Kiderült, mely politikusokban bíznak leginkább a lakosok – nagy meglepetést hozott egy friss felmérés Koleszár Linda2026. 07. 17., p – 12:27
A Focus közvélemény-kutatása szerint továbbra is Peter Pellegrini köztársasági elnök vezeti a szlovák politikusok bizalmi rangsorát. A második helyre Milan Uhrík (Repulika) került, míg Michal Šimečka (PS) és Branislav Gröhling (SaS) támogatottsága érezhetően csökkent. A felmérés ugyanakkor azt is megmutatta, hogy valamennyi vizsgált politikus esetében magasabb a bizalmatlanság aránya, mint a bizalomé.
Peter Pellegrini köztársasági elnök továbbra is a legnagyobb bizalomnak örvendő szlovák politikus a Focus közvélemény-kutatása szerint. A június 22. és 29. között, 1027 fős reprezentatív mintán végzett felmérés alapján a válaszadók 40 százaléka bízik az államfőben, míg 58 százalékuk nem. Az eredmény megegyezik a márciusi mérés adataival.
Bár Pellegrini vezeti a rangsort, esetében is többségben vannak azok, akik bizalmatlanok vele szemben.
Uhrík felzárkózott
A felmérés egyik legjelentősebb változása, hogy Milan Uhrík, a parlamenten kívüli Republika elnöke a második helyre lépett elő. A politikusban a megkérdezettek 31 százaléka bízik, míg 60 százalékuk nem. Még ezzel az eredménnyel is ő a legmegbízhatóbb pártpolitikus a felmérés szerint.
Ezzel Uhrík megelőzte Robert Fico miniszterelnököt, valamint a parlamenti ellenzék vezetőit is. A kutatás szerint bizalmi mutatója 2024 eleje óta fokozatos emelkedést mutat.
Fico a harmadik, Gröhling és Šutaj Eštok követik
Robert Fico (Smer) miniszterelnökben a válaszadók 28 százaléka bízik, míg 71 százalékuk bizalmatlan vele szemben. A miniszterelnök támogatottsága márciushoz képest egy százalékponttal csökkent.
A rangsor következő helyein Branislav Gröhling, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke, valamint Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas vezetője állnak, egyaránt 26 százalékos bizalmi mutatóval.
Šimečka nagyot zuhant
A legnagyobb vesztesnek Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia (PS) elnöke számít. Míg márciusban még a megkérdezettek 31 százaléka nyilatkozott róla pozitívan, júniusra ez az arány 25 százalékra csökkent.
Ezzel párhuzamosan a vele szembeni bizalmatlanság is emelkedett: a márciusi 64 százalékról 72 százalékra nőtt. Šimečka így visszacsúszott Gröhling és Šutaj Eštok mögé a rangsorban.
Gröhling támogatottsága szintén csökkent, öt százalékponttal az előző méréshez képest.
Gubík a lista legvégén
A rangsor alsó részén Igor Matovič és Andrej Danko található, akik egyaránt 21 százalékos bizalmi mutatóval rendelkeznek. Matovič esetében a bizalmatlanság 77, Dankónál 76 százalék.
A toronymagas elutasítottságot kapott Boris Kollár, volt házelnök is. A felmérés szerint a válaszadók 79 százaléka nem bízik benne, míg mindössze 18 százalékuk nyilatkozott pozitívan róla. A bizalmi lista legvégén Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke áll – benne mindössze a válaszadók 8%-a bízik.
A felmérést a Focus közvélemény-kutató ügynökség készítette 360tka számára. Az adatfelvétel 2026. június 22. és 29. Között készült, 1027 válaszadó megkérdezésével.
Kapcsolódó cikkünk
Két gyors látlelet a nyaraló szlovákiai demokrácia válságáról: a pártpolitikusok bizalmi rangsorát Milan Uhrík Republika-elnök vezeti, a társadalmi polarizáció mértéke pedig felzárkózott a magyarországi szintre. Oldaltól függetlenül nehéz optimistának maradnunk az ország kilátásaival kapcsolatban.
Uhrík a Focus legutóbbi közvélemény-kutatásán került az első helyre – Peter Pellegrini államfő továbbra is a legnépszerűbb, de az elnökökben hagyományosan jobban bízik a lakosság, mint a pártok politikusaiban. A Republika vezetője a 31 százalékos bizalmi mutatójával beelőzte Robert Ficót (28), miközben jelzésértékűen nagyot esett két ellenzéki vezető, a civil finanszírozási botrányban érintett Michal Šimečka (PS) és az újabban a saját szövetségeseivel hadakozó Branislav Gröhling (SaS) támogatottsága.
Meglehetősen sokatmondó, hogy egy szélsőséges és rendszerellenes párt vezetője a társadalom szemében hitelesebb bármelyik régi vágású politikusnál. A radikális jobb feltörekvő népszerűségének jelenségét ugyanakkor részben magyarázhatja egy másik, a napokban közzétett felmérés: a DEKK intézet polarizációról szóló kutatása, amely szerint a szlovákiai társadalom a végletekig megosztott és nem bízik a rendszerben. A kutatók szerint fokozatosan csökken a hajlandóság a konfliktusok megvitatására, a nyilvános terek beszélgetései elől egyedül a család nyújt menedéket – de az is csak azért, mert a békesség kedvéért nem beszélünk otthon a politikai különbözőségekről és csendben kanalazzuk a vasárnapi levest.
Egy olyan közegben, ahol vitázni nem tudunk, csak vitatkozni, értelemszerűen azok a legnépszerűbbek, akik nincsenek a közvetlen hatalom közelében, cserébe viszont nagyon hangosak. Ráadásul a választási rendszer is kedvez nekik: először Igor Matovič, minden idők egyik legellentmondásosabb szlovák politikusa jött rá a politikai hatalom kulcsára, miután megbukott kormányfőként. A stratégiája alapvetése, hogy nincs szüksége a társadalom egységes, osztatlan elismerésére. Épp elég politikai befolyás származik abból, hogy maga köré gyűjt egy aktív, hangos rajongói bázist és így megkerülhetetlenné válik.
A kiabálópolitika problémája azonban az, hogy nincsenek érdemi megoldásai, csak megnevezi a felelősöket és igazságtalanságokat, miközben dühöt és frusztrációt közvetít. Amikor egy-egy politikus vagy közéleti influenszer státuszait olvassuk, érdemes feltenni egy kérdést: az illető vajon megoldásokat sugall, vagy hibáztat, esetleg kárörvend? Oldaltól függetlenül meglepő arányban burjánzanak a másokat kinevető, megszégyenítő posztok. A jelenség pedig öngerjesztő, a nagyközönség ezeket a státuszokat olvassa a békés, unalmas megnyilvánulások helyett. A végeredmény pedig a hírekben: a kormány nem egyeztet a szélerőművekről, cserébe kiabálásba fordulnak a kapcsolódó fórumok, Uhrík a leghitelesebb politikus, a szomszéddal pedig jobb nem beszélni a közéletről, a végén még kiderül, teljesen mást gondol, mint mi. A gond azonban az, hogy bárki is kerül kormányra, előbb-utóbb el kell kezdenie a felhalmozódó problémák megoldását. Mindezt egy olyan környezetben, mikor a háttérben felsorakoznak a megmondóemberek, akik alig várják, hogy ismételten kritizálják az aktuális hatalom következő lépését. Az önmagát visszahúzó közegben nem bízunk senkiben, a szélsőségek pedig ugyanannyira szavahihetőek, mint az illedelmes politikusok. Ördögi kör.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
