utazásokra. Az idő előrehaladtával azonban ilyen célokra egyre kevesebb jut majd, az egészségmegőrzésre viszont egyre több forintra lesz szükség.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
