Egyre drámaibb valósággal szembesülnek a klímaváltozás jeleit figyelő kutatók és egyre sokkolóbb jövőt vázolnak fel. Lassan kifutunk az időből, ezért muszáj mindenkinek cselekedni – hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána az InfoRádióban. Felsorolta a legkritikusabb területeket és a teendőinket is. Ma 200 ország képviselői ülnek össze az ENSZ klímavédelmi konferenciáján Madridban.
Vesztésre áll a világ a klímaváltozás elleni harcban – derül ki az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) legújabb jelentéséből. A Genfben bemutatott dokumentum emlékeztet rá, hogy a 2015-ös párizsi klímaegyezményt aláíró országok azt vállalták, hogy 1,5-2 Celsius fok alatt tartják a hőmérséklet-emelkedés mértékét, ehhez képest azonban az üvegházhatású gázok kibocsátása nemhogy csökken, hanem évente másfél százalékkal nő. Ezknek a számoknak az árnyékában ül össze jövő héten Madridban a következő klímakonferencia.
Az InfoRádiónak nyilatkozó klímakutató sem szépíti a helyzetet. Ürge-Vorsatz Diána szerint a helyzet tragikus, de sem a kormányoknak, sem az ipar vezetőinek, sem az egyes embereknek nem szabad feladniuk a küzdelmet. Egyre nehezebb feladatnak tűnik ugyanis, hogy 1,5 Celsius fok alatt tartsuk a globális felmelegedést – mondta az InfoRádióban Ürge-Vorsatz Diána klímakutató.
„Kifutunk az időből. Ha így haladunk, a két Celsius-fokos határ is kicsúszik a kezünkből, márpedig már másfél százalékos átlaghőmérséklet-emelkedés esetén is sok olyan hatás van, amit nem lehet visszafordítani,
és ami igen jelentősen fogja érinteni a gazdaságokat, az egészségügyi helyzetet, a nemzetállamokat, a migrációt és sok egyéb, globális alapkérdést, amin a nemzetállamok gazdasága és jóléte alapvetően múlik”.
Az apátia azonban nem jó válasz – hangsúlyozta a szakértő, ha ugyanis nem lépünk, egyre jelentősebbek lesznek a hatások.
A friss jelentés arra döbbent rá, hogy nagyon sürgősen és nagyon jelentősen kellene változtatnunk.
Szerinte az emberek is tehetnek ezért, ez nem a „mások”, a nagyipar, a kormányok stb. dolga. Az embereknek tiltakozniuk kell a környezetszennyező termékeket gyártó és népszerűsítő ipar ellen. „Mindenkinek muszáj cselekedni, nem lehet másra mutogatni. Ha ugyanis mi nem vesszük meg az adott terméket, hiába nyomja a nagyipar. Sőt, ha még tiltakozunk is ellene, előbb-utóbb változtat a nagyipar és a cégek is a termelési és eladási szokásaikon és a marketingjükön. És a kormányok sem fognak semmit sem tenni, ha ezt nem várjuk el tőlük” – fejtette ki a klímakutató.
Elsősorban a közlekedést kell átalakítani, de nem az eletromos autók jelentik a megoldást – jelentette ki Ürge-Vorsatz Diána. Ugyan környezetvédelmi szempontból jobbak a legrosszabbnak számító belsőégésű motoroknál, ám csak részmegoldást jelentenek. Sok más gond miatt a végső soron például rosszabbá teszik ugyanis a közlekedési problémákat, hiszen az olcsóbb üzemeltetésük miatt sokkal több autó kerül az utakra, nagyobb dugók várhatók.
Az igazi megoldás a biciklis közlekedés, a 21. századi megosztott közlekedés alapú tömegközlekedés, valamint a városok olyan szervezése, hogy minél több helyre el lehessen jutni környezetbarát módon, bringával, rollerrel, gyalog stb.,
és ezeknek a „kütyüknek” is meg kell adni a biztonságos közlekedés lehetőségét a városokban” – sorolta a szakember.
A kormányoknak és az ipar szereplőinek az autók helyett a megújuló energiákba és a digitális gazdaságba kellene invesztálniuk,
az egyes embereknek pedig a húsfogyasztás, a turizmus, a divat, és úgy általában a vásárlás területén van sok lehetőségük arra, hogy tegyenek valamit a klímavédelemért
– mondta Ürge-Vorsatz Diána. „Magyarországon is túl sok vörös húst és általában túl sok húst eszünk, és sok magyar az életével, de legalábbis az egészségével fizet ezért. Meg kell gondolnunk: ezeket választjuk most, vagy a gyerekeinket sütjük meg. Ez a választás. Aki arra szavaz, hogy ő jól él most, mert szeretné ezt az életmód-növekedést, az ezzel azt mondja a gyerekének, hogy a te életed legyen egy nyomor” – mondta példaként a klímakutató.
Ürge-Vorsatz Diána szerint az ázsiai országok már felismerték ezt, a sokat szidott Kína például napelemparkokat és passzívházakat épít. Sok fejlett országban másként gondolkodnak és nem feltétlenül úgy akarnak élni, ahogyan a „fejlett nyugat”, hanem már úgy építik a városaikat, hogy kevesebbet kelljen autózniuk és közlekedniük, a dolgaikat helyben el tudják intézni. A jólét felé vezető úton például már környezet- és egészségbarátabb életmódra szoknak rá, tehát nekik összességében jobb lesz, mint nekünk.
Sokan nem attól érzik magukat boldogabbnak, hogy minden évben lecserélik a mobiltelefonjukat vagy repülőgéppel utaznak városnézésre, hanem attól, hogy jobb az egészségük, jobb a közösségük, többet foglalkoznak az emberi kapcsolataikkal, családjukkal
– fogalmazott a szakember.
Kiemelte még:
gazdasági fejlődési modellek között kell most választani,
ez nehéz választás, de igenis építhetünk egy jobb, élhetőbb, boldogabb társadalmat, ami nem a fogyasztáscentrikusságról szól.
Az ENSZ-jelentés főbb megállapításai
A 2015-ös párizsi klímaegyezményben az országok azt tűzték ki célul, hogy 1,5-2 Celsius fok alatt tartják globálisan a hőmérséklet-emelkedés mértékét.
A gázkibocsátás azonban átlagosan 1,5 százalékkal nőtt évente az elmúlt évtizedben, és elérte a 55,3 milliárd tonnát 2018-ban,
három évvel az után, hogy 195 ország aláírta a párizsi klímaegyezményt.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) november 26-án bemutatott éves jelentése szerint a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok légköri koncentrációja rekordmértékűre növekedett 2018-ban: a szén-dioxid koncentrációja 408 ppm (részecske per millió) volt, az előző évben 405,5 ppm-et mértek.
„A dolgok jelenlegi állása szerint a hőmérsékletek 3,4-3,9 Celsius-fokkal is emelkedhetnek ebben az évszázadban, ami széleskörű és pusztító hatásokkal jár”
– olvasható az UNEP Emissions Gap Report című jelentésében. A dokumentum szerint a párizsi egyezményben vállaltak betartása alapján a globális átlaghőmérséklet 3,2 Celsius-fokkal fog növekedni.
Ahhoz, hogy a 2015-ben kitűzött 1,5 fokos célt elérjék, az országoknak ötszörösére kell növelniük erőfeszítéseiket – derül ki az UNEP-jelentésből.
A fejlett országok nem csökkenthetik szén-dioxid-kibocsátásukat egyszerűen azzal, hogy ipari termelésük helyszínét fejlődő országokba helyezik át – figyelmeztetett a jelentés. Kiemeli: „az ökolábnyomnak kell csökkennie, ami életmódváltoztatást jelent”.
Az ENSZ ügynöksége nemcsak a megújuló energiák alkalmazását sürgeti az áramszolgáltatás, a fűtés és a szállítás területén, hanem az építőanyagok (vas, acél, cement) előállításába fektetett energiamennyiség csökkentését is.
Az ENSZ következő klímacsúcsa december 2-13. között zajlik Madridban.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
