Julian Assange 2006-ban alapította a WikiLeakset, ami ma már gyakorlatilag a szivárogtatás szinonimájaként él a köztudatban. Becslések szerint nagyjából ötszázezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szereztek meg, és médiapartnereikkel érzékeny információkat hoztak nyilvánosságra például az iraki és afganisztáni háborúkról.
Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Két éve azonban – az ecuadori nagykövet engedélyével – a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette.
Eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és 2019-ben visszavonta a nemzetközi körözést. Assange és ügyvédei attól tartottak, hogy ha Nagy-Britannia átadja őt Svédországnak, a svéd kormány kiadhatja őt az Egyesült Államoknak.
A londoni büntetőbíróság azonban ezután is fenntartotta a letartóztatási parancsot a bíróság előtti megjelenési kötelem megszegése miatt. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A londoni Southwark kerület koronabírósága 2019 májusában a maximálishoz közeli, ötven hét börtönbüntetésre ítélte Assange-t. Ennek letöltése óta is vizsgálati fogságban tartják, tekintettel az amerikai kiadatási kérelemre.
18 vádpontja van az amerikaiaknak
A WikiLeaks alapítójáról az egyik legfrissebb hír, hogy az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben 18 vádpontot fogalmaztak meg ellene, ezek közül 17 kémkedésről, egy pedig számítógépes rendszerek feltöréséről szól.
A londoni központi büntetőbíróság azonban hétfői határozatában kimondta, hogy Assange nem adható ki az amerikai hatóságoknak, elsősorban azért, mert reális annak a kockázata, hogy Assange az amerikai vizsgálati fogságban öngyilkosságot követ el, de szigorúan jogi szempontból elrendelhető lenne a kiadatás.
A bíróság szerint egy depressziós, a jövőjétől rettegő emberről van szó, és a teljes elszigeteltség körülményei közepette, a jelenlegi angliai vizsgálati fogságának helyszínén foganatosított kockázatcsökkentő intézkedések nélkül nem garantálható, hogy Assange nem vet véget életének.
Védői szerint az Egyesült Államokban akár 175 év börtönre is ítélhetik. Az amerikai hatóságok ugyanakkor jelezték, hogy kiadatása és elítélése esetén nagy valószínűséggel 4-6 évet kellene rács mögött töltenie. Az Egyesült Államoknak 14 napja van a fellebbezés benyújtására, és az amerikai kormány már korábban közölte, hogy a kiadatás megtagadása esetén ezt meg is teszi.
A tavaly februárban kezdődött kiadatási eljárásban az amerikai kormány jogi képviselője kifejtette, hogy az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimek vezette országokban élnek és tevékenykednek, vagy terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat, és nem lehet a szólásszabadsághoz fűződő joggal igazolni mások életének és személyi biztonságának közvetlen veszélyeztetését. A WikiLeaks szerint politikailag motivált vádakról van szó.
Szabadlábra sem helyezik
Ugyanez a bírói fórum szerdán elutasította azt a védői indítványt is, hogy a WikiLeaks alapítóját óvadék ellenében helyezzék szabadlábra. A végzés szerint Assange „késztetést érezhet” arra, hogy a még le nem zárult kiadatási eljárás elől megszökjön.
Mexikó politikai menedékjogot adna neki
Andrés Manuel López Obrador mexikói államfő hétfőn jelentette be, hogy készek politikai menedékjogot adni Assange-nak, szerinte a férfi megérdemel egy esélyt, ezért utasította is a külügyminisztériumot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket Londonnál a szabadon bocsátás érdekében.
Riporterek Határok Nélkül: történelmi jelentőségű döntés született
A brit bíróság döntése, amelynek értelmében nem adható ki az Egyesült Államoknak Julian Assange, történelmi pillanatnak számít a szabad véleménynyilvánítás szempontjából – e meggyőződésének adott hangot Christophe Deloire, a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-jogvédő szervezet főtitkára.
Függetlenül attól, hogy mik a hivatalos érvek, a döntés, hogy Assange nem adható ki, történelmi fontosságú a tájékoztatáshoz való jog szempontjából. (Ügye) nem jelent további fenyegetést az oknyomozó újságírás számára
– írta a Twitteren az RSF főtitkára, aki szerint „a kiadatás precedenst teremtett volna”.
(MTI nyomán)
Egy másik világhírű szivárogtató önéletrajzi könyvéről itt írtunk:
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
