A szervezet már több mint két évtizede egyengeti nehéz sorsú, hátrányos helyzetű gyermekek útját, akik az Életút Program végén diplomát vagy valamilyen szakképesítést szerezhetnek. Az alapítvány operatív igazgatója, Radoszáv Miklós az InfoRádióban elmondta: az élményalapú oktatásban hisznek és nyitnak az innováció felé is, hogy a legizgalmasabb és legérdekesebb programok minél nagyobb kíváncsiságot váltsanak ki a fiatalokban.
Új, innovatív módszerekkel bővíti tehetséggondozó programját a Csányi Alapítvány, melynek modellje a hosszú távú mentorálásra épül: 10 éves kortól 12–14 éven át kíséri a fiatalokat, főállású mentorok támogatásával a tanulmányoktól a pályaválasztáson át egészen a munkaerőpiacra való belépésig. A szervezet célja, hogy a hagyományos értékek megőrzése mellett olyan fejlesztések is megvalósuljanak, amelyek felkészítik a gyermekeket az új kihívásokra, programjaikban részt vesznek határon túli diákok is.
A Csányi Alapítvány operatív igazgatója az InfoRádióban elmondta: immár 21 éve foglalkoznak nehéz sorsú tehetségekkel. Kiemelte, hogy ez egy hosszú életút program, hiszen egészen a munka világába való kilépésig segítik, támogatják az érintett gyermekeket. A résztvevők az Életút Program végére kitanulnak valamilyen szakmát vagy diplomát szereznek.
A 21 év alatt mintegy 800 gyermek került be a programba, és eddig 140 diplomás, valamint csaknem száz szakképesítést szerző fiatalt tudnak felmutatni.
„A teljes sikernek azt tekintjük, hogyha valaki végig tud menni a teljes programon” – jegyezte meg Radoszáv Miklós.
A program alappillérei az indulás óta nem változtak. Az alapítvány három alappillért – idegennyelv-oktatás, informatikai oktatás, önismeret/drámafoglalkozások – rendkívül fontosnak tart, és úgy tűnik, hogy ez már így marad hosszabb távon is. Az operatív igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a nehéz sorsú, hátrányos helyzetű gyermekek egyik legnagyobb hiánya a kapcsolatnélküliség, ezért szervezetük kiemelten kezeli a közösségépítést.
A Csányi Alapítvány a mostani módszertani bővítéssel nyit az innováció felé. Radoszáv Miklós emlékeztetett, hogy 2019 óta dolgoznak projektmódszerrel, ami azt jelenti, hogy olyan új, magyar fejlesztésű programokat alkalmaznak, mint például a Maker’s Red Box, ami valós problémákra fókuszáló, projektalapú tanulás. Ez a program modern technológiai eszközökkel fejleszti a kreatív gondolkodást és az együttműködést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például a gyermekek megtervezik a jövő városát, polgármestert választanak, kitalálják, milyen legyen az iskola, a közlekedés, hol legyen zöld terület. Tulajdonképpen
mindent a nulláról kell felépíteniük, és közben a 3D nyomtatástól az együttműködésen keresztül a programozásig folyamatosan gyakorolniuk kell.
Radoszáv Miklós szerint ebben a szisztémában nincs olyan gyermek, aki ne találna magának valamilyen fontos programot, tevékenységet, továbbá megtanulnak csapatban dolgozni. Szintén ilyen innovatív program a LEGO-robotika, ami játékos formában vezeti be a diákokat a mérnöki gondolkodásba és a programozás alapjaiba, emellett innovációk kidolgozására ösztönzi őket. A gyermekek már évek óta nemzetközi versenyeken is indulnak, melyeken általában robottervezés, robotpályák építése a feladat.
Az alapítvány operatív igazgatója külön kitért legújabb programjukra, a Darts Matekra, ami egy digitális darts tábla segítségével teszi élményalapúvá a tanulást.
A matematikai alapkészségek és a fejszámolás mellett a logikai gondolkodást és a koncentrációt is fejleszti.
Ezt főleg a legfiatalabb, 5-6. osztályos diákok használják.
Radoszáv Miklós elmondta: az idegen nyelvek oktatása során és az említett projektekben nem évfolyam szinten zajlik a tanítás, hanem választhatnak tetszés szerint a programok közül a diákok, így „akár nagy korkülönbség is lehet a gyermekek között” egy-egy csoporton belül.
A Csányi Alapítvány számára az élményalapú tanítás biztosítása az egyik legfontosabb szempont. Az operatív igazgató úgy fogalmazott, „ma már csak úgy lehet levenni a gyermekeket az okoseszközökről, hogyha olyan élményt kapnak, ami elveszi onnan a figyelmüket, és akkor már egymásra koncentrálhatnak”. Hangsúlyozta: alapítványuk „svédasztalt nyújt mindenféle szempontból a gyermekeknek”, hiszen összművészeti táborokat is tartanak, ahol 12 szekció (például színészet, természetfotózás, kamarazenélés, rockzene) közül választhatnak a résztvevők, akik így szélesebb látókört kapnak a világról.
A cikk alapjául szolgáló interjút Domanits András készítette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
