Ki vagyok én, hogy elítéljem?

Az okos és demagóg – ez veszélyes kombináció – teológus remekel. A gond vele: az átlagember kb. semmit se ért a teológiához, így hajlamos elhinni a szöveget.

S most bele se megyek a lényegi mondandóba, melynek központja a jelenlegi római pápa agyondicsérése, s mindenki más leszidása, hogy „nem keresztényi”.

Ugyanis az egész egy hatalmas logikai bakugrás. Ha valakit, valamit nem szabad kritizálni, mert „ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!”, akkor ezzel nem egyeztethető össze másnak a megítélése, mert az ítélkezett.

Persze valójában a „ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!” egyáltalán nem jelenti azt, hogy csendben kell maradni, nem szabad véleményt mondani, toleránsnak kell lenni. Azt jelenti egyedül: Isten dolga minden ember megítélése. De ez semmit se von el abból a jogunkból, sőt kötelességünkből, hogy megszólaljunk, amikor helytelen dolgot tapasztalunk.

Hírdetés

Ez az elv kiforgatása régi trükk a keresztényellenes oldalon:

  • ha valaki keresztény elítél egy keresztényellenes dolgot, ami azonban a keresztényelleneseknek tetszik, akkor „ne ítélkezz!” van,
  • ha viszont egy keresztény nem ítél el bármit, ami a keresztényelleneseknek nem tetszik, akkor meg „cinkos aki néma!” van.

Nincs rajta sapka! A keresztény mindig rossz, kivéve ha a keresztényellenesek minden szavával egyetért, lásd Fabinyi, Perinta, Libeeró, Lukácsi, s társai.


Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »