Több tízezer aleppói lakos indult útnak Észak felé, hogy Törökországban keressen menedéket a közelgő ostrom elől. A nyugati politikusok humanitárius katasztrófától tartanak.
Az ENSZ és az Európai Unió is sürgeti a török kormányt, hogy nyissa meg a határt a szír menekültek előtt. A török miniszterelnök szerint befogadják a menekülteket, de egyelőre csak a segélyszállítmányokat engedik át a határon. Szíria felől csakis a türkmén származású embereket engedik be. A szíriai türkmén kisebbség egy része saját fegyveres milíciákat alakított és a török kormány támogatásával a szíriai kormányerők ellen harcol.
Aleppó, agglomerációjával együtt egy négy millió lakosú város. Szíria gazdasági motorja és központja volt. A szír ipar jelentős része Aleppó körül helyezkedett el, több mint 2000 gyárral büszkélkedhetett a város. A lakosainak többsége jómódú családból származott. Nem véletlen, hogy az iszlamista szervezetek az első időszakban nem tudták megvetni a lábukat Aleppóban, és a híradásokban említettekkel szemben soha nem is sikerült teljesen elfoglalniuk a várost.
A szíriai kormányerők Aleppó város nyugati és belvárosi részeit a mai napig is ellenőrzik, a Damaszkusszal szövetséges kurd erők az északi kerületeket ellenőrzik. A fegyveres csoportok által ellenőrzött kerületekből a lakosság nagy része valóban elmenekült, de így is közel fél millió aleppói él a terrorszervezetek uralma alatt. A kormányerők által ellenőrzött kerületekben a lakosság folyamatosan tér vissza és kezdi újjáépíteni életét.
Az ostromolt kerületekben rekedt emberek nagy része civil, akiket a fegyveres csoportok élő pajzsként használnak, majd az áldozatokat propaganda jelleggel mutatják a sajtó képviselőinek.
A terrorszervezetek által uralt kerületekben csak ritkán van áram és vízellátás, mivel a terroristák megsemmisítették a város infrastruktúráját. A nyugat által is támogatott fegyveres csoportok célja az volt, hogy az embereket a kormány ellen hangolja, de ez visszájára sült el. (Mivel a szír kormány az általa visszafoglalt, vagy uralt területeken hamar újjáépítette a városrészek üzemeltetéséhez és működéséhez szükséges közműveket, így az emberek is visszatérhettek és megindulhatott a városok és falvak újjáépítése.)
A fegyveres csoportok, kihasználva a helyzetet, a civil lakosságból szép hasznot húznak. A városba becsempészet árukra, a szír kormánysegélyre, illetve a nemzetközi segélyszállítmányokra hamar lecsapnak a fegyveres csoportok vezetői, majd tízszeres vagy akár százszoros haszonnal adják tovább. Emlékezzük csak pár héttel ezelőttre, a Damaszkuszhoz közeli, a kormányerők által teljesen körbezárt Madaya városban történtekre. A civilek kizsákmányolásából meggazdagodott háborús kereskedők az alapvető élelmiszereket grammban mérve árulták, például egy kiló rizs ára átszámolva elérte a 70.000 Ft-ot. A városban rekedt és a terrorszervezetek által fogva tartott civil lakosság nem tűrte tovább az éhínséget és a nyomort, életüket kockáztatva a város szélére vonultak, hogy követeljék a Szíriai Arab Hadsereg bevonulását és a terroristák kiűzését Madayából. Ez szinte minden egyes alkalommal megismétlődik, ahol a szíriai hadsereg és a civil lakosságból toborzott Nemzetvédelmi Erők megközelítik az adott települést.
A Homsz tartományban lévő, a terrorszervezetek fellegvárának számító Al-Rastan városból több tucatnyi fegyveres szökött el és állt át a kormányerők oldalára.
A szíriai hadsereg által uralt aleppói városrészbe minden nap emberek ezrei szöknek át, hogy biztonságban legyenek. A szíriai állam minden állampolgárának biztosítja az alapvető élelmiszer, víz és gyógyszer ellátást, illetve az ideiglenes lakhatást.
De akkor miért van az, hogy több tízezren a bizonytalanságot választják és inkább a török határ felé menekülnek, minthogy a biztonságos, kormányerők által uralt területekre mennének?!
A válasz egyszerű. Mert nekik pont, hogy nem biztonságos, sőt! Most, hogy a szíriai hadsereg és szövetségesei az orosz légierővel együttműködve elvágta a Törökországból érkező utánpótlási útvonalakat a nyugat által támogatott – vagyis pontosabban egyre kevésbé támogatott – fegyveres csoportok fejvesztve menekülnek Észak-Szíriából. Így a terroristákkal kollaboráló emberek sincsenek már biztonságban, ezért családostól indultak el a török határ felé.
Ezt tudja az EU és Törökország is. A török kormány éveken keresztül fogadott és képzett ki fegyvereseket, hogy a szíriai kormány ellen harcoljanak. Éveken keresztül küldte az utánpótlásokat, illetve kórházakban ápolta a megsérült terroristákat. De most valamiért mégis lezárta a határokat és nem enged be senkit az ország területére.
Az Európai Unió euro százmilliókat adott a török kormánynak, hogy megfékezze a menekültáradatot és ami ennél is fontosabb, hogy a Szíriából Európába tartó terroristákat még a szír határnál visszafordítsa.
A szír ellenzéken belüli viszály miatt a genfi béketárgyalás félbeszakadt és egy hónappal későbbre halasztották, de úgy tűnik nem is biztos, hogy szükséges megtartani, mivel az elmúlt hetekben a szíriai kormányerők jelentős és stratégiai területeket foglaltak el.
A mostani hadi helyzet szerint a lázadóknak talán csak pár hónapjuk van hátra, amit John Kerry amerikai külügyminiszter is megerősített, sőt arra kérte a török és a szaúdi vezetést, hogy állítsák le a támogatásokat és inkább a politikai rendezést erősítsék.
Ennek hallatára az USA térségbeli szövetségesei – egy magánakcióval – közös szaúdi-török-katari hadsereg felállításával akarják megsegíteni a szír fegyveres csoportokat. Ezt az ötletet szó szerint még a nyugati diplomaták is kiröhögték.
Miután úgy tűnik, a fegyveres csoportok egyelőre magukra maradtak és senki nem mer komolyabb intézkedéseket tenni, hogy ne veszítsenek több területet, a tagjaik családostul kezdtek fejvesztve menekülni. Persze az öböl menti-, a török és a nyugati médiumok az orosz légierőt és a szíriai hadsereget hibáztatják az újabb „menekült” áradatért. Valójában azonban, bár tényleg az életüket menteni akarókról van szó, de ezeknek többsége terrorista vagy azokkal kollaboráló ember, aki félti az életét a szíriai igazságszolgáltatástól.
Orientalista.hu – Sinoda
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
