A világhíres müncheni sörfesztivál, az Oktoberfest gyökerei egy 214 évvel ezelőtti, 1810. október 12-én megtartott hercegi menyegzőig nyúlnak vissza. Ezen a napon kelt ugyanis egybe Terézia Sarolta szász-hildburghauseni német hercegnő és Lajos Károly Ágost herceg, aki később I. Lajos bajor királyként lépett a trónra. Az esküvő egy grandiózus eseménnyé vált, amelyre 40 ezer ember gyűlt össze. Akkor még nem azon célból, hogy sört igyon.
Az esküvőt követő ünneplést a müncheni városkapu előtti mezőn tartották. A több tízezer lelkes bajor alattvalót ebben az évben még csupán lóversennyel szórakoztatták, de ez olyan jól sikerült, hogy a szervezők elhatározták, a rákövetkező évben is megtartják a fesztivált az aráról Theresienwiesének (Terézia-mező) nevezett réten.
1811-ben a bajor agrártermékek reklámozása és a bajor gazdaság felpezsdítése végett a lóversenyek mellett már mezőgazdasági vásárt is tartottak. A sör, ha nem is hangsúlyosan, de ekkor jelent meg a fesztiválon. 1813-ban azonban el kellett halasztani a népünnepélyt a napóleoni háborúk miatt, de a fesztivál ekkorra már olyan nagy hírnévnek örvendett, hogy a néptömegek 1814-ben is igényelték a megrendezését.
Pár év múlva, 1818-ban a fesztiváli forgatag új elemekkel bővült, mégpedig két hintával és egy körhintával, így az őszi vigasságra látogatók már nemcsak a lóversenyeken izgulhattak; sőt, ha szomjasak voltak, az egyre szaporodó számú helyi sörfőzdék által felállított standoknál remek söröket is ihattak.
Az Oktoberfest 1823-ban
Az évek múltával a sör egyre nagyobb jelentőséget nyert, 1892-ben megjelentek az üveg söröskorsók és 1896-ban a rozoga standokat felváltottál az egyre díszesebb és nagyobb sátras csarnokok. A sörkészítők ekkor már arra is ügyeltek, hogy a vendégeket a korsók emelgetése közben ne csupán a „folyékony kenyér” íze, hanem élő zene is szórakoztassa.
A fesztivál megnövekedett forgalmát és méreteit jól illusztrálja két adat: a müncheni sörfesztivál 100. évfordulóján megtartott rendezvény idején 12 ezer hektoliter sört fogyasztottak a vendégek, 1913-ban a gigantikus Pschorr-Bräurosl sátorban pedig akár 12 ezer ember vigadhatott egyszerre. A sörtenger mellett az Oktoberfest vidámpark részlege is párhuzamosan fejlődött, gyarapodott.
Egy több mint 200 éves múltra visszatekintő sörfesztiválnak természetesen kialakult egy tradicionális itala is: a Märzen vagy Märzenbier, amely magyarul annyit tesz, mint „márciusi sör”.
Az októberben elfogyasztott márciusi sör első hallásra egy kissé ellentmondásosnak tűnik, de az elnevezés eredete végtelenül egyszerű okokra vezethető vissza: az átlagnál egy kissé magasabb alkoholtartalmú, eredetileg sötétbarna sört márciusban főzték és több hónapig hordókban érlelve tárolták, hogy az őszre a legjobb formáját nyújtsa.
A multatsák 2020-ban a koronavírus miatt elmaradt, de ez nem egyedi eset az Oktoberfest történetében. 1854-ben és 1873-ban kolerajárvány miatt törölték a fesztivált, 1866-ban pedig a porosz-osztrák háború akadályozta meg a müncheni népünnepélyt. A 20. század első felében lezajlott két világégés alatt is szünetelt az őszi dínomdánom Münchenben.
Az Oktoberfest egy terrortámadást is „túlélt”: 1980. szeptember 26-án egy szeméttárolóba rejtett pokolgép robbanása következtében 13 ember életét vesztette és 201 fő megsebesült. A szélsőjobboldali radikális aktivista, Gundolf Köhler által elkövetett merénylet az 1972-es müncheni olimpián lezajlott terrorakció után a második legsúlyosabb terrortámadás volt Németországban.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
