Legjobb esetben is csak jövő nyáron, de rosszabb esetben csak az országgyűlési választás előtt fél évvel jöhet létre a közös baloldali lista – értesült a Magyar Nemzet ellenzéki forrásokból. Mindaddig meg kellene állapodni a közös egyéni jelöltekre és a miniszterelnök-jelöltre vonatkozó előválasztás szabályairól, amelynek megvalósíthatósága ráadásul nagyban függ a járványhelyzettől is. Abban már most komoly vita van a baloldali pártok között, hogy hány választókerületben tartsanak előválasztást.
Hosszú és nehéz út vezet az egymással is versengő baloldali pártok közös listájáig, főként, hogy a Jobbik egyelőre nem döntött a csatlakozásról. – A közös listán szerepelőkről és az arányokról legkorábban jövő júniusban lehet megállapodás. Előtte a közös egyéni jelöltekre és a miniszterelnök-jelöltre vonatkozó előválasztás szabályairól, illetve a közös programról kell egyezségre jutni – állították az ellenzéki tárgyalásokra rálátó forrásaink. Mint magyarázták, egyelőre nem tisztázott sem a közös miniszterelnök-jelölt választás időpontja, sem az, hogy azon hány fordulóban, abszolút vagy relatív többséggel hirdetnek-e majd győztest.
Ugyanez áll a közös egyéni jelöltek előválasztására is, ez esetben ráadásul még abban is vita van a baloldali pártok között, hogy mind a 106 választókerületben, vagy kevesebben tartsák meg a procedúrát. Míg a Momentum és a Jobbik valamennyi választókerületben előválasztást tartana, Gyurcsány Ferencék ezt és a tárgyalásos utat is elfogadhatónak tartják, MSZP-s forrásaink megkeresésünkre viszont közölték, hogy a párt csak 91 helyen tartana előválasztást. Sőt, kérdésünkre megerősítették azt is, hogy az MSZP és a Párbeszéd jelenleg nem szövetségben, hanem önállóan vesz részt az ellenzéki tárgyalásokon.
Az ellenzéki tárgyalásokra rálátó forrásaink szavaiból kiderült az is, hogy a közös lista összeállításáról szóló tárgyalásokat nagyban befolyásolja a járványhelyzet alakulása is, hiszen az előválasztásokat csak annak elmúltával, vagy jelentős enyhülésével lehet megtartani. Ennél fogva akár jövő őszre is csúszhat az egyezség – ismerték el. A közös listáról szóló tárgyalásokról forrásaink úgy vélekedtek, hogy azokon nyilván mindenki minél több helyet akar majd megszerezni magának. Ezért várhatóan valamennyi szereplő olyan kritériumokat, érveket hoz majd fel, ami számára kedvező, legyenek azok a népszerűségi mutatók, a 2018-as, az EP-, az önkormányzati választás, vagy éppen akár az előválasztások eredményei.
Gyurcsány Ferenc domináns szerepéről forrásaink úgy vélekedtek: a DK valóban a legerősebb ellenzéki párt, aminek ennél fogva jogos igényei vannak, annyiban viszont mégis egyenlő partnernek számítanak, hogy támogatottságuk nem éri el azt a szintet, amely alapján teljesen önálló mozgásterük lehetne. – Az viszont tény, hogy a kommunikációs offenzívában Gyurcsány Ferenc vezet – ismerte el egyikük.
A közös baloldali listaállítás nehézségeire utal, hogy a Momentum éppen tegnap jelentette be: petíciót indítanak annak érdekében, hogy mind a miniszterelnök-jelöltről, mind a listáról, mind a 106 egyéni képviselői helyről előválasztáson döntsenek az emberek. „A pártelitek helyett döntsék el a választók, mely pártok politikusai képviseljék őket 2022 után” – hangoztatták Fekete-Győr Andrásék, akik szerint teljes körű, személyes és online szavazást is lehetővé tevő előválasztásra van szükség. Ismert: a Momentum küldöttgyűlése november 28-án hatalmazta fel az elnökséget arra, hogy az ellenzéki pártokkal közös listát állítsanak. Fekete-Győr már akkor azt mondta, hogy a legnyíltabb és legdemokratikusabb előválasztásokért fognak kiállni, annak érdekében, hogy „az ellenzék közös jelöltjeit nem szivarfüstös hátsó szobákban, hanem a választók bevonásával kell demokratikusan kiválasztani”. Momentumos forrásaink lapunknak a napokban egyébként arról beszéltek, hogy szerintük már jövő év elején megkezdődhetnének a közös listáról szóló tárgyalások, alapvető irányelv pedig a pártok népszerűsége lehetne.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
