Kihalás fenyegeti az Antarktisz egyetlen rovarfaját (Video)

Az Antarktisz legnagyobb és egyben egyetlen szárazföldi rovara ugyan 40 millió év alatt kifejleszthette a túlélési stratégiáját erre az extrém környezetre, azonban a jelenlegi klímaváltozással már nem biztos, hogy elbír.

Az egyetlen antarktiszi rovar egy árvaszúnyogfaj, amely a déli kontinens legnagyobb, és csak itt honos szárazföldi állata ugyan alig néhány milliméteres, és mérsékelt övi rokonaival szemben röpképtelen – írja a Hirado.

Az Antarktiszi-félsziget és a mellette álló szigetek földrajzi területén él, legalább két éves élete jó részét lárva alakban, ráadásul felét hibernációhoz hasonló állapotban tölti, ekkor a testfolyadékai 70 százalékát elveszíti,

ezzel képes elkerülni, hogy a fagypont alatt töltött időben a sejtjei a növekvő jégkristályok miatt károsodjanak.

Amint a hideg beálltával ebbe az állapotba jutott a lárva szervezete, hat hónapot tölt el így, nem táplálkozik, nem mozog, gyakorlatilag semmit nem csinál, csupán létezik – olvasható a National Geographic cikkében.

A nyári félévben táplálkozik, mindenféle szerves törmelékkel, algákkal és növényi részekkel egyaránt.

Hírdetés

Az Antarktiszi-félsziget régiójában a téli léghőmérséklet időnként -40 Celsius-fokra is lehűl, azonban az 1951-2000-es évek között évtizedenként 0,56 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, ráadásul a téli hőmérsékletek emelkednek gyorsabban. Emellett nőtt a hó mennyisége is, ezek együttesen pedig ahhoz vezetnek, hogy az árvaszúnyogok hó alatti telelőhelyei is jobban melegednek, így pedig az állatok anyagcseréje is gyorsabbá válik.

Ez pedig azt jelenti, hogy egyrészt kevesebb túlélője lehet a télnek, hisz elhasználódnak az energiaraktárak, s túl hamar „felébrednek” a hibernációból, másrészt kisebb energiával indulnak neki a felnőtt létnek és a párosodásnak, ami pedig a következő generációkra nézve lehet végzetes.

Egy nemzetközi kutatócsoport a Functional Ecology szakfolyóiratban közzé tett tanulmányában azt mérte fel, hogy miként reagálnak majd ezek az aprócska rovarok az emelkedő hőmérsékletekre.

A kutatók több helyről is gyűjtöttek be az árvaszúnyoglárvát, majd azokat laboratóriumban nevelték, -5 Celsius-fokos (az állatkák telelőhelyének hőmérséklete), illetve -3, valamint -1 Celsius-fokos hőmérsékleten.

Miután a lárvák a fél éves téli időszakot ezen körülmények közt töltötték, a kutatók lassan fagypont fölé emelték a hőmérsékletüket és megvizsgálták őket.

Kiderült, hogy a legkevésbé hideg helyen „telelő” lárvák lassabban mozogtak, kisebb energiatartalékkal rendelkeztek, és közülük jóval kevesebb élte túl a kísérleti telet, mint a normál téli viszonyok közepette tartottak. A melegedő teleket túlélt, gyengébb állatok, a kevesebb utódaikkal egy idő után a faj kihalását fogják eredményezni.

A kutatók hozzátették, hogy a melegedés, a negatív hatása mellett, a rövidebb telek révén talán kicsit segítheti is majd az állatokat, mivel így többet tudnak táplálkozni az aktív időszakaikban, azonban az erősen kérdéses, hogy a két folyamat hatásaiban képes lehet-e kiegyenlíteni egymást. Az állatok helyi életének megfigyelése igencsak nehéz, ezért e kérdésre valószínűleg nem túl hamar fognak választ kapni a szakemberek.


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »