Kiesőjelöltből BL-résztvevő – új korszak köszönt a Nottinghamre Elek Zoltán2025. 03. 12., sze – 12:39
Három éve még az angol másodosztályban küzdött azért, hogy kiharcolja a feljutást a legjobbak közé, az előző két szezonban nagy nehézségek árán maradt csak benn a Premier League-ben, idén viszont szárnyal, és már Bajnokok Ligájáról álmodik a kétszeres BEK-győztes Nottingham Forest labdarúgócsapata.
A nottinghami City Groundon a szurkolók se nagyon értik, mi történhetett a kedvencekkel, mindenesetre cseppet sem bánják. Mégiscsak szép ünnep lenne, ha a klub 160. születésnapján, 30 évvel a legutóbbi bronzérem óta ismét a dobogón végezne a csapat.
Az 1865-ben alapított klub sok mindent átélt már, 1898-ban és 1959-ben nyert FA-kupát, begyűjtött négy Ligakupát (1977–78, 1978–79, 1988–89, 1989–90), de a csúcsot mégiscsak Brian Clough és Peter Taylor irányítása alatt élte meg az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején, amikor 1978-ban angol bajnok, 1979-ben és 1980-ban Bajnokcsapatok Európa-kupája-győztes lett.
Clough utolsó évtizedében még összejött három bronzérem, de 1993 tavaszán a csapat kiesett az élvonalból.
Az azonnali visszatérését követően 1995-ben is a harmadik helyen végzett a Premier League-ben, de hogy ez tényleg milyen régen volt, arra jó példa, hogy a csapat oszlopos tagja volt Alf-Inge Haaland, akinek fia, Erling most éppen a Manchester City sztárja.
Harminc éve tehát még dobogós volt a Forest, húsz éve megjárta a harmadosztályt, és összesen 23 évnek kellett eltelnie, hogy ismét a legjobbak között szerepelhessen. Közben olyan szakemberek próbálkoztak a klubnál, mint Steve McClaren, Alex McLeish, Stuart Pearce, Aitor Karanka, Martin O’Neill, Sabri Lamouchi és Chris Hughton.
A nagy áttörést aztán Steve Cooperrel sikerült elérni, akivel meglett a feljutás 2022-ben, majd a menesztését követően a portugál Nuno Espírito Santo rázta igazán gatyába az együttest.
Görög pénzből a csúcsra
Addigra a költségvetés is biztos alapokon nyugodott: ami nem jött össze 2012–2017 között a kuvaiti al-Haszavi családdal, az sikerült a görög mágnás Evangelosz Marinakisszal. A milliárdos üzletember azt tűzte ki célul, hogy a klubot öt éven belül eljuttatja Európába, emellett felújítja a stadiont és edzőpályát.
Érdekes
A Nottingham Post nem véletlenül jegyezte meg, hogy Marinakisz érkezése „izgalmas jövőt vetít előre, amely valódi okot ad az optimizmusra”. Átalakításra azonban szükség volt, a rossz átigazolások ugyanis nem segítették a gigaterveket. 2021 nyarán szerkezeti változtatásokat hajtottak végre a klubnál, hogy megpróbálják kijavítani a korábbi hibákat. Így került a vezérigazgatói székbe Dane Murphy, és lett az átigazolásokért felelős vezető George Szirianosz.
Az élvonalba kerüléssel hirtelen jobban kinyíltak a pénztárcák: amíg 2021–2022-ben mindössze 7 millió eurót költöttek új játékosokra, addig 2022–23-ban 198 millió eurót (!), 2023–24-ben 127 milliót, tavaly nyáron pedig még 105 millió eurót.
Növekvő költekezés
A nagy költekezésben hibázott is a vezetés, a Premier League szerint a klub megsértette a liga pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó szabályzatot, így tavaly márciusban négypontos büntetést kapott. Egy-egy élvonalbeli klub legfeljebb 105 millió fontnyi (125 millió euró) veszteséget könyvelhet el egy három idényt magában foglaló időszakban, idényenként maximum 35 milliót (a Forest esetében ráadásul ez a korlát 61 millió font, mivel két idényt a Championshipben töltött). A Nottingham azonban 34,5 millió fonttal (41 millió euróval) túllépte a küszöböt.
A Forest felháborodottan vette tudomásul a pontlevonást, túlzónak tartotta a büntetést, érvelése szerint ugyanis ez „tönkreteszi az angol futballpiramison belüli mobilitást”, így az alsóbb szintekről érkező klubok nagy akadályokba ütköznek, ha fel akarják venni a versenyt a nagyobb vetélytársakkal.
Végy egy jó védőt!
A 2024/25-ös szezon kezdetén sokan arra számítottak, hogy a Nottingham ismét a kiesés elkerüléséért küzd majd, aztán fordulóról fordulóra egyre több önbizalmat szerzett. Az első tíz fordulóban mindössze egyszer kapott ki, ugyanakkor ikszelt a Chelsea (1–1) otthonában, és bombameglepetésre legyőzte a Liverpoolt idegenben 1–0-ra. Bár jött egy kis hullámvölgy, a hetedik helynél így sem esett hátrébb, a 19. forduló óta pedig állandósította harmadik pozícióját.
Az, hogy 1–1-et játszott pályaválasztóként a listavezető Liverpoollal, hogy ikszelt az üldöző Arsenallal (0–0), a hétvégén pedig 1–0-ra megverte a Manchester Cityt is, már senkit sem ért váratlanul.
De mit tett Nuno Espírito Santo, amitől működik a dolog? Először is rendbe rakta a védelmet: ha egy csapat a Liverpool és az Arsenal mögött a harmadik legkevesebb gólt kapja, az mindig jó előjel.
Az egyik kulcsember a belga válogatott kapus, a 33 éves Matz Sels, aki a szezon eddigi 14 hazai bajnoki meccsén mindössze 10 gólt kapott a City Groundon. A védelem tökéletességéhez kellett egy ügyes igazolás: a brazil Murillo mellé sikerült megszereznie Nikola Milenkovics középső védőt a Fiorentinától, ráadásul mindössze 12,3 millió euróért. Kettejük összecsiszolásával a liga egyik legjobb belső párosa állt össze, ami óriási stabilitást ad.
Nagyszerű támadósor
De nem lehet panaszkodni a másik végre sem: elöl a 33 éves, 80-szoros új-zélandi válogatott csatár, Chris Wood a másodvirágzását éli. A támadó egy bajnoki szezon alatt eddig mindössze egyszer szerzett 15 gólnál többet (még 2016–2017-ben, a Leeds színeiben 27-et), most viszont már 18 találatnál jár.
Teljesítménye kulcsfontosságú a rögzített játékhelyzetekben és a védekezésből támadásba való gyors átállásnál is. Mondjuk úgy könnyű neki, hogy mögötte az Anthony Elanga–Morgan Gibbs-White–Callum Hudson-Odoi trió az egyik legjobb támadó középpályás formáció a PL-ben.
És ebből a fent említett hármasból Gibbs-White valóban más szintre emelte a játékát ebben a szezonban, és abszolút sztárnak számít ebben a csapatban – a hírek szerint Thomas Tuchel is komolyan számol vele a válogatottban.
Tehát egy szilárd védelemmel, egy gólerős csatárral, egy csipetnyi csillagporral és szerencsével a Forest simán dobogós lehet. Év elején az angol sajtó még azt vizionálta, hogy megismételheti akár a Leicester City 2015–2016-os csodáját is, amikor Claudio Ranieri csapata meglepte a teljes mezőnyt és esélytelenül megnyerte az aranyérmet. Ettől azért messze került, ugyanakkor komoly kihívó a legjobb négy közé jutás tekintetében.
Robbanásszerű fejlődésre várva
Amennyiben a csapat tényleg ott lesz a végelszámolásnál, merőben más helyzet áll elő, hiszen a Bajnokok Ligája-szereplés újabb kihívások elé állítja a vezetőséget. Egyrészt azért, mert az UEFA előírásai szerint egy adott versenyben egy tulajdonos nem indulhat két csapattal, márpedig Marinakisz több klubnál is főrészvényes, a görög Olimpiakosz pedig bezavarhat a legrangosabb kupasorozatban.
Másrészt az, hogy európai versenysorozatban is játszani kell, azt jelenti, hogy a játékoskeretben is lesznek változások: több ember, nagyobb rotáció, sőt a klub működésének átalakítása is kihívást jelenthet.
A pénznek persze örülnének: a jelenlegi szezonban a Bajnokok Ligájába kvalifikált 36 klub egyenként 18,6 millió eurót kapott alapdíjként. A bajnoki szakaszban minden győzelem 2,1 millió, a döntetlen pedig 700 ezer eurót ért. Nem beszélve a végső szakaszról, ahol a negyeddöntőbe jutásért 12,5 millió eurót, az elődöntőért 15 millió eurót, a döntőért pedig 18,5 millió eurót kapna.
A Forest az elmúlt évek legjobb csapatát rakta össze, de ha folytatni akarja figyelemre méltó fejlődését az európai színtéren is, akkor folyamatos növekedésre és újabb játékosokra lesz szüksége. Szóval Robin Hood városában nem csupán a bajnoki hajrá lesz feszült, de izgalmas nyár elé néznek az átigazolási szezonban is.
Kapcsolódó cikkünk
A tabellán második Arsenal saját közönsége előtt 5–1-re legyőzte a címvédő Manchester Cityt a Premier League 24. fordulójában.
A Manchester City csapatának pocsék az eddigi szezonja, de Pep Guardiola együttese a közelmúltban azért valamennyire összekapta magát: a Premier League-ben a legutóbbi két meccsét megnyerte, az Ipswich Town otthonában 6–0-ra győzött, majd hazai pályán 3–1-re nyert a Chelsea ellen. Szerdán pedig a Bajnokok Ligája alapszakaszában ugyancsak otthon 3–1-re nyert az FC Bruges ellen, és így továbbjutott a legjobb 24 közé – ami azért „neccesen” jött össze. Vasárnap azonban elemeire esett az Arsenal ellen.
A Szoboszlai Dominikot foglalkoztató Liverpool közvetlen üldözője, a pontvadászatban ebben az idényben otthon még veretlen Arsenal már a második percben vezetést szerzett az Emirates Stadionban. Bár a szünet után egyenlített a manchesteri alakulat, hat perc alatt szerzett két góllal 3–1-re eltávolodtak az Ágyúsok, akik a hajrában fölényessé tették sikerüket, így tehát folytatódott a City rossz sorozata az Arsenal ellen: Josep Guardiola tanítványai 2023 áprilisa óta nem tudták legyőzni észak-londoni riválisukat.
Mikel Arteta természetesen elégedetten nyilatkozott a győzelem után.
Ez egy remek nap volt számunkra, mivel nyernünk kellett, hogy fenntartsuk a nyomást. Nagyon elégedett vagyok a játékunkkal, kellett egy kis szerencse is, ami ezúttal meg is volt.
A szakember hozzátette, hogy csapata jól élt a döntő pillanatokkal, és szép gólokat szerzett. Kiemelte az első Premier League-gólját megszerző Myles Lewis-Skellyt is.
Az ilyen meccseken, az ilyen ellenfelek ellen kiemelkedő egyéni teljesítményekre is szükség van. Myles éppen ilyet nyújtott, azóta odateszi magát, mióta velünk készül. Rendkívül belevaló srác, és felkészült az ilyen rangadókra is
– mondta Arteta.
Pep Guardiola először szenvedett valamelyik csapatával négygólos vereséget, a City viszont negyedszer kapott négyet a mostani idényben. A Premier League címvédőjének szakvezetője elismerte, most igencsak sebezhető a csapata.
A nagy kérdés, hogy miért nem játszottunk úgy az utolsó 20-25 percben, mint tettük azt az első hatvanban? Beszélnünk kell a játékosokkal, hogy ilyen többet ne fordulhasson elő. Túl sokszor kapunk sok gólt, így valóban sebezhetők vagyunk.
John Stones elnézést kért a szurkolóktól.
Nagyon nehéz szavakat találni egy ilyen meccs után. Megtépázták a büszkeségünket, elnézést kérünk azoktól a szurkolóktól, akik elkísértek minket, és ezt látták. Az utolsó 30 percben mutatott játékunk elfogadhatatlan. Sokáig meccsben voltunk, aztán jött egy fordulópont, amely után az ellenfél került nyeregbe
– fogalmazott Stones, aki azért az ellenfelet is kritizálta kicsit.
„Azt mondanám, az Arsenal okosan, de sötét módszerekkel futballozik. Ugyanakkor még van hova fejlődniük, bár évek óta gyakorolják ezt a stílust” – szúrt oda az ellenfélnek.
A kiélezett viszony hátteréről Bernardo Silva ejtett néhány szót.
A rivalizálásunk az Arsenallal más, mint a Liverpoollal. Talán mert a Liverpool nyert már PL-t és BL-t is, az Arsenal meg egyiket sem. De a Liverpool másképp is játszik ellened: szemtől szemben, kard ki kard, neked esnek és le akarnak győzni. Az Arsenal elleni meccsek azonban sosem ilyenek
– mondta Silva.
Az Arsenal kiütéses győzelme javított valamit a bajnoki esélyeit illetően: az Opta szuperszámítógépe jelenleg 10,4%-ot ad az Ágyúsok PL-győzelmére, míg a Liverpool 89,6%-on áll, vagyis másnak az Opta szerint nincs már esélye a bajnoki címre.
Miután a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén felvő Goma városát elfoglalták a Ruanda által támogatott M23 tuszi lázadó szervezet fegyveresei, a Kongói Demokratikus Köztársaság felszólította az Arsenalt, a Bayern Münchent és a Paris Saint-Germaint, hogy szüntessék meg Visit Rwanda szponzorációs megállapodásaikat.
A kongói külügyminiszter, Thérèse Kayikwamba Wagner levelet írt a focicsapatok vezetőinek, azzal, hogy a Visit Rwanda szponzorációja a megszállt területeken végzett illegális bányászatot finanszírozhatja. Az Arsenalnak írt levélben Kayikwamba Wagner kijelentette, Ruanda „felelőssége” a folyamatban lévő konfliktusban „vitathatatlanná vált”, miután az ENSZ jelentése szerint négyezer ruandai katona tartózkodik kongói területeken.
Itt az ideje, hogy az Arsenal véget vessen a vérrel áztatott szponzorációs megállapodásainak ezzel az elnyomó nemzettel. Ha már nem a saját lelkiismeretükért, akkor a ruandai agresszió áldozataiért kellene ezt megtenniük
– írta a külügyminiszter.
Ezzel párhuzamosan az EU vezetőire is egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy függesszék fel a Ruandával kötött tavalyi megállapodást, ami a kritikus nyersanyagok áramlását ösztönzi Európa mikrocsipjeihez és az elektromos autók akkumulátoraihoz. A szerződés értelmében az EU hozzáférést kap olyan nyersanyagforrásokhoz, mint az ón, a volfrám, az arany, a nióbium, valamint a lítium és a ritkaföldfémek. Ezért cserébe az EU 900 millió eurót biztosított Ruandának, hogy fejlessze az infrastruktúráját a nyersanyag-kitermelésben, az egészségügyben és az éghajlati ellenálló képességben. Félix Tshisekedi kongói elnök azzal vádolja a ruandai vezetést, hogy az M23 csoport segítségével ásványokat vonnak ki az országából.
A felfüggesztés egyik szószólója a két ország volt gyarmatosítója, Belgium, amely már több szinten sürgette az EU és Ruanda ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodásának felfüggesztését. A belga külügyminiszter, Bernard Quintin azt mondta:
A nemzetközi közösségnek mérlegelnie kell, hogyan reagáljon, mert a nyilatkozatok nem bizonyultak elegendőnek.
Az Egyesült Államok kormánya is aggodalmát fejezte ki, hogy fegyveres csoportok hasznot húznak a kongói ásványok, köztük az arany és a tantál illegális kereskedelméből. Az Egyesült Királyság javasolta Ruanda segélyezésének felfüggesztését. Az Európai Bizottság eddig elhárította a 2024-es megállapodással kapcsolatos kritikákat, egy szóvivő múlt kedden azt mondta, a kritikus anyagok „elengedhetetlenek a zöld és digitális átmenet eléréséhez, mind az EU-ban, mind világszerte”.
Kongó felszólítást küldött a topcsapatoknak
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
