Diplomáciai csörte alakult ki Svédország és Fehéroroszország között. Mindkét állam külügyminisztériuma megbeszélésre hazarendelte diplomáciai képviselőjét. A feszültség hátterében az áll, hogy Stockholm kinevezte Christina Johannessont, egykori minszki svéd nagykövetet a „külföldi fehérorosz demokratikus közösség” hivatalos „különleges képviselőjének”. Minszk lépésére Svédország is visszahívta saját diplomáciai ügyvivőjét Stockholmba konzultációra.
Tobias Billström november 6-án jelentette be Johannesson kinevezését, kinek új munkakörében hivatalosan a „száműzött” beloruszokkal és a „demokratikus erőkkel” való kapcsolattartás és együttműködés lesz a feladata. Mindeközben Svéország minszki diplomáciai ügyvivője (chargé d’affaires) hivatalosan továbbra is Eva Sundquist marad.
Minszk azért borult ki, mert Johannesson kinevezésével hivatalosan is elismertek egy politikai, Fehéroroszország hivatalos kormányával szembenálló entitást. Innen lényegében már retorikai távolságra vannak egy belarusz emigráns kormány elismerésétől.
Erre utal az is, ahogy a svéd külügyminiszter november elején fogalmazott, kiemelve, hogy együtt akar működni a belarusz ellenzékkel, majd azt is, hogy Svédország csak „egyetlen legitim fehérorosz kormányt ismer el, amit Szvjatlana Cihanouszkaja vezet, aki megválasztottak államfőnek, amíg Lukasenko [fehérorosz elnök] be nem avatkozott a választások menetébe”.
„Ahogy mi látjuk, Szvjatlana Cihanouszkaja képviseli a fehérorosz népet. (…) Olyan személynek ismerjük el, aki megnyerte a fehérorosz választásokot és akinek joga lett volna Belorusszia elnökeként hivatalba lépni”
mondta Billström, lényegében megkérdőjelezve a fehérorosz regnáló vezetés legitimitását.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a 2020-as fehérorosz választásokat tényleg manipulálták és elcsalták. Alekszndr Lukasenko elnök 80 százalékos, igen átlátszóan 80 százalékos győzelmet hamisított magának, amivel országos tüntetéseket és országos általános sztrájkot robbantva ki ezzel – a megmozdulásokat később brutális erőszakkal számolta fel a fehérorosz rezsim.
Lukasenka akkori legfőbb kihívója Szvjetlana Cihanouszkaja volt. Bár tejesen egyértelmű, hogy semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy megnyerte volna a választásokat, Lukasenka megalomán választási csalása miatt nyugaton az ellenzék és az emigránsok vezéreként tartják számon. Cihanouszkaja egyébként férje, Szjarhej Cihanouszki helyett indult az elnökválasztáson, akit a Lukasenka-rezsim neves egyszerűséggel börtönbe zárt. 2020-ban, a tüntetések idején Cihanouszkajat meg is fenyegették azzal, hogy ha nem segít véget vetni a megmozdulásoknak, megölik a férjét. Meg nem erősített információk szerint a férfi meghalt a börtönben.
A belarusz belpolitikai harcnak a folytatását látjuk most. Minszkben kiverte a biztosítékot a svédek lépése Johannesson kapcsán, ezért azonnal hazarendelték svédországi nagykövetüket, majd követelték, hogy a Fehéroroszországban ténykedő svéd nagykövet is térjen haza.
Fehéroroszország szoros gazdasági kapcsolatokat ápol Oroszországgal, és már nem csak a hagyományos módokon. A 2020-as tüntetések miatt Lukasenka meggyengült. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy Moszkva lebontsa Lukasenka maradék ellenállását is, és megvalósítsák az úgynevezett unióállamot. Ez nem csak a gazdasági kapcsolatok elmélyítését jelentette, hanem az adószabályozás, az oktatás összehangolását és a hírszerzési és katonai együttműködés elmélyítését. Ma pedig már orosz atomfegyverek és katonák vannak Fehéroroszország területén.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
