Ki és miért ölette meg a rendőr zászlóst?

Ki és miért ölette meg a rendőr zászlóst?

A közelmúltban újraindult a nyomozás egy 1995-ben történt gyilkosság ügyében, amelynek Szabó János rendőr zászlós volt az áldozata. A Magyar Nemzetnek két egykori kolléga is beszélt a bűncselekményről és a nyomozás gyanús körülményeiről.

Az elévülési idő letelte előtt rendelte el a Legfőbb Ügyészség Szabó János rendőr zászlós megölése ügyében a nyomozás újraindítását – tudta meg lapunk. Az 1995. július 28-án az Árpád híd környékén eltűnt és megölt rendőr tettese után az első nyomozást 1997-ben zárta le az ügyészi vezetéssel alakult különleges nyomozó csoport. Gyilkosságnál 20 év az elévülési idő, ami az első nyomozás lezárásától számítandó. Az aktákat 2015. december 2-án nyitotta meg újra a vizsgálattal megbízott Központi Nyomozó Főügyészség.

Lapunknak illetékesek megerősítették a Népszabadság azon értesülését, miszerint a Nemzeti Védelmi Szolgálathoz „beesett füles” alapján rendelte el a Legfőbb Ügyészség a nyomozás újraindítását, nyereségvágyból elkövetett emberölés gyanújával. Kérdés persze, hogy az új vizsgálat kiterjed-e az ügy valamennyi szálára, vagy sem. Vizsgálják-e például, hogy az 1997-re befulladt és megszüntetett eljárást szándékosan vitték-e félre, ha valóban félrevitték, mint ahogy Szabó zászlós egykori nyomozótársai ma állítják. A Magyar Nemzetnek ugyanis két volt kolléga is beszélt az ügyről.

Rendkívül agilis volt, hozta a jó információkat

Szabó János a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ifjúságvédelmi osztályán elsősorban kábítószeres ügyekkel foglalkozott. Halála előtt alig néhány hónappal helyezték át a III. kerületi kapitányságról a BRFK-ra, volt kollégái szerint egyebek mellett azért, mert jó kapcsolatai voltak a szervezett alvilággal is, ráadásul rendkívül agilis volt, sorra hozta a jó információkat, buktatta le a dílereket. Civil ruhában dolgozott, farmerban, tornacipőben járt, hátizsákjában vitte magával a szolgálati fegyverét.

– Az operatív munka nem volt akkoriban még szabályozva, nem voltak kijelölve a határok, hogy meddig mehetünk el, improvizáltunk, bár azt, hogy merre járunk, főnökeink mindig tudták – mondta lapunknak Szabó János egyik volt kollégája, aki szerint „Jani” (hasonlóan forrásunkhoz) „magányos farkas volt”, ő is járta az éjszakai várost, és gyűjtötte az infókat. Informátorunk szerint azonban Szabó János nem lehetett annyira beépülve az alvilágba, hogy valami igazán fontos nyomra bukkanhatott volna, ettől függetlenül azt kizártnak tartja, hogy nyereségvágyból ölték volna meg.

– Nem volt korrupt, nem volt pénze – jelentette ki forrásunk.

– Amikor eltűnése napján délutánig nem jelentkezett, azonnal keresni kezdtük. Három nap múlva, július 31-én került elő a Dunából – közölte az egykori kolléga. Az egyik legjobb bűnügyi helyszínelő, N. K. vezetésével volt kint egy egység, ők mondták, hogy „9-es kaliberű bemeneti nyílás a tarkón”. Pedig másnap már a hivatalos álláspont szerint a zászlós belefulladt a Dunába, és hajócsavar okozta a koponyasérülését. – „Fejbe lőtte egy hajócsavar, hát persze”, mondogattuk, és kerestük tovább az okokat, a tettest, aztán egyszer csak központilag leállítottak bennünket – mondta forrásunk. Különleges nyomozó csoport alakult ügyészi vezetéssel, és ismét emberölés miatt folyt a nyomozás – az illetékeseket egy hónapig kellett állítólag győzködni, hogy a 9-es okozta tarkólövés nem hajócsavartól származik.

– 1997-re befulladt a nyomozás, nem csak én éreztem úgy, hogy valamilyen ok miatt félrevitték a vizsgálatot, amit aztán eredménytelenül le is zártak – jelentette ki forrásunk. Szerinte az újraindított nyomozásnak nem lehet köze a Hajógyári-szigeten később több szórakozóhelyet is működtető Vizoviczki Lászlóhoz, mert ő 1995-ben még szimpla taxis volt. – A szentendrei szál azonban ígéretes lehet. Akkoriban állt össze ugyanis szentendrei központtal a volt szovjet utódállamokból verbuválódott szláv maffia droggal foglalkozó részlege. Jani nekik tehetett keresztbe – vélekedett a zászlós egykori kollégája.

Háttérben a szláv anyanyelvű maffia?

Szabó János másik volt kollégája még pontosabban fogalmazott. – Akkoriban a rendőri vezetés különböző szintjein ott voltak még az egykori állambiztonságiak, köztük olyanok, akik tartották a kapcsolatot a volt KGB-sekkel, akik a szláv anyanyelvű maffia magyarországi térnyerésében játszottak meghatározó szerepet. Szabó Janit olyanok ölethették meg, akik vélhetően ezzel a körrel is kapcsolatban álltak. A mi nyomozásunk eljutott két maffiózóhoz, akik közül az egyik még azt is elmondta, hogy Jani bal oldali bordáit eltörték, mielőtt fejbe lőtték. Ezt csak az tudhatta, aki ott volt, amikor kollégánkat kivégezték. A másik maffiózó is említést tett már nyilvánosság előtt a történtekről, ő szerintem ma is beszélne – vélte néhai Szabó zászlós volt kollégája. Megerősítette: a megölt rendőrnek osztálytársa volt egykor H. Antal, akit Ragyás Tóniként ismertek az éjszakában, és akit 31 évesen 2003. augusztus 27-én Óbudán az autójában ülve lőttek fejbe. A gyilkosságra a „fekete sereg” vezetője adta ki a megbízást, amiért életfogytiglant kapott. Ragyás Tóni a zászlós temetésén bocsánatot kért annak szüleitől, mert nem tudta megvédeni a fiukat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 07.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »