„Elég vékony könyv lehet” – viccelődtek egy páran a sajtótájékoztató előtt – írja az Index, de aztán kiderült, hogy egy meglehetősen vastag és terjedelmes kiadványról van szó, ami annak köszönhető, hogy igyekeztek szinte minden zsidósággal kapcsolatos magyar szöveget belesűríteni.
A könyv szerkesztője Mózes Endre Izraelben élő mérnök, aki saját bevallása szerint nem akart hinni magyarországi barátainak, amikor azok „ismét éledező antiszemitizmusról” számoltak be. „Ha ilyen rossz a helyzet, csináljunk valami jót!” – mondta Mózes, és belevágott egy filoszemita könyv szerkesztésébe. Ami hatalmas munka volt teljesen ingyen, tiszteletdíjat állítólag a szerzők egyike sem kapott, „a cél az volt, hogy megmutassák, vannak a zsidó-magyar együttélésnek szép és emberi oldalai”. A kötet mégis 3800 forintba kerül.
„A cél szép és nemes, a könyv vastagra duzzadt, mégis az az érzésünk volt a bemutatón, mintha próbálnánk menteni a menthetőt: vagyunk itt azért néhány maroknyian, akik nem utáljuk a zsidókat, sőt mi több, szeretjük őket” – találta fején a szöget a Zsindex.
Hozzáteszik, talán Tóth Krisztina, a kötetben szereplő találó szavaival jellemezhetnénk legjobban ezt a könyvet és eseményt: „Ebben a tébolyult magyar kultúrában gyanúsak a filoszemiták.” Gyanúsak bizony.
A bemutatón jelen lévő szerző, Nagy Péter Tibor szociológus szerint egyszerűen el lehet dönteni, hogy ki szereti a zsidókat. Végig kell zongorázni az alannyal a Bogardus társadalmi távolságot mérő skálát, majd a végén megkérdezni, hogy elfogadna-e házastársának egy zsidót. A könyvben idézett, nem túl friss, 2002-es felmérés szerint 4562 egyetemi hallgató 21,2 százaléka jelentette ki, hogy szívesen házasodna zsidóval. Ha megfordítjuk ezt a számot, akkor azt kapjuk, hogy az egyetemisták majdnem 80 százaléka azt gondolja, hiába szeret bele valakibe, nem házasodna vele, ha zsidó. (Ami, elnézve a zsidó nők kinézetét, már csak esztétikai szempontból is tökéletesen érthető – a szerk.)
„Küldjünk el 100 példányt a Jobbiknak ingyen” – vetette fel egy „üldözött” a bemutatón, mire Mózes Endre lelkesen bólogatott. Majd megerősítette, ő valóban hisz abban, hogy egy ilyen könyv és a filoszemitizmusról való beszéd képes pozitív folyamatot elindítani az országban.
És nem volt senki, aki megmondja neki, hogy nem egy könyv fog pozitív folyamatokat elindítani, hanem az, ha a zsidók végre elkezdenek másképp viselkedni a gazdanéppel szemben, s a folyamatos önreklám és -sajnáltatás helyett például tiszteletet tanúsítanak irántuk, elismerik a saját népségük felelősségét a Trianonhoz vezető útban, majd a kommunizmus rémtetteiben s az azt követő, a Trianon előttihez hasonlatos liberális agymosásban és elnemzetietlenítésben, a gazdasági kiszipolyozásban… A sort pedig hosszan folytathatnánk – az eredmény pedig a jelenleginél jóval vaskosabb kötetet eredményezne.
(Kuruc.info – Index nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
