A lélekszámban tízezerhez közelítő, lassan elővárosi jellegű Rajkán a pozsonyi fővároshoz képest jóval olcsóbb telek és ingatlanárak ugyan továbbra is vonzóak, ám a kiköltözők további infrastrukturális fejlesztést remélnek: boltokat, buszokat, járdákat, vízelvezető árkokat. Az ugyanis szerintük nehezebben követi a gombamód szaporodó társas- vagy családi házakat. A polgármester úgy látja, „a helyi infrastruktúra fejlesztése kellő mértékben megtörtént.”
A Szlovákiából Rajkára költözők legnagyobb gondjáról, a Pozsony felé tartó tömegközlekedés hiányosságairól korábban már beszámoltunk az Új Szóban. Több ezer embert érintő, helyben megoldandó feladat azonban így is maradt bőven: a határszéli településen letelepedők panasza messziről hallatszik.
Néhány példa ezekből:
„Az új családi házaknál nincs vízelvezető árok, a legutóbbi néhány vihar után bőven volt dolguk a tűzoltóknak. Azt nem tudni, ez a kivitelező hibája-e, netán a tulajdonosok nem szerettek volna árkot a házuk elé.”
„A Nyárfa utcában nemrégiben épült lakásoknál „arra sem vették a fáradságot, hogy a padlófűtés csöveinek végét legalább egy álszekrénnyel elrejtsék, ott díszelegnek a bejárati ajtó mellett.”
„Akad Rajkán olyan lakótelep, ahol nincs közvilágítás: a lámpaoszlopok ugyan állnak, de sohasem világítanak az izzók.”
Vannak, akik a társas- vagy családi házak kivitelezőitől a beígért járdákat, bekötőutakat hiányolják, az átadott lakások jegyzőkönyvben elfogadott hibáinak a javítását sürgetik. Egy kiköltöző társasházi közösség nemrégiben lakógyűlést tartott, majd panaszlevelet írt a vállalkozónak, tételesen felsorolva a hiányosságokat, megoldásra váró gondokat. A lakcímkártyához ugyanis szükségük volt tulajdonosként a lakás igazolására.
Ennek hatására a kérdés viszonylag gyorsan le is zárult, kaptak is egy levelet, mely szerint a Rajkai Közös Önkormányzati Hivatal címnyilvántartása alapján igazolták a rajkai ingatlanon levő lakóépületük pontos címét, mely a rendszerben már szerepel. Ennek alapján kezdhették intézni a lakcímkártyát.
A lakcímkártya a pandémia ideje alatt különösen fontos lett a kiköltöző szlovák állampolgároknak, mert a határ 30 kilométeres körzetében (munkába) ingázók ezzel tudták igazolni jogosultságukat.
Visszatérve a további gondokra: sokan azt gondolják, hogy egy ekkora falu el tudna tartani egy hipermarket-jellegű áruházat. „Két CBA, egy kis húsbolt, egy kis zöldséges működik most, ami a sok ezer lakónak elég kevés” – magyarázta egy kiköltöző. A kiköltözők ráadásul gyakran alig ismernek valakit a településen, de a házépítés után is jól jönne egy-két szaki, vagy éppen szeretnék kihasználni az itteni szolgáltatásokat.
A hosszú ideje Rajkán élő, ingatlanközvetítéssel foglalkozó Mikulas Rusó „rajkai szomszédokat, vállalkozókat, mesterembereket” hívott az internetes közös közösségi oldalra, hogy „bátran kínálhassátok szolgáltatásaitokat vagy árutokat, kihasználva az üres kapacitásotokat a rajkai közös együttélés és fejlődés érdekében. Szolgáltatóknak nagyobb forgalmat, a szolgáltatást keresőknek pedig megbízható helyi szolgáltatást, sőt tapasztalatom szerint jó árat is tudunk így közösen biztosítani” – írta.
Ezen az oldalon van, aki a Rajkára költözőknek szempilla-hosszabbítást, hőszigetelést, festést vagy éppen takarítást vállal, vagy éppen kick-box edzésekre, bolhapiacra hív, míg a másik oldalról akad, aki bojler vízkőmentesítését, mosógép beszerelését, zuhanykabin átalakítását vállaló szakembert keres.
Kiss Vince rajkai polgármestertől elsőként azt kérdeztük: a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése az önkormányzat feladata. Miért hiányos az árkok kiépítése?
„A területet fejlesztő vállalkozás még nem fejezte be teljesen a területen a munkát. Az elmúlt időszakban elkészült a területen összegyűlő csapadékot kivezető árok. Várhatóan a következő időszakban megtörténik a csatornák összevezetése a területen, amit később a szükséges mértékben korrigálni lehet. A problémát az okozza, hogy az építkezés során betemették a kialakított árkot a kivitelezők, valamint minden egyes ingatlantulajdonos túlburkolja a területét, nem marad kellő zöld felület a csapadékvíz elszivárogtatására.”
Ami pedig a helyi élelmiszerüzletek hiányát illeti: „a településen három élelmiszerüzlet, két pékség, egy húsbolt, egy zöldségbolt működik jelenleg, valamint több étterem. Több alkalommal folyt tárgyalás egy nagyobb bevásárlóközpont kialakításáról, de eddig az üzletláncok nem döntöttek beruházás mellett, továbbá nehezíti az üzletház nyitását a jelenleg érvényben lévő plázatörvény.”
A tömegközlekedésről Kiss Vince is azt mondta, hogy a pozsonyi busz megszűnése érinti legjobban a betelepült lakosokat. „Több kísérletet tettünk a buszközlekedési vállalat felé a buszjárat vírus utáni újraindítására, de azok elzárkóztak. Az elmúlt napokban levéllel fordultunk Szlovákia magyarországi nagykövetéhez, hogy a szlovák külügyminisztériumon keresztül gondoskodjanak a Magyarországra települt polgáraikról. Kiemelten fontosnak kezeltük a fiatalkorúak iskolába jutásának biztosítását.”
Az Új Szó azt kérdezte: miként látja, a helyi infrastruktúra tud-e lépést tartani a rajkai népességgyarapodással? „A helyi infrastruktúra fejlesztése kellő mértékben megtörtént, elkészült az elkerülő út, bővítve lett a szennyvíztelep kapacitása és a szennyvízátemelő-rendszer, megépült az új víztorony és a település kétoldali ivóvíz ellátását biztosító vezeték. Az elektromos hálózat és a gázhálózat kapacitása megfelelő. Önkormányzatunk örül annak, hogy a megnövekedett lakosságszám növekedéssel járó nehézségeket a magyar kormány együttműködésével sikerült időben megoldani.”
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
