Kijev közelében megállt az orosz csapatok haladása – "a következő 24 óra kritikus lesz" – hétfői fejlemények

Megállt az orosz csapatok haladása az ukrán főváros, Kijev központja felé a város északnyugati részén – jelentette ki Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója egy vasárnap esti tájékoztatón.

Hozzátette, az ukrán hadsereg visszaveri a szárazföldi és légi támadásokat. Szólt arról, hogy három rakétát irányítottak Kijev irányába. Az információt nem lehetett függetlenül ellenőrizni – írta a dpa német hírügynökség.

Aresztovics elmondta, hogy az orosz hadsereg megpróbált előrenyomulni a kelet-ukrajnai Harkov város központjába, és hogy 11 orosz hadihajó tartózkodik a tengeren Odessza partjainál.

A dél-ukrajnai Mariupol városáról azt mondta, hogy ott az ukrán erőknek nincsenek gondjaik, de az orosz csapatok elfoglalták Berdjanszkot, ahol nem voltak ukrán katonai erők.

A nyilatkozó közölte azt is, hogy a hétvégén több mint százezer tartalékos csatlakozott az ukrán hadsereghez.

Zelenszkij Johnsonnak: a következő 24 óra kritikus lesz

A következő 24 óra döntő jelentőségű lesz Ukrajna számára – mondta hétfőn Boris Johnson brit miniszterelnöknek Volodimir Zelenszkij ukrán államfő.

A Downing Street tájékoztatása szerint Johnson és Zelenszkij hajnalban újabb telefonbeszélgetést tartott, és a brit kormányfő elismerően szólt az ukrán nép által az orosz invázió óta tanúsított bátorságról és hősies ellenállásról.

Johnson biztosította az ukrán elnököt: London mindent megtesz annak érdekében, hogy a Nagy-Britannia és szövetségesei által küldött védelmi támogatás eljusson Ukrajnába.

Zelenszkij a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint döntő fontosságúnak nevezte Ukrajna szempontjából a következő 24 órás időszakot.

A brit miniszterelnök és az ukrán államfő az orosz invázió kezdete óta minden nap beszélt egymással telefonon, és a hétfő hajnali beszélgetés során megállapodtak abban, hogy továbbra is szoros kapcsolatban maradnak.

A Downing Street tájékoztatása szerint a brit miniszterelnök megerősítette, hogy Nagy-Britannia szilárdan támogatja Ukrajna szuverenitását.

A brit belügyminisztérium vasárnap este vízumkönnyítéseket jelentett be brit állampolgárok ukrán családtagjai számára. A tárca közleménye szerint a brit állampolgárok nem brit állampolgárságú, Ukrajnában élő rokonai ingyenesen kérhetnek családi bevándorló vízumot. A minisztérium szerint erre akkor van lehetőség, ha a kérelmező brit állampolgárral él házasságban, civil partneri viszonyban vagy élettársi kapcsolatban. Élettársi kapcsolat esetén igazolni kell, hogy e kapcsolat legalább két éve tart. A vízumszabályok könnyítése vonatkozik azokra a 18 éven aluli ukránokra is, akiknek egyik szülője brit, és azokra, akiknek van 18 évesnél fiatalabb, brit állampolgárságú gyermeke.

Mivel a kijevi brit vízumosztály jelenleg zárva van, a kérelmezők Lviv városában, illetve a környező országokban, köztük Magyarországon is beadhatják vízumigénylésüket – áll a brit belügyminisztérium tájékoztatásában. A tárca átmeneti kedvezményeket jelentett be azoknak az ukrán állampolgároknak is, akik Nagy-Britanniában tartózkodnak és nem tudnak hazatérni vízumuk lejárta után. Az intézkedés lehetővé teszi számukra nagy-britanniai tartózkodásuk meghosszabbítását anélkül, hogy távozniuk kellene az országból.

Az ukrán belügyminisztérium szerint 352 ukrán állampolgár halt meg

Az ukrán belügyminisztérium összesítése szerint 352 ukrán állampolgár halt meg az orosz invázió során, köztük 14 gyermek. A hivatal adatai alapján további 1684 ember, köztük 116 gyermek megsebesült.

A minisztérium vasárnapi közleménye nem ad tájékoztatást az ukrán fegyveres erők áldozatairól.

Oroszország korábban azt tudatta, hogy csapatai csak ukrán katonai létesítményeket vesznek célba, és azt állította, hogy Ukrajna polgári lakossága nincs veszélyben.

Oroszország nem hozott nyilvánosságra semmilyen információt csapatai veszteségeiről. Az orosz védelmi minisztérium vasárnap ugyan elismerte, hogy orosz katonák meghaltak és megsebesültek, de számokat nem közölt.

Zaharova: az Egyesült Államok szeretné, ha atomfegyvereket telepíthetne Ukrajnába

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy vasárnapi tévéadásban úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok szeretné, ha atomfegyvereket telepíthetne Ukrajnába.

A Rosszija-1 tévécsatorna Este Vlagyimir Szolovjovval című műsorában a szóvivőnő azt mondta: "az Egyesült Államok már számos európai ország területére telepítette nukleáris fegyvereit. Nem Franciaországról és Nagy-Britanniáról van szó, amelynek saját nukleáris fegyverei vannak. Olaszországban és több más országban van amerikai nukleáris fegyver, de ezekhez ezek az országok nem férnek hozzá. Ott mindent az Egyesült Államok irányít. Hogy ez (az atomfegyver) Ukrajnában is megjelenjen, ez lenne a leghőbb vágya" – hangoztatta Marija Zaharova.

Hozzátette: "sokan kérdezik tőlünk: tényleg úgy gondolják, hogy Ukrajna területén atomfegyverek fognak megjelenni? Ki engedte volna ezt meg Európában? Tényleg? Tényleg olyan naivak, hogy ne legyen érthető, ha egy országnak hivatalosan van atomfegyvere, az az Egyesült Államok számára nem jelenti azt, hogy azt (az atomfegyvert) csakis a saját területén lehet (tárolni)?" – hangsúlyozta a diplomata.

Hírdetés

Zaharova szerint "az angolszász álguruk a féktelen és teljesen kontrollálatlan viselkedés bélyegét nemcsak Oroszországra igyekeznek vonatkoztatni, hanem mindenkire, aki valamilyen módon útjukba kerül furcsa világukban". Mint kifejtette: "akkoriban nem hittek nekünk. Ez tíz évvel ezelőtt volt. Ma Kína minden fronton szembesül ezzel".

Az orosz külügyi szóvivő egyben emlékeztetett az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság azon döntésére, hogy Ausztrália körül atomtengeralattjárókat telepítenek. "Ez így van a kezdetekben, hogy tisztességesen hangozzék. A valóságban pedig az, hogy ne lehessen tudni a terv végkifejletét" – hangoztatta, megjegyezve, "az a taktikájuk, hogy megteremtsék a bizonytalanság melegágyát".

Rendkívüli ülést tart az ENSZ Közgyűlése is

Rendkívüli ülést tart az ESZ Közgyűlése is hétfőn – erről hozott határozatot vasárnap este az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT).

Az Egyesült Államok és Albánia által előterjesztett határozatot 11 ország fogadta el, Oroszország ellene szavazott, az Egyesült Arab Emírségek, Kína és India tartózkodott. A hatályos ENSZ-szabályok értelmében nem lehetett vétót emelni a beterjesztés ellen.

Az 1950-ben létrehozott, "Egyesülés a békéért" elnevezésű eljárás alapján az előterjesztést, a Biztonsági Tanács öt állandó tagja – köztük Oroszország – nem vétózhatja meg.

Moszkva pénteken megvétózta az Egyesült Államok és Albánia által elfogadott határozatot, amely elítélte volna az orosz hadműveleteket, és felszólította volna csapatainak azonnali kivonására Ukrajnából.

A Közgyűlés rendkívüli ülése – az ENSZ történetében rendkívül ritka eljárással történt – összehívása lehetővé teszi az ENSZ 193 tagjának, hogy a vitában állást foglaljon a konfliktus kapcsán Ukrajna szuverenitásáról és Oroszország hadműveleteiről.  A Közgyűlés hétfői rendkívüli ülését a tervek szerint helyi idő szerint 10 órakor (magyar idő szerint 16 órakor) nyitja meg a Közgyűlés elnöke és az ENSZ főtitkára, és a tanácskozás várhatóan egész nap tart.

Hétfő délután Franciaország kérésére rendkívüli ülést tart a Biztonsági Tanács, amelyen az Európában okozott humanitárius válságról tartanak tájékoztatót. Párizs azt szeretné elérni, hogy ekkor fogadjanak el határozatot is, amely az ellenségeskedések beszüntetésére és a polgári lakosság védelmére, valamint "a humanitárius szervezetek akadálytalan hozzáférésére" szólít fel. Vasárnap még nem volt ismert az állásfoglalással kapcsolatos orosz vélemény, Oroszország ismét élhet vétójogával.

Rakétákkal és tüzérséggel lőnek több ukrán várost

Vasárnap este és hétfő reggel több városban is robbanásokat lehetett hallani, amelyek a tüzérségi bombázás és a rakétacsapások okoztak – közölték az ukrán hatóságok.

A beszámoló szerint Kijev, Harkov, sőt, még Zsitomirb is robbanásoktól volt hangos, amelyeket az orosz tüzérségi- és rakétatámadások okoztak. E városok közül a Kijevtől nyugatra lévő Zsitomirt eddig még nem próbálták meg bevenni az oroszok, most azonban lehet, hogy a támadással egy offenzívát készítenek elő.

Más városokban – például Csernyihivben – amiatt szólaltak meg a szirénák, hogy légi bombázás veszélyére figyelmeztették a lakosokat. A városban nem sokkal később egy rakéta is becsapódott, amelye egy lakóépületet talált el.

❗A rocket hit a residential building in the center of Chernigov, two lower floors caught fire, the number of injured is still unknown. pic.twitter.com/gEzFXjZ2IS

— NEXTA (@nexta_tv) February 28, 2022

Ukrán védelmi miniszter: 96 órája tart a háború, eltűnt a nyugati határunk

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter hétfő hajnalban közölte, hogy Ukrajna immáron ötödik napja védekezik az orosz invázióval szemben.

A tárcavezető szerint Oroszország háborús bűnöket követett el Ukrajna ellen, ráadásul Vlagyimir Putyin vasárnapi, a nukleáris elrettentésre vonatkozó bejelentése után már nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa veszélybe került. Hozzátette: a fegyver- és segélyszállítmányokkal, valamint azáltal, hogy fogadják a menekülteket, Európa már támogatja Ukrajnát a küzdelemben.

Nyugaton gyakorlatilag eltűnt a határ – mondta ezzel kapcsolatban a miniszter, hozzátéve: Európa mellett jelentős mennyiségű támogatást kapnak délről, a Távol-Keletről és a tengerentúlról is. Közleménye végén Olekszij Reznyikov azt mondta: bízik abban, hogy Ukrajna győzni fog a „feldühödött orosz zsarnok” ellen.

Katasztrofálisan bezuhant a rubel, összeomolhat Európában a Sberbank

Hétfő hajnalra már több mint 30 százalékot vesztett értékéből az orosz rubel azóta, hogy bejelentették az Oroszország ellen az invázió miatt hozott szankciókat.

Az orosz pénznem árfolyama a Sky News szerint hétfő hajnalban, az ázsiai kereskedés megnyitása után mélypontot ért el azáltal, hogy 119 rubelt kellett adni egy dollárért.

Egyes híresztelések szerint azonban az árfolyam akár ennél jóval alacsonyabbra is zuhanhat még napközben: a Tinkoff nevű orosz bank például korábban azt közölte, hogy várhatóan hétfőn 171 (!) rubelt kérnek el dolláronként, ami példa nélküli zuhanás lenne.

Az Európai Központi Bank mindeközben közölte, hogy hétfőn a Sberbank európai részlege – amelyet nagyrészt az orosz állam irányít – várhatóan teljesen összeomlik majd, és elveszti fizetőképességét.

Az MNB időközben két bankszünnapot rendelt el a Sberbanknál. Ezen időszakban az ügyfelek bankkártyás tranzakciókat igen, ám számlaműveleteket nem tudnak indítani, számlájukra azonban érkezhet pénz.

Amerikai bázist telepíthetnek Koszovóban, a NATO-hoz is csatlakozhatnak

Koszovó arra kérte az Egyesült Államokat, hogy telepítsenek egy állandó katonai bázist az országukban – közölte az ország védelmi minisztere, Armend Mehaj. Hozzátette: az ukrajnai események fényében felgyorsítják a NATO-integrációjuk folyamatát is. A miniszter szerint ezekre a lépésekre „mielőbb szükség van" azért, hogy garantálják a Nyugat-Balkán békéjét, biztonságát és stabilitását.

Az Egyesült Államoknak jelenleg 635 katonája van a balkáni országban, akik a NATO békefenntartó missziója részeként állomásoznak ott.

Koszovó függetlenségét 2008 óta több mint 110 állam ismerte el, Szerbia viszont – amely jó kapcsolatokat ápol az oroszokkal is – még mindig nem tette ezt meg. Rajtuk kívül 4 olyan NATO-tagállam is van még, amely nem ismeri el Koszovó függetlenségét, az ország ENSZ-tagságát pedig az oroszok vétózták meg.

Nagy erőkkel támadják Kijevet az oroszok

Nemrég tették közzé a kijevi védők parancsnokának, Olekszandr Szirszkij vezérezredesnek (ő egyben az ukrán szárazföldi erők parancsnoka is) az üzenetét az ukrán vezérkar oldalán. A közleményben ezt írták: az oroszok az utóbbi órákban több alkalommal, és több helyszínen is megpróbálták áttörni a külvárosokban lévő frontvonalat.

A közlemény szerint ezeket a támadásokat egytől egyig visszaverték, és az oroszok súlyos veszteségeket szenvedtek, valamint demoralizálódtak, kifáradtak a harcokban. 

 (MTI – Index)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »