Kirilo Budanov, az ukrán elnöki iroda vezetője és Vaszil Bodnar varsói ukrán nagykövet is lemondott a korábban Lengyelország által nekik adományozott Lengyel Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjéről tiltakozásul amiatt, hogy Karol Nawrocki lengyel elnök visszavonta országa legmagasabb állami kitüntetését, a Fehér Sas-rendet Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől.
„Sajnálatos módon Karol Nawrocki lengyel elnök barátságtalan lépést tett népünkkel szemben, amikor megfosztotta Ukrajna elnökét a korábban neki adományozott Fehér Sas-rendtől. Kétségtelen, hogy ez ajándék a moszkvai agresszor számára, amelyet az feltétlenül felhasznál majd Ukrajna és Lengyelország ellen egyaránt” – hangsúlyozta Budanov szombati Facebook-bejegyzésében. „Ukrajna nem mondja meg egyetlen más népnek sem, hogyan tanítsa a saját történelmét. Ezért mi is fenntartjuk magunknak a jogot saját nemzeti emlékezetünkhöz és méltóságunkhoz. Meggyőződésem, hogy a lengyel elnök ezen gesztusának semmi köze az igazságossághoz vagy bármi hasonlóhoz. Hiszen milyen igazságosságról beszélhetünk, ha például az olasz fasiszta diktátort és Hitler szövetségesét, Benito Mussolinit mindmáig nem fosztották meg a Fehér Sas-rendtől?” – tette fel a kérdést az elnöki iroda vezetője. Később Leonyid Kucsma – aki 1994-től 2005-ig volt Ukrajna elnöke – közölte, hogy ő is lemond a Fehér Sas-rendről, amellyel 1997-ben tüntette ki őt Lengyelország.
Zelenszkijt 2023 áprilisában tüntette ki a Fehér Sas-renddel Andrzej Duda akkori lengyel elnök. Nawrocki pénteken bejelentett döntését, miszerint visszavonja ukrán hivatali partnere kitüntetését, az előzte meg, hogy Zelenszkij május végén az „Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) hősei” tiszteletbeli elnevezést adományozta az ukrán Különleges Műveleti Erők (SZSZO) északi műveleti központjának.
Lengyelország és Ukrajna kapcsolatait a volinyi (volhíniai) mészárlásnak nevezett események eltérő megítélése árnyékolja be. Ez a terület a második világháborúig Lengyelországhoz tartozott, utána a Szovjetunió, azon belül az Ukrán SZSZK, majd 1991-től a független Ukrajna részévé vált. Lengyel álláspont szerint a háború előtt Lengyelországhoz tartozó Volhíniában és Kelet-Galíciában az UPA és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) mintegy százezer lengyel civilt mészárolt le 1943 és 1945 között, amit Varsó népirtásnak minősített. Ukrán kutatók arra mutatnak rá, hogy a megszálló hitleristák ellen küzdő lengyel Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, és ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. Ukrán becslések szerint a Honi Hadsereg (AK) legalább húszezer ukránt ölt meg. Az ukránok által elkövetett mészárlások egy része így megtorlás volt UPA-partizánok és vétlen ukrán nemzetiségű civilek haláláért. Ukrán álláspont szerint az UPA Ukrajna függetlenségéért indított küzdelmet, és noha rövid ideig együttműködött a náci németekkel, alapvetően mindkét totalitárius rendszer – azaz a fasiszta, de főként a sztálinista szovjet erők ellen – harcolt.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
