Mit tud az anyaországi magyar társadalom a száz évvel ezelőtt megkötött trianoni békeszerződésről, annak vélt vagy valós előzményeiről, illetve következményeiről? Milyen ismeretei vannak a határon túli magyar közösségekről? Ezt vizsgálták annak az országos telefonos közvélemény-kutatásnak a keretében, amelynek egyik szervezője az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport volt. A felmérés szerint a magyarok 94 százaléka igazságtalannak és túlzónak tartja a békeszerződést.
A felmérés tanúsága szerint a magyarok kifejezetten érdeklődnek a történelmi kérdések iránt: a megkérdezettek 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább vagy nagyon érdekli a történelem. A trianoni békeszerződés körüli történelmi eseményekre négyből három megkérdezett kíváncsi, így ez az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó időszak.
Családi és személyes kötődések
A válaszadók 28 százalékának van a múltban a határon túlról átköltözött rokoni ága. Közel minden ötödik (18%) magyarországi magyarnak jelenleg is van olyan rokona, aki a történelmi Magyarország területén, de a jelenlegi határokon túl él, miközben a minta 2 százaléka maga is határon túl született. Határon túli magyar ismerőse a megkérdezettek 37 százalékának van.
Hogyan alakult általában a magyar történelem?
A többség inkább negatívan értékeli a magyar történelem alakulását: 83 százalékuk szerint ugyan fordulatos az események sora, de ettől az aránytól alig maradnak el azok (81%),akik szerint egyúttal tragikus is ez a folyamat. A megkérdezettek 61 százaléka szerint a magyar történelem összességében dicsőséges, ugyanakkor sikeresnek csupán 32, szerencsésnek pedig csak 20 százaléknyian aposztrofálják. Mindez interpretálható úgy, hogy a többség szerint bár voltak a magyar történelemben dicsőséges időszakok, a sok fordulóponton inkább szerencsétlenül és sikertelenül alakult az ország sorsa, melyet végeredményben így inkább tragikusnak lehet jellemezni.
A trianoni békeszerződéssel kapcsolatos ismeretek
Az 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területe 329 ezer négyzetkilométerről (Horvátországot nem számítva 282 ezer négyzetkilométerről) 93 ezer négyzetkilométerre, lakosságának száma pedig 20,8, illetve 18,2 millióról 7,9 millióra csökkent.
Az elcsatolt területeken élő 10,6 millió főből 3,3 millió, vagyis 30,2% volt magyar.
A békeszerződés pontos évszámát (1920) a válaszadók 43 százaléka idézte föl helyesen. A békeszerződés hónapját és napját (június 4.) a válaszadók 30 százaléka mondta meg jól.
A történelmi Magyarország területi veszteségére vonatkozó kérdésre a megkérdezettek 10 százaléka nem tudott válaszolni, 54 százalékuk a valósnál kisebb, 5 százaléka pedig nagyobb arányt mondott – a megkérdezettek 31 százaléka adott a tényleges értékhez közeli választ.
A lakosságszámban mért csökkenést 16 százaléknyian nem akarták megbecsülni, 54 százaléknyian a valóshoz képest kisebb, 10 százaléknyian pedig nagyobb értéket mondtak – a helyes választ 20 százaléknyian tudták.
Vélemények a trianoni békeszerződésről
A legelfogadottabb három magyarázat szerint a trianoni békeszerződéshez a háborúban győztes nagyhatalmak geopolitikai törekvései, a szomszédos országok terjeszkedési törekvései és területi igényei, valamint az első világháborús vereség vezetett. E magyarázatokat a válaszadók 70–78 százaléka tartja meghatározó szempontnak.
Gyakorlatilag nincs olyan magyar, aki ne úgy gondolná, hogy a trianoni békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben (94%).
A túlnyomó többség ugyancsak azt gondolja, hogy a békeszerződés volt Magyarország legnagyobb tragédiája (85%), ahogy körülbelül ugyanilyen mértékben (84%) értenek egyet azzal a kijelentéssel is, hogy „Magyar az, akinek fáj Trianon”.
Mi vezetett a trianoni békeszerződéshez?
A kutatók arra is megkérték a válaszadókat, hogy 16 lehetséges okról mondják el, véleményük szerint valós okai lehettek-e a trianoni békeszerződésnek vagy sem.
A legelfogadottabb három magyarázat szerint a trianoni békeszerződéshez a háborúban győztes nagyhatalmak geopolitikai törekvései, a szomszédos országok terjeszkedési törekvései és területi igényei, valamint az első világháborús vereség vezetett. E magyarázatokat a válaszadók 70-78 százaléka tartja meghatározó szempontnak.
A közép-európai nemzetiségi törekvéseket, az Osztrák-Magyar Monarchia gyengítését, illetve a francia politikai elit magyarellenességét a magyarok 60-62 százaléka tartja kulcsfontosságú, de az előbbiek mellett másodrangú okoknak.
A francia miniszterelnök személyes magyarellenességét, a békeszerződés enyhítésére irányuló sikertelen magyar lobbitevékenységet és a magyar békedelegáció tárgyalásainak kudarcát, Károlyi Mihály politikájátvagy éppen az ország diplomáciai elszigeteltségét tízből négy-öt válaszadó említette fontos okként – bár ezekben a kérdésekben már markáns bizonytalanság is érzékelhető a válaszokban.
Az ország korábbi nemzetiségi politikáját, a szabadkőművesek bomlasztási tevékenységét, az őszirózsás forradalom győzelmét és a Tanácsköztársaság időszakát, illetve a Magyarországgal ellenséges újságírók, közéleti szereplők tevékenységét a korábbiakhoz képest kisebb arányban, de többségében még mindig meghatározó tényezőként azonosították.
Határon túli magyarok
A legtöbben (60%) a Felvidéken jártak már a történelmi Magyarország területei közül, de a szűk többség (51%) Erdélyben is járt már legalább egyszer. Vajdaságban a megkérdezettek alig több mint harmada (35%), Kárpátalján pedig csupán ötöde fordult meg korábban. 27 százalék egyáltalán nem járt még a történelmi Magyarország határon túli területein.
A határon túli magyarság létszámával kapcsolatban is megkérdezték a kutatásban részt vevőket: tudják-e, körülbelül mennyi magyar él a négy számba vett területen. E kérdés esetében bizonyos keretek között tartották helyesnek a válaszokat a felmérés készítői. Kárpátalja esetében az 1-200 ezres, Vajdaság esetében a 2-300 ezres, Felvidék esetében a 4-500 ezres, Erdély esetében pedig az 1-1,3 milliós válaszokat fogadták el.
Az összes térségre igaz, hogy minden második ember nem tudott választ adni a kérdésre – még tippelésre sem vállalkozott. A legnagyobb arányban a kárpátaljai és a vajdasági magyarok lélekszámát mondták meg helyesen (előbbi esetben 26, utóbbiban 24 százaléknyian). A felvidéki magyarok számát 16, az erdélyiek számát mindössze 8 százaléknyian becsülték meg hozzávetőlegesen jól a válaszadók.
A felmérésről készült teljes beszámoló a részletes adatokkal itt érhető el.
Felhívjuk figyelmüket, hogy az Inforádió Aréna című műsorának vendége Ablonczy Balázs történész, a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport vezetője lesz csütörtök este 6 órától.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
