Ez itt a kérdés, és jelen állás szerint úgy néz ki, minő meglepetés, a legkisebb érdekérvényesítő erővel rendelkező, tehát a magyar dolgozó. Történt ugyanis, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség tájékoztatása szerint törvénytelenségre készül számos autóipari, gépipari és elektronikai cég. De menjünk vissza egy kicsit az időben.
A koronavírusra hivatkozott lezárások miatt számos mínusz óra keletkezett, főleg a vidéki autóipari cégeknél, nagy multinacionális vállalatokról van szó. Ehhez többek között az óvoda- és iskolabezárások is hozzájárultak egyébként. Ami viszont tény, nem a munkavállalón múlt, hogy nem dolgozhatott, ő munkára kész volt. Ez fontos tény. Emlékezetes, hogy pár éve vezették be a túlóra-, vagy ahogyan a köznyelv nevezi, a rabszolgatörvényt. Ez lehetőséget ad akár 2-3 éves munkaidőkeret megállapítására is, így tulajdonképpen a hivatkozási alapot ez adja az alább manőverhez:
S ami még fontosabb, a koronavírus első hullámában a kormány elvette a jogot a szakszervezetektől, hogy egyeztessenek a munkaadókkal. Ezért a dolgozókkal történő bármiféle egyeztetés nélkül egyoldalúan vezettek be 2 éves munkaidőkereteket. Ezek lassan kifutnak, és úgy tűnik, az autóipari multik úgynevezett vis maior helyzetre való tekintettel sem akarják elengedni ezeket a számukra nyilvánvalóan filléres tételeket. Egy magyar munkavállalónak viszont ez nem az.
De pánikra semmi ok, a Vasas Szakszervezet közlése szerint két cégnél „nagylelkűen” azt is felajánlották a munkavállalóknak, hogy hathavi részletben kamatmentesen törleszthetik a tartozásukat… Ez igazán nemes gesztus.
László Zoltán szakszervezeti vezető szerint azonban a lépés törvénytelen. A munkaidőkeret végén el kell számolni, a többletórákat ki kell fizetni, a mínusz órákat pedig a cégnek le kell nulláznia. Ha nem tudja ezeket ledolgoztatni, el kell könyvelnie saját veszteségeként – a szakszervezeti vezető szerint ez áll a törvényben. Nem a dolgozó hibás azért, mert nem tudtak neki munkát adni. Amiatt nem lehet senkit sem adósságba verni, ha betartotta a munkaszerződését, és azt tette, amit a cég vezetése mondott neki – hangsúlyozza László Zoltán. Egy jogállamban szerinte nem volna lehetséges, hogy egy dolgozó munkaszerződést köt egy céggel, dolgozik tisztességgel a vezetőség utasításai szerint, majd fél év múlva adóssá válik, úgy, hogy senkitől nem kért kölcsön. Nem a dolgozó tartozik a cégnek pénzzel, hanem a cég tartozik a dolgozónak munkával – érvel a Vasas alelnöke.
De milyen érdekes, vannak eközben olyan vállalatok is, amelyek éppen fordított helyzetben vannak, hiszen a járványhullámok idején egyszer sem álltak le, sőt, tele voltak és vannak megrendeléssel. Ezeken a helyeken rengeteg pluszóra keletkezett, amit nem minden cég akar kifizetni. Ezért most „lepihentetik” ezeket az órákat a munkavállalókkal, miközben a kölcsönzött munkaerőt agyondolgoztatják – említette a másik végletet László Zoltán. Emlékeztetett: már a törvény elfogadásakor is arra figyelmeztettek, hogy a munkaidőkeret elnyújtása nem oldja meg az ágazat és a cégek problémáit – például a megrendelések hullámzását –, csak elodázza azokat. Most, a munkaidőkeretek lejártakor ez egyértelműen látszik, de mindennek az árát még a dolgozókkal akarják megfizettetni.
Teljesen nyilvánvaló, az egész helyzetet a kormány okozta az átgondolatlan lezárásokkal, így az volna a korrekt, ha a multik hozzá fordulnának a panaszaikkal, és egymás között beszélnék meg, mi lesz ezekkel a kieső összegekkel. De, hogy megint a magyar dolgozón csattanjon az ostor, az igencsak pofátlanság.
Lantos János – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
