Kijev a határ menti orosz régiók elleni támadásokkal igyekszik megzavarni az orosz elnökválasztást és elterelni a figyelmet saját problémáiról – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács állandó tagjaival megtartott pénteki tanácskozásán.
Az orosz elnök szerint az ukrán hadsereg március 12-e óta "főleg különleges egységeket, külföldi zsoldosokat és támogató erőket" bevetve, négy alkalommal a belgorodi, egyszer pedig a kurszki régió irányában próbált meg az orosz területre betörni. Közölte, "az ellenség egyik irányban sem járt sikerrel", mindenütt visszaverték, visszavonult, "pontosabban: súlyos veszteségekkel elmenekült".
Beszámolója értelmében az ukrán fél több mint 2500 embert, 35 harckocsit és 40 páncélozott járművet vetett be. Mint mondta, a személyi állományuk 60 százalékát és páncélozott járművei több mint felét elvesztették.
Putyin úgy vélekedett, hogy az ukránok "bűnös demonstratív fegyveres akciósorozatának" katonai és humanitárius szempontból nincs értelme. Szerinte a támadások célja az orosz elnökválasztás folyamatának megzavarása és "az emberek megfélemlítése, legalább az Ukrajnával határos régiókban", illetve hogy eltereljék az ukrán és azon országok nyilvánosságának figyelmét, "amelyektől a kijevi rezsim megalázó módon próbál pénzt és mindenféle alamizsnát kikönyörögni".
Azt hangoztatta, hogy a harci érintkezési vonalon a kezdeményezés az orosz fegyveres erők kezében van. Putyin azt mondta, hogy az orosz légvédelem az ellenséges rakéták és lövedékek mintegy 95 százalékát megsemmisíti, ám ennek ellenére vannak áldozatok a civilek között. Hozzátartozóiknak az elnök segítséget és támogatást ígért, illetve az ellenséges csapások megtorlását.
"Népünk, Oroszország népe még nagyobb összefogással fog erre válaszolni. Kiket akartak ezek megijeszteni?" – hangoztatta az elnök.
Az orosz média a biztonsági tanács ülését követően számolt be róla, hogy Putyin online adta le szavazatát. A három napig tartó orosz elnökválasztás első napján szavazott mások mellett Kirill pátriárka, Szergej Lavrov külügyminiszter és a Nemzetközi Űrállomás legénységének három orosz tagja, Oleg Kononyenko, Nyikolaj Csub és Alekszandr Grebjonkin.
A részvételi arány estére az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) szerint országosan 35,4 százalék volt. A legmagasabb részvételi arányt Csukcsföldön jegyezték fel, itt a választók 63,66 százaléka már leadta voksát. Ezt a Tuva régió követi (62,25 százalék) és Kemerovo megye (61,62 százalék). A legkevésbé aktívak Perm megye választói voltak az első napon, 16,66 százalékkal.
Az Ukrajnától elcsatolt régiókban, figyelembe véve a biztonsági okokból előrehozott szavazás adatait, az első nap után a választási részvétel Herszon megyében 68,66 százalék, Zaporizzsja megyében 56 százalék, a "Luhanszki Népköztársaságban" pedig 36,02 százalék volt. A "Donyecki Népköztársaságból" moszkvai idő szerint 21 óráig nem érkeztek összesített adatok.
Online voksolásra előzetesen 4,75 millió szavazó jelentkezett 28 régióban, akiknek 70 százaléka élt is a lehetőséggel, annak ellenére, hogy a rendszer működésében reggel fennakadások keletkeztek a túlterheltség miatt. Az orosz főváros kormányablakrendszere nem kívánja meg az előzetes jelentkezést. Itt több mint 2 millió 400 ezren szavaztak digitálisan.
A CIK az ország öt pontján észlelte, hogy a szavazóurnákba festéket öntöttek a szavazólapok megrongálása céljával, és volt eset, hogy a szavazólapokat beolvasó szkennert tették hasonlóképpen üzemképtelenné. Két helyen Molotov-koktélt dobtak a szavazóurnára, egy helyen felgyújtottak egy választási plakátot, máshol egy szavazófülkét. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) több esetben büntetőeljárást indított, a CIK pedig kezdeményezte az urnák őrizetének megerősítését.
Herszon megyében két szavazóhelyiséget tűz alá vett az ukrán hadsereg, az egyikben ketten megsérültek.
Ella Pamfilova, a CIK elnöke elmondta, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) képviselőit nem hívták meg az oroszországi elnökválasztás megfigyelésére. Ezt azzal indokolta, hogy a testület működése nem átlátható és nem demokratikus.
"Ezért úgy döntöttünk, hogy nem játsszuk tovább ezt a ravaszkodó együttműködést, így idén egyszerűen nem hívtuk meg őket" – mondta.
Korábban a CIK elnöke arról számolt be, hogy az orosz elnökválasztást idén mintegy 333 ezer 600 megfigyelő ellenőrzi, több mint hétszázan közülük külföldről, 106 országból érkeztek.
Putyin vetélytársa az elnökválasztáson Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja, Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt és Leonyid Szluckij, Oroszország Liberális Demokrata Pártja jelöltje. Szluckij és Davankov számára ez az első elnökválasztás politikai pályafutásuk során, Haritonov számára a második, Putyin számára pedig az ötödik.
Az orosz elnökválasztás fő napja hivatalosan a vasárnap lesz. Előzetes eredményt hétfő délelőtt tervez közölni a CIK.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
