„Ki kell törni a tudatos szegénységből!” – megemlékezés a Roma Holokauszt emléknapján Dunaszerdahelyen Kürthy Judit2025. 08. 04., h – 15:05 Dunaszerdahely |
A roma áldozatokról emlékeztek meg a Halpiac téri Roma Holokauszt emlékműnél Dunaszerdahelyen. 19. alkalommal tartották meg az emléknapot, melyen a város képviselői, a városi intézmények és civil szervezetek vezetői, helyi lakosok és a nagykövetségek munkatársai is részt vettek.
A fasizmus borzalmait felidéző rendezvényen jelen volt Hájos Zoltán polgármester, Karaffa Attila és Puha György alpolgármesterek, a főszervező, Ravasz József docens, a Romológiai Kutatóintézet vezetője, Alexander Daško, a roma közösségekért felelős kormánybiztos, Robert Dobrovodský, az újonnan kinevezett ombudsman, Patrik Dubovský, a szlovák Nemzet Emlékezete Intézet kutató munkatársa, valamint Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és a köztársasági elnök palotai díszőrségének tagjai. Egy fotókiállítást is megtekinthettek a jelenlévők, ahol a koncentrációs táborokban, embertelen körülmények között sínylődő romákról készült fotókat mutattak be. A megemlékezésen a zenei aláfestést Bertók István zongoraművész adta. Ollé Tamás katolikus káplán megszentelte az emlékművet, Görözdi Zsolt református esperes pedig imát mondott a pulpitus előtt.
Nem kímélték a gyerekeket sem
„A Tiso-féle fasiszta szlovák államban a cigányok számára munkatáborokat hoztak létre, amelyekben halálra dolgoztatták őket, nem kímélve sem az időseket, sem a gyermekeket”
– emelte ki beszédében Ravasz József, majd hozzátette, hogy akik a nehéz kényszermunkába és az embertelen körülményekbe nem haltak bele, azokat főbelőtték. Hozzátette: nem ismert azoknak a Kelet- és Közép Szlovákiából elhurcolt cigányoknak a pontos száma, akik Lengyelország vagy Németország koncentrációs táboraiban lelték halálukat.
Golyózápor nagypénteken
A csallóközi cigányok többsége nem értett a politikához, a kialakult helyzet azonban őket is veszélyeztette.
„Itt kér megemlítést Janovits Ödön dunaszerdahelyi esperes személye, aki 1945-ben, a húsvéti ünnepek előtt mentette meg a dunaszerdahelyi cigányokat a városháza előtt, akiket a helyi nyilasok parancsára deportáltak volna munkatáborba – máig sem tudni, hová”
– osztotta meg Ravasz József. Szörnyű emlék még a 61 ógyallai oláh cigány, köztük idősek, nők és gyerekek kivégzése Nyárasd és Vásárút között. Barkóczi József, a járási nyilas parancsnok utasítására golyózáporral lőtték őket a Tőkési-ágba 1945. március 30-án, nagypénteken.
Tudatos szegénység
A cigányok a XV. századtól vannak jelen Európában, ez a 700 év mégis kevés volt ahhoz, hogy fellélegezhessenek lelki gyötrődéseikből. A cigányság többsége máig nem tudja beazonosítani magát, mutatott rá a docens. Hihetetlennek tartja, hogy a cigányság a mai napig nem tud nemzetben gondolkodni, intézményrendszereinek kiépítését prioritásként kezelni. A nemzetiségi státusz, amelyet a szlovák alkotmányos törvény szavatol, még mindig idegen fogalom számukra. Rámutatott, hogy a szlovákiai cigányság egy része ma is tudatos szegénységben él annak ellenére, hogy uniós projektek eurómilliárdjai vannak jelen a tagországokban, így Szlovákiában is, a teljes felzárkóztatás azonban ma sem működik.
„Ne higgyük, hogy belőlünk a Teremtő Isten csinált olyan cigányt, akit utálni, gyűlölni kell, mert munkakerülő, bűnöző, hazudozó, szélhámos, ingyenélő. Valahol máshol kell keresni az eredetmondát!”
– fogalmazott a Romológiai Intézet vezetője, hozzátéve: a szlovákiai romák fele, több mint 300 ezer ember még mindig pérókbán él, többségük száraz vécét használ, az infrastruktúra mindenütt hiányos. Ravasz szerint átfogó roma nemzetiségi oktatási rendszerre van szükség, hogy a cigány nép változtathasson életsorsán, életfilozófiáján.
Hiányzó intézményrendszer
Ravasz József után Alexander Daško szólalt fel, aki kiemelte az emlékezés fontosságát, ami egyben cselekvést is jelent, majd maga is konstatálta a roma intézményrendszer fájó hiányát, melyet a többi szlovákiai kisebbség, például a magyar, a ruszin, a zsidó vagy akár az ukrán közösségek már kiépítettek.
Robert Dobrovodský beszédében kiemelte a diszkrimináció, a szegregáció és a rendőri brutalitás meglétét, ami tovább nehezíti a cigányság amúgy sem könnyű helyzetét. Elmondta, hogy példamutató életutakra van szükség a romák körében, név szerint is megemlítve azokat, akik példaképként szolgálhatnak az egész közösség számára.
A kegyelet koszorúinak elhelyezése előtt Gubík László szólt a jelenlévőkhöz, aki elkerülhetetlennek nevezte az őszinte bocsánatkérést és szembenézést. Kiemelte, hogy a jövőben társadalmi szövetségekre van szükség, ahol a nemzetiségek új közösséget alkothatnak
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
