Egy politikus politikai halálát jelenti az, ha már elemzőkkel és újságírókkal akar vitatkozni – jelentette ki Márki-Zay Péterrel kapcsolatban lapunknak Deák Dániel, a múlt hét történéseit elemezve.
Márki-Zay Péter lejtőn van, amióta megválasztották miniszterelnök-jelöltnek: a közösségi médiában és a valós térben is rommá veri őt a jobboldal, a közvélemény-kutatásokban is egyre rosszabbul áll – értékelte a pillanatnyi esélyeket Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
Hozzátette, „az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje végső elkeseredettségében már lassan mindenkit kihív vitázni, a múlt héten Bohár Dánielt és engem is televíziós vitára hívott”. Egy politikus politikai halálát jelenti, ha már nem politikusokkal, hanem elemzőkkel és újságírókkal vitatkozik – állapította meg Deák, felidézve: Karácsony Gergely esetében is ez indította el a végső bukást, „ő is velem kezdett el vitatkozni a politikusok helyett”.
Karácsony Gergely, Márki-Zayhoz hasonlóan, nem vehető komolyan, aminek következtében mindkettőjüknek összeomlott a támogatottsága – mutatott rá a politológus. Megjegyezte, Márki-Zay Péternek inkább fizetnie kellene a beígért milliókat, hiszen többen is bizonyították korábbi kijelentéseinek valódiságát.
Egy ilyen politikussal, aki valótlanságokat állít, és még a saját korábbi kijelentéseit is letagadja, nincsen semmi értelme vitatkozni, ugyanis csak a 2006-os választási kampány ismétlődne meg, amelynek során – maga Gyurcsány Ferenc ismerte el – hazugságokkal nyert választást a baloldal – szögezte le Deák Dániel.
Jó visszajelzése szerinte egy politikus kampányának, hogy miként teljesít a közösségi médiában. Márki-Zay Péter hiába hirdetett kétszer annyiért – tizenhárommillió forintért –, mint egy héttel korábban, az interakció száma tizenegyezerrel visszaesett. Ez azt jelzi, hogy még hirdetésekkel sem képes megszólítani a választókat, annyira elutasított politikus lett – magyarázta az elemző. – Ugyanez érezhető a kampányeseményein is, ahol egyre többször kérik rajta számon a választók a felháborító és gyalázkodó kijelentéseit.
A baloldali szavazók is kiábrándultak – folytatta a politológus –, amit jól jelez, hogy Gyurcsányék is már mindenféle ígéretekkel igyekeznek aktivistákat szerezni a kampányidőszakra. Ennek az aktivistahiánynak volt már az előjele az is, hogy nem tudtak egy hónap alatt sem összeszedni legalább kétszázezer aláírást a saját népszavazási kezdeményezésükhöz. Deák arra is felhívta a figyelmet, kevesebb, mint nyolc hét van hátra a parlamenti választásig, és a kampány során az lesz a fő kérdés, melyik oldal tudja a leginkább aktivizálni a saját táborát.
A jobboldal ebben sokkal erősebbnek tűnik, míg Márki-Zay még a sajátjait is kiábrándítja. Most szombaton Orbán Viktor évértékelő beszédével indul a hivatalos választási kampány, majd március 15-én a Békemenet mozgósítja a jobboldali szavazókat. A baloldalon Gyurcsány Ferenc nyitja meg a kampányidőszakot a beszédével, ezzel is jelezve, hogy ő az igazi főnök a baloldalon – hangsúlyozta az elemző.
Megjegyezte: az is ártott Márki-Zay népszerűségének, hogy Londonban választási csalásra buzdította a híveit, a Soros-féle szervezetek pedig választási megfigyelők százait hívták április 3-ára Magyarországra. Hiába mindez, ha a jobboldal sikeresen meg tudja szervezni magát, és eredményesen mozgósít, minden manipulációs próbálkozás ellenére is sikert arathat a választáson.
A nemzetközi beavatkozás az, amiben reménykedhet a baloldal, azonban Brüsszelből már jelezték, a választás előtt biztosan nem indul már el az úgynevezett jogállamisági mechanizmus Magyarországgal szemben, tehát nem fognak szankciókat bevetni – magyarázta Deák Dániel. Úgy véli, ez komoly arculcsapás a baloldalnak, hiszen ők már 2020 végén abban reménykedtek, hogy 2021-ben jönnek a szankciók, ehhez képest még 2022 februárjában sem történt semmi ilyen.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
