A legfrissebb kutatások szerint a magyar munkavállalókra sokkal inkább jellemző a kiégés, mint például a dánokra.
Magyarországon az orvosok és nővérek körében kiemelkedően magas a kiégés, azon belül is a teljesítménycsökkenés – mondta el a hirado.hu-nak Ádám Szilvia, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa.
Egyre több magyar munkavállaló használja a kiégés kifejezést, amikor úgy érzi, megcsömörlött a munkától. Ennek ellenére sem ismerik fel sokan a burnout-szindróma jeleit, csak a kollégák és a családtagok figyelmeztetik őket arra, hogy többről lehet szó, mint fáradtságról. A kiégés egy folyamat: különböző szakaszai vannak, és a legutolsó stádiumban az öngyilkosság sem ritka.
A kiégés a krónikus stressz eredményeként létrejövő, emocionális kimerülésben (fizikai és érzelmi fáradtságban), deperszonalizációban (a másoktól való elidegenedésben, mely közönyös, távolságtartó attitűddel jár) és teljesítménycsökkenésben (csökkent kompetenciaérzésben és produktivitásban) megnyilvánuló szindróma.
Vannak kutatók, akik szerint a párkapcsolatban, sőt az idős családtag gondozása kapcsán is lehet kiégésről beszélni, de a burnout a munkában tapasztalt krónikus stressz eredményeként jön létre – mondta Budavári-Takács Ildikó pszichológus, a Szent István Egyetem docense.
A magánéletet is hazavágja a munkahelyi kiégés
Bár a munkahelyen, a munka miatt következik be, de idővel a magánéletre is kihat. Az egykor lángoló és aktív ember reményvesztetté és boldogtalanná válhat. Nincs kedve beszélgetni, csökken a teljesítménye, nem érdekli a munkája – majd semmi sem. Idővel eljön az a pillanat, amikor otthon, a szerettei körében sem érzi már jól magát. Ez az apátia – emelte ki Budavári-Takács Ildikó.
Egyre több emberre jellemző a kiégés
Kutatások szerint egyre több emberre jellemző a burnout-szindróma. A segítő foglalkozásban dolgozók különösen nagy veszélyben vannak. Az orvosok, a nővérek, a szociális munkások, a pedagógusok és a rendőrök körében van a legtöbb kiégett ember, de minden olyan szakma, ahol az emberek ügyes-bajos dolgaival – ügyfélszolgálaton, bankban, postán dolgozók, pincérek – kell foglalkozni, ott fokozottan jelentkezhet a probléma.
Európai kutatások szerint a magyar orvosokra kiemelkedően jellemző a magas fokú teljesítménycsökkenés – mondta el Ádám Szilvia, szociológus, közgazdász egy korábbi kutatásra hivatkozva.
Forrás: Ádám Sz., Torzsa P., Győrffy Zs., Vörös K., Kalabay L., Orvosi Hetilap
A „nemet mondás” tilalmától ég ki az orvosok zöme
A „nemet mondás” tilalma jellemzi a segítő foglalkozásokban dolgozókat, ettől égnek ki – magyarázta Budavári-Takács Ildikó. Az orvosoknál, nővéreknél és a pedagógusoknál jellemző leginkább, hogy nem mondanak nemet, mert egyszerűen úgy érzik, hogy nem tehetik meg. Ráadásul rengeteg elvárásnak kell megfelelniük és folyamatosan készenlétben vannak – tette hozzá a pszichológus, aki arról is beszámolt, hogy kutatások szerint már az egyetemen az orvostanhallgatóknál is megjelenik a kiégés, a nagyfokú túlterheltség miatt.
Sokkal jobban kiégett a magyar, mint a dán
Bár a segítő foglalkozást űzők vannak a legnagyobb veszélyben, kiégés bárkinél jelentkezhet. Azokon a munkahelyeken, ahol nagy a terheltség, de alacsony a döntéshozói képesség és hiányzik a jó kollegiális kapcsolat, ott kialakulhat a munkahelyi stressz, és az idővel kiégéshez vezethet.
A magyarok kiégését vizsgálta a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Munkahelyi stressz és stresszkezelés kutatócsoportja is. A munkavállalók eredményei alapján a kiégés átlag értéke 100-as skálán 57,4 pont volt, míg Dániában ez az érték csak 34,5 – ismertette a friss kutatási eredményeket Ádám Szilvia.
Belefáradtunk vagy kiégtünk?
Nehéz megtalálni azt a határvonalat, hogy csupán belefáradtunk a munkába, vagy a kiégés útján haladunk. Az „unom a banánt” állapota inkább az egyhangúságot jelenti, amikor nincs különösebb kihívás a napi munkánkban. Ilyenkor egy új, a megszokottól eltérő, változatosabb feladat ismét lelkesíthető lehet. A kiégés állapotában már nem jön a korábbi lelkesedés, az új kihívás sem ad lendületet – mondta Bencsik Andrea klinikai szakpszichológus, aki szerint csak az tud kiégni, aki egykor lángolt, azaz óriási mértékű lelkesedést és elhivatottságot érzett.
„A belefáradás gyakorlatilag a kiégés ’előszobája’. Az első tüneteket jelenti, amire fontos lenne odafigyelni” – emelte ki Bencsik Andrea, aki szerint leginkább azoknál áll fenn a kiégés veszélye, akikre a tökéletességre törekvés igénye, az állandó megfelelési kényszer jellemző – tette hozzá.
Ezek a kiégés tünetei
A kiégés legfontosabb tünetei szervi, lelki és magatartásbeli zavarokban nyilvánulhatnak meg. Ilyen a fejfájás, a mellkasi fájdalom, a légszomj, az izomfájdalmak, a hasmenés, a székrekedés, a szorongás, a nyugtalanság, az ingerlékenység, a hangulatcsapongás, a dühkitörések, a befelé fordulás, valamint a csökkenő teljesítmény.
Így védekezhetünk a kiégés ellen
A kiégés megelőzésére és kezelésére irányuló stratégiák lehetnek egyéni vagy szervezeti szintűek. Szervezeti szinten a kiégés csökkenthető a jobb munkakörnyezet megteremtésével, a változatosabb munkakörrel, a rugalmas időbeosztással, az akadálytalan információáramlással, a család és munkahely összeegyeztetésének támogatásával. Ádám Szilvia szerint fontos még a munkavállalók szakmai és anyagi elismerése, továbbá az önmegvalósítás lehetősége.
Mi is tehetünk azért, hogy elkerüljük a kiégést – hívták fel a figyelmet a szakemberek. Az önfejlesztés, az önismeret növelése, a testmozgás és a relaxációs technikák mind-mind segítséget jelenthetnek, valamint nagyon fontos, hogy ha úgy érzik, „ég a ház”, akkor ne szégyelljenek segítséget kérni.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
