Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint az Országgyűlés egy későbbi időpontban tárgyalja az egyszer használatos műanyagok betiltásával kapcsolatos törvénymódosítási javaslatot. Mint ismert, a tárca által múlt héten a parlament elé beterjesztett törvényjavaslatot a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden visszavonta.
Nem először vonták vissza az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslatát az egyszer használatos műanyagok kivezetéséről. 2018 szeptemberében Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkár mutatta be az InfoRádióban a termékdíj emelésről és a műanyagzacskók kivezetéséről szóló javaslatot.
„Kétlépcsős stádiumban gondolkodunk. Az első 2019. január 1-jétől indulna, amelyben – ösztönző jelleggel – a kereskedelmi felhasználást ezeknek a zacskóknak a termékdíjtörvényben módosítottan a legmagasabb termékadókategóriába tennénk. Ezt követően 2021. január 1-jétől teljes körű tiltást vezetnénk be ezekre a kategóriákra” – fogalmazott.
A magyar kormány nem támogatta az ITM módosító javaslatát. A Kormányinfón Gulyás Gergely megerősítette, a kormány nem a hatályba lépés késleltetéséről döntött, hanem a tervezet egésze lekerült a napirendről.
Másfél év után, az elmúlt héten újra a parlament elé került az ITM törvényjavaslata, amely az Európai Unió elvárásainál is szigorúbb szabályokat vezetett volna be az egyszer használatos termékek forgalmazásában:
Kormányhatározat erről már megszületett, csak a törvényeket kellett volna ehhez igazítani – derült ki az InfoRádiónak nyilatkozó építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár, Boros Anita nyilatkozatából.
Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag szakértője felhívta a figyelmet, hogy szükséges a mielőbbi parlamenti döntés, a törvényi, jogszabályi környezet harmonizálása, hogy a kormányrendelet ütemtervét tartani lehessen.
„A kormányrendelet az európai uniós notifikációs oldalon fönt van, mintegy megszületett kormányrendelet. Magyarországon még nem lett kihirdetve, tehát Magyar Közlönyben nem jelent meg, de
elvileg, mint kormánydöntés, létezik.
Hiszen ez a törvény, amit a parlamentnek kellett volna elfogadni, a környezetvédelmi szabályozást, -törvényt, a termékdíj előírásokat simította volna el a kormányrendelethez” – magyarázta a szakember.
Az InfoRádió újra megkereste a tárcát a törvényjavaslat visszavonása után, sajtóközleményben reagáltak. Ahogy fogalmaztak, a kormány támogatja az egyszer használatos műanyagok kivezetését és az ehhez szükséges technológiaváltást.
Az Országgyűlés későbbi időpontban tárgyalja
az egyszer használatos műanyagok betiltásával kapcsolatos törvénymódosítási javaslatot. A kormány felhívta az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy a tárca folytassa az ágazati egyeztetéseket, és készítsen ütemezést a hatékony végrehajtásról. Rámutattak a közleményben, a műanyagok elleni határozott fellépést az európai uniós kötelezettségek teljesítése is sürgeti.
A járványhelyzet azonban hátráltatta a közösségi döntéshozatalt,
így mindmáig hiányoznak az egyszer használatos műanyagtermékekre vonatkozó előírások és iránymutatások, konkrét példák arra, hogy a kapcsolódó irányelv alkalmazásában milyen termékek minősülnek egyszer használatos műanyagterméknek. – fogalmaz az ITM közleménye.
A világ számos pontján kivezették már a forgalomból az egyszer használatos nejlonzacskókat, a környező országokban: Romániában, Ausztriában sem lehet használni ilyeneket. Tömöri Balázs a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse arra is felhívta a figyelmet, hogy a nejlonzacskókat csak az elmúlt 50 évben kezdte használni az emberiség.
„Ezek az egyszer használatos nejlonzacskók szimbólumai lettek egy pazarló világnak. Percenként egy teherautónyi műanyag szemét kerül csak az óceánokra – hívta fel a figyelmet –, és akár 400 évbe is telhet, hogy egy ilyen zacskó lebomlik. Ezek általában aprózódnak, bekerülnek az élővizeinkbe, a Duna, Tisza és más folyóink is már mikroműanyag-szemcsékkel szennyezett. – A szakember azt is megjegyezte –, fontos tudni, hogy ezek a zacskók
a rendszerváltás után öntötték el az országot, de globálisan is csak a 70-es években terjedtek el.
De előtte is tudunk vásárolni, és a mai világban nem hiszem, hogy ne tudnánk egy környezettudatosabb megoldást a csomagolásra” – tette hozzá. „Ráadásul ezeknek a zacskóknak az anyagában történő hasznosítása nem megoldott. Gyakorlatilag 0 százalék, és nem is lehet visszagyűjteni az emberektől.”
Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője az alábbiakban hívta fel a mikroműanyagszennyezésre a figyelmet: „A WWF az ausztráliai newcastle-i egyetemmel és a Dalberg fejlesztési tanácsadóval közösen készítette azt az elemzést, amely kifejezetten azt vizsgálta, hogy a levegőbe, az élelmiszerekbe és az ivóvizünkbe visszakerülő műanyag körülbelül mekkora mennyiség lehet. Kiderült, átlagosan
az emberek hetente körülbelül 5 gramm műanyagot fogyasztanak el, mikroműanyag formájában, ami egy bankkártyának felel meg.”
Az egyszer használatos szívószálat esetében pedig az amerikai példa a szemléletes, csak az Egyesült Államokban naponta 500 millió szívószálat használnak fel és dobnak el, ennyi szívószállal tehát naponta 2,5-szer körbe lehetne tekerni a Földet.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
