Atka okozza a nem őshonos amuri kagylók tömeges pusztulását a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében – közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) kedden a honlapján, megjegyezve: ez visszatérő jelenség kánikula idején.
Az amuri kagyló tömeges pusztulását már évekkel ezelőtt, 2007 júliusában is tapasztalták a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében, majd 2008, 2010 és 2025 nyarán is előfordult kánikula idején – emlékeztettek a közleményben.
Mint írták, ennél a fajnál gyakori a tömeges pusztulás abból adódóan, hogy nem őshonos Európában. A magyarországi vizekben ugyanis él egy vízi atkafaj, amely a kagylók köpenyét átfúrva bejut az állatok testébe. Ezen a sérülésen keresztül egy olyan bakteriális fertőzés alakulhat ki, amellyel szemben csak az őshonos kagylók többsége immunis, az amuri kagylók viszont védtelenek – magyarázták, hozzátéve, hogy a bomlásnak induló kagylótestek ilyenkor a vízfelszínre emelkednek, és a harcsák fogyasztják el őket.
Az amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) az agresszíven terjedő, idegen eredetű faunaelemek közé tartozik. A kagylót – amely az Amúr folyóról kapta a nevét – a Távol-Keletről hurcolták be Magyarországra a növényevő halak (busa, amur) betelepítése során véletlenül, a hatvanas években. Ez a külső mészvázzal rendelkező puhatestű gyorsan elterjedt a folyókban (Duna, Tisza), de a tavakban is szinte mindenhol megtalálható. Gyakran 25-30 centiméteresre és 70 dekagrammosra is megnőhetnek, és naponta akár 40 liter vizet is képesek átszűrni, megtisztítani – olvasható a Kötivizig közleményében.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
