Az alig több mint négyszáz fős Barsendréd helytörténetének egyedi szegmensébe enged bepillantást Luky János Barsendréd nemes és neves családjai című kötete. A magánkiadásban idén megjelent kötetet október 21-én mutatták be a lévai Reviczky Házban.
Mint a könyvbemutató nyitányaként Luky János megjegyezte:
mintegy három évtized kutatómunkáját foglalta össze a könyvben. A hiánypótló értékes kiadvány az egykori Bars vármegyei község jeles famíliáit gyűjtötte össze.
A kedd esti rendezvényen a szerző vázolta a közönségnek Barsendréd történetét.
Mint jelezte, Barsendréd 1990-ben vált önállóvá Nagysallótól. A kötet szerzője ekkor került be a községi képviselő-testületbe, s a falu krónikáját lapozgatva több, akkor még ismeretlen névvel találkozott. Ekkor kezdett behatóbban foglalkozni a falu történelmével.
Luky János helytörténész (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Időközben szerzőtársakkal megírta a falu monográfiáját, ez 2010-ben jelent meg. Hat évvel később létrehozta a községi múzeumot, itt mutatta be a Barsendrédhez kötődő neves családok mér feldolgozott történetét.
A községben számos nemesi család lakott, egykor több kastélya és kúriája is volt a falunak. Mára azonban az épített örökségek elvesztek, lebontották, vagy nagyban átalakították ezeket, így napjainkra elveszítették nemesi jellegüket.
A kiterjedt kutatás eredményeként harmincöt família barsendrédi kötődéséről ír a kötetben.
Köztük számos nemesi família található, amelyek több évtizeden, évszázadon át meghatározó szerepet játszottak a falu közösségének életében és történelmében. Mások rövidebb ideig tartózkodtak a községben. A nemesi családok mellett több jeles személyiség is élt a faluban.
A bemutatott kiadvány borítója (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mint a lévai rendezvényen elhangzott, volt olyan időszak, amikor Bars vármegye vezetősége, tisztikarának zöme Barsendrédről való volt. Humorosan Endréd vármegyének is nevezték ekkor a közigazgatási egységet.
Luky János előadásában röviden ismertette néhány család történetét. Szólt mások mellett Botka Tivadarról, a neves vármegyei történészről, Balogh Jánosról, aki Bars vármegye alispánja volt. Bekerült a kötetbe Fába Simon katolikus pap is, aki negyven évig szolgált a faluban. Konkoly Thege Miklós csillagász nagybátyjának, Konkoly Thege Pálnak is voltak itt birtokai. A közeli Barsbaracskához is kötődő Kelecsényi és Mirbach família egyes tagjai is meghatározó szerepet játszottak Barsendréd történetében.
A Revczky Ház adott otthont a rendezvénynek (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A szerző igyekezett az egyes családok bemutatását korabeli fotó- és írott dokumentációval, illetve az egykori nemesi lakhelyek mai állapotáról készült képekkel kiegészíteni.
A kiadvány egyik különlegessége az ismertetett nemesi famíliák címereinek bemutatása.
A címerek mellett a sírhelyek fotóját, sok esetben pedig az elhalálozásról szóló értesítéseket is közli a kötet.
Luky János megjegyezte továbbá, hogy számos, egykor a községben élő család leszármazottai visszatértek Barsendrédre. Sok esetben a leszármazottak kutatták fel a család már elfeledett emlékeit.
A Reviczky Házban a helytörténész megköszönte mindazon személyek segítségét, szakmai támogatását, akik hozzájárultak a több évtizednyi kutatás eredményeinek közreadásában. Külön köszönetet mondott Wurczer Péternek, Mezőlaky Novák Margarétának, Müller Péternek, Vincze Lászlónak, a néhai Tolnai Csabának, valamint a szerkesztésben és a nyomdai előkészületekben segítséget nyújtó Laczkó Gábornak, Michal R. Cyrany címerfestőnek, illetve Lanz Rolandnak, aki a kezdeti szakaszban segítette a szerkesztést.
Hiánypótló kötet Barsendrédről (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A közel százhatvan oldalas kötet hiánypótló a Lévai járás magyar nyelvű helytörténeti kiadványainak sorában. Egy letűnt, egykor meghatározó közösségnek állít emléket.
Luky János helytörténészként már számos alkalommal adott elő a Reviczky Házban, ugyancsak rendszeres előadója az Alsó-Garam és Ipoly Menti Helytörténészek Találkozója szakmai eseményfolyamának. A legutóbbi alkalomról ITT írtunk.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
