Ahhoz, hogy csökkentsük az egyéni károsanyag-kibocsátásunkat, megfelelő tudásra, illetve – a jó gyakorlatok beépítéséhez – edzéstervre van szükségünk. Ez a kampány most ebben nyújt segítséget.
A tavalyi évhez viszonyítva az idei év első felében csökkent a lakástüzek száma hazánkban, de ahhoz képest, hogy ezek legtöbbje megelőzhető lenne, még így is nagyon sok a halálos eset. Sokszor utólag kiderül, hogy a lakástüzek, nemritkán halálos kimenetelű füstmérgezések hátterében az elavult elektromos és fűtési rendszerek, a dohányzás és figyelmetlenség kombinációja állt. Az otthonok modernizációja révén azonban a kockázatok jelentős százaléka elkerülhető, a dohányzási szokások átalakításával pedig nemcsak a lakástüzeket, hanem sok egyéb egészségügyi problémát is megelőzhetünk.
Egy átlagember életében a napi közlekedés mellett a lakóingatlan üzemeltetése és a háztartás működtetése jelenti a legnagyobb környezethasználatot. Habár az otthonokban egyre több a korszerű megoldás, a fűtés, a világítás és a háztartási eszközök használata még így is jelentős energiafogyasztással és ökológiai lábnyommal jár. Ezen a területen a korszerűtlen fűtési rendszerek jelentik az egyik legnagyobb problémát, hiszen amellett, hogy nagyobb az energiafogyasztásuk,
az égés során keletkező füst egészségkárosító, valamint jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár.
A beltéri levegőszennyezéshez nagyban hozzájáruló gáztűzhelyeket és a fatüzelésű kazánokat leszámítva a háztartásokban a nyílt tűz ma már jobbára nincs jelen, ennek ellenére továbbra is magas a lakástüzek és a szén-monoxid-mérgezések száma. Az év első félévében a Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint 3433 lakástűz keletkezett hazánkban, ami 17%-kal kevesebb, mint 2022 első hat hónapjában.
A lakástüzek aránya minden évben a fűtési szezon időszakában a legmagasabb, ekkor történik az esetek mintegy 80%-a, ezek nagy számban a konyhákban, a hálószobákban és a nappalikban keletkeznek és jellemzően olyan okokból erednek, mint
a nyílt láng használata, valamilyen elektromos vagy fűtési hiba, sütés-főzés vagy a dohányzás.
Ezek a kockázatok viszont a minimumra szoríthatóak, vagy akár teljesen ki is küszöbölhetőek nagyobb körültekintéssel, egyszerű jelzőeszközök használatával és az otthonok fejlesztésével.
Magyarországon is egyre nagyobb teret nyernek az ún. intelligens otthonok, amelyek úgy képesek növelni a komfortot, hogy közben egyszerre csökkentik a lakhatáshoz kapcsolódó negatív környezeti hatásokat és fokozzák a mindennapok biztonságát. Az „intelligens otthon” kifejezés egy gyűjtőfogalom: olyan technológiákat jelöl, amelyek hozzájárulnak, hogy miközben élvezzük egy kényelmes lakás fejlett szolgáltatásait, a környezetet is kevésbé terheljük.
Az intelligens otthonban lekapcsolódik a lámpa, ha elmennek otthonról, gondoskodik róla, hogy a napszaknak megfelelően mindig annyi természetes fény jusson be a helyiségekbe, ami mellett minimalizálható a világítás áramigénye, és a napfény, valamint az árnyék szabályozása révén a fűtés és a hűtés energiaszükségletét is optimalizálja.
Csak ott fűt és hűt, ahol erre a külső környezeti feltételek és a használat miatt valóban szükség van, a háztartási nagyfogyasztók ki- és bekapcsolását az olcsóbb áramdíjú fogyasztási völgyidőszakokhoz igazítja, csökkentve ezáltal az áramszámlát, valamint az energiarendszer terhelését és indokolatlan kapacitásait.
Az elérhető technológiáknak köszönhetően
a rendszer közben fokozottan ügyel a benne élők biztonságára is,
azaz érzékeli a fűtésből eredő szén-monoxidot, a füstöt, és akár már a tűz kialakulása előtt riasztja a bent lévőket, sőt, kialakítástól függően, szükség esetén az oltást is megkezdi.
A füst nagyobb probléma, mint elsőre tűnik
A közlekedés, a települések terjeszkedése, a korszerűtlen fűtés, az illegális égetés állandóan veszélyezteti a környezetünket, a dohányfüst pedig a legközvetlenebb területen szennyezi a levegőt, így mindennél direktebb veszélyt jelent.
A világon több mint 1 milliárd ember, egy közelmúltbeli hazai kutatás szerint pedig a magyarok közel egynegyede dohányzik rendszeresen, ezen belül minden harmadik válaszadó valamilyen füstmentes alternatívát használ. A megkérdezettek több mint fele tisztában van vele, hogy léteznek égés és füst nélkül működő technológiák,
és akiknek már volt közvetlenebb tapasztalatuk a tűzesetekkel, közülük sokkal többen ismerték a lakástüzek és a dohányzás összefüggéseit.
Tízből négyen ugyanakkor nem tudják, hogy a hevített dohánytermékek, illetve az e-cigaretta használata nem jár nyílt láng használatával, és a gyulladási hőmérséklet elérésével sem.
Aki egyáltalán nem dohányzik, vagy nem használ hagyományos dohánytermékeket a lakásban, de még az erkélyen vagy a folyosón sem, nem fog elalvás közben égve maradt cigarettával lakástüzet okozni.
A dohányzás minden formája káros, és a leghatékonyabb ártalomcsökkentés továbbra is az, ha nem dohányzunk, azaz el sem kezdjük, vagy ha már megtörtént, akkor mihamarabb leszokunk róla. Az első cigaretta mentes naptól jelentősen csökkennek a kockázatok és a leszokni vágyókat minden eszközzel támogatni kell. Azon felnőtt dohányosok, akik minden ismert kockázat ellenére tovább dohányoznak, tájékozódhatnak az ártalomcsökkentés lehetőségeiről, amely széles skálán mozog. Az elmúlt években számos tudományos kutatás és nemzetközi egészségügyi állásfoglalás született világszerte, mely megállapította, hogy a különböző dohánytermékek működésében és hatásában jelentős különbség lehet.
Az eddig rendelkezésre álló adatokból arra lehet következtetni, hogy egyes füstmentes technológiák a hagyományos dohánytermékekhez képest lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ezek az alternatívák sem kockázatmentesek, hiszen nem szűnik meg teljesen a káros anyagok bevitele, és tartalmaznak például nikotint, ami erős függőséget okozó anyag, és egyéb káros hatásai mellett megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát. Égés és füst hiányában a füstmentes alternatívák használata esetén bár lényegesen kevesebb a károsanyag-kibocsátás, mint a hagyományos dohánytermékek esetében, azonban a károsanyag-kibocsátás csökkenése és az egészségügyi hatás közötti összefüggés vizsgálatára még hosszú távú kutatások szükségesek.
Füstmentes formába hozunk!
Az egyéni károsanyag-kibocsátás csökkentését középpontba helyező, szemléletformálást segítő és gyakorlati tanácsokra, valamint hiteles szakértők bevonására épülő Füstmentes formába hozunk! kampány célja, hogy támogatást nyújtson a mindennapi ártalmak csökkentésében, valamint segítse további ismeretek megszerzését mindazok számára, akik készek arra, hogy megvalósítsanak egy fenntarthatóbb és biztonságosabb jövőt saját maguk és a környezetük számára.
A Füstmentes formába hozunk! kampány ismeretterjesztő videókkal és kreatív tartalmakkal irányítja rá a figyelmet az ártalomcsökkentés mindennapi és egyszerűen megvalósítható lehetőségeire.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
