Az ukrajnai háború és más globális konfliktusok példátlan fegyverkezési boomot indítottak el. Ez a hidegháború vége óta a legnagyobb ilyen fellendülés, melyet a Tajvan körüli feszültség is táplál. A globális fegyverpiac arénává vált, ahol az országok és vállalatok keményen versenyeznek egymással. Miközben új exportőrök törnek az élvonalba, Európa komoly kihívásokkal küzd – derül ki a Štandard.sk cikkéből.
A piac régi és új szereplői
A globális fegyverexportot régóta Washington vezeti, amely az elmúlt öt évben a teljes kivitel 43 százalékát adta. Eközben a hagyományosan második Oroszország exportja összeomlott, mivel elsősorban a saját hadseregét látja el. Moszkva termelési kapacitása azonban hatalmas, a háború kezdete óta többszörösére nőtt, sok üzem folyamatosan termel.
A piacon meglepő új szereplők jelentek meg, a legkiemelkedőbb Dél-Korea. Az új megrendelések tekintetében már most a második az Egyesült Államok mögött. Szöul előnye, hogy gyorsan és jó áron képes a NATO-szabványoknak megfelelő termékeket gyártani. Vállalatainak tőzsdei értéke az egekbe szökött a háború kezdete óta.
Dél-Korea hatalmas üzleteket kötött, például Lengyelországgal 22 milliárd dollár értékben írt alá szerződéseket. A megállapodás K2-es tankok, önjáró lövegek, FA-50-es vadászgépek és K239-es rakétavetők szállítására vonatkozik. Fegyvereiket azonban eladják a Fülöp-szigeteknek, Indiának, Szaúd-Arábiának és Romániának is.
Törökország is az élvonalba tör
Egy másik feltörekvő hatalom Törökország, amely az elmúlt öt évben több mint háromszorosára növelte fegyverexportját. A Bayraktar drónok rendszeresen megjelennek az ukrán fronton, de Ankara kínálata ennél jóval szélesebb. Páncélozott járműveket, rakétarendszereket és hadihajókat is gyártanak.
Törökország előnye Dél-Koreához hasonló: NATO-kompatibilis fegyvereket kínál kedvező áron. Gyakran kevesebb politikai feltételt támasztanak, mint a nyugati versenytársak. Az országnak azonban még hiányzik a megbízható hírnév, több tenderen is alulmaradt dél-koreai gyártókkal szemben.
Európa nehéz helyzetben
Az európai országok a fegyverimportőrök élvonalába tartoznak. A kontinens nehéz helyzetben van, mert a haderőfejlesztésre szánt százmilliárdok gyakran külföldi cégekhez vándorolnak.
Az európai NATO-tagok által behozott fegyverek 64 százaléka az USA-ból származik.
Az önellátás terén komoly hiányosságok mutatkoznak. Az európai hadseregekben használt vadászgépeknek csupán 51 százaléka helyi gyártású. A rakétarendszerek esetében ez az arány még rosszabb, mindössze 32 százalék.
A helyi hadiipar nehezen tudja növelni a termelést. A fegyvergyártók a hosszú távú megrendelések hiányára panaszkodnak, amelyek nélkül kockázatos beruházni új kapacitásokba. Emellett a szigorú uniós szabályozás is gátolja a fejlődést. A környezetvédelmi előírások miatt egy új üzem engedélyeztetése évekig is elhúzódhat, miközben az EU energia- és klímapolitikája megdrágítja a termelést.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Lee Jin-man
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
