48 éve, 1976. október 28-án kapott szabadalmi engedélyt Rubik Ernő találmánya, a bűvös kocka, amely világméretű játékőrületet indított el. A Rubik-kocka kultusztárggyá vált, filmekben jelent meg a szereplők magas intelligenciájának igazolására, képzőművészeti alkotásokat ihletett meg, slágert írtak róla, és jogvitát is kavart.
Rubik Ernő 1944. július 13-án született, apja a repülőgép-tervező Rubik Ernő volt. A műszaki egyetem építészmérnöki karának elvégzése után az Iparművészeti Főiskolán (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) tanult belsőépítészetet. Ezt követően építész-tervezőként dolgozott, és tanított az Iparművészeti Főiskolán.
A térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, mérnöki modellezést segítő, oktatási segédeszköznek szánt szerkezetét 1974 tavaszán tervezte meg. A fakocka széleire csupán azért ragasztott színes papírlapokat, hogy egyszerűbben lehessen követni, melyik kis kocka hová kerül.
Az oldalanként 3×3-as elrendezésben kilenc négyzetet tartalmazó kocka oldallapjai más-más színűek, és három tengely körül forgathatók el.
Gyorsan kiderült, hogy a tanszer játéknak is igen szórakoztató, így a terveket 1975-ben benyújtotta a szabadalmi hivatalhoz, s 1976. október 28-án RU-158 ügyszámon, „térbeli logikai játék” néven megkapta a szabadalmi oltalmat.
A kocka diadalútja azonban még nem kezdődött el, ehhez át kellett verekednie magát a hazai bürokrácia útvesztőjén. Találmányát már 1975 márciusában átadta hasznosításra a Politechnika Ipari Szövetkezetnek, de a gyártás csak két évvel később kezdődött meg.
A kockában az Országos Pedagógiai Intézet oktatási segédeszközként nem látott fantáziát, az 1978-as BNV-n ugyan elnyerte a Kulturális Minisztérium nívódíját, de a Nürnbergi Játékvásáron észrevétlen maradt.
1979-ben aztán cikket írt róla az Observer című brit lap, majd felkerült a világ egyik vezető matematikai szaklapja, a The Mathematical Intelligencer címlapjára. A játékosok is felfedezték, a bűvös kockát nagy tételben kezdték gyártani, és külföldön is terjesztették.
Rubik Ernő találmányával (Wikipedia / Rózsavölgyi Gyöngyi / CC BY-SA 4.0)
A Rubik’s Cube (Rubik-kocka) 1980–81-ben több országban az év játéka lett, 1981-ben bevonult a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájngyűjteményébe, 2014-ben beválasztották az amerikai Játékok Dicsőségcsarnokába.
A kocka más mértani test (piramis, dodekaéder) alakú változatát is kitalálták, aranyból is kirakták, létezik –többek közt – egycentis élű és digitális változatban is, de a legizgalmasabb feladat a hagyományos kocka kirakása maradt.
Az 1982-ben Budapesten megrendezett első Rubik-kocka-világbajnokságot még 22,95 másodperces világcsúccsal nyerték meg, ma a legjobbak átlagosan 7-8 másodperc alatt forgatják ki, a jelenlegi csúcstartó, a kínai Yusheng Du 2018-ban 3,47 másodperc alatt tekerte egymás mellé a színeket.
A vakon kirakás kategóriában 14,51 másodperc, a félkezes kirakásban 6,2 másodperc a világcsúcs, lábbal eddig leggyorsabban 16,96 másodperc alatt oldották meg a feladatot. A versengésbe emellett fél lábon állós, egy légvételes, víz alatti kirakós és egyéb extrém kategóriákban is be lehet szállni, sőt még robotokat is be lehet nevezni.
A matematikai rejtélyt, a kirakási lépések minimális számát csak három évtized után, 2010-ben fejtették meg: az összekevert kocka legfeljebb húsz lépésből kirakható.
Minh Tai, az 1982-es budapesti Rubik-kocka világbajnokság győztese
A bizonyításhoz több mint 43 trillió lehetséges kezdőállásból kiindulva jutottak el, úgy, hogy a kezdőállásokat 2,2 milliárd csoportba osztották (csoportonként 20 milliárd pozícióval), a csoportok számát – szűrésekkel – 56 millióra csökkentették, szuperszámítógépekbe táplálták, és kijött a „szám”.
A kombinációk többsége egyébként 15-19 lépésből is kirakható. A Rubik-kocka a nehezen megoldható, bonyolult problémák kezelésének jelképévé, sőt kultusztárggyá vált, filmekben jelent meg a szereplők magas intelligenciájának igazolására, képzőművészeti alkotásokat ihletett meg, slágert írtak róla, és jogvitát is kavart.
2014 áprilisában az egyesült államokbeli Jersey Cityben Beyond Rubik’s Cube (Túl a Rubik-kockán) címmel vándorkiállítás indult útjára, amely hét év alatt – Budapestet is érintve – körbejárta a Földet.
A kiállítás interaktív és digitális attrakciók sorával reprezentálja a kockában testet öltött kreatív gondolkodást. A Rubik-kocka – legsikeresebb innovációs nagykövetünk – a riói olimpián is győzelemre segítette a legjobb látogatóközpontnak választott magyar pavilont.
A Rubik-kockához hasonló nehézségű feladványt kellett megoldania az Európai Unió Bíróságának is, hogy pontot tegyen a találmánnyal kapcsolatos jogvita végére. Rubik Ernő kockájának nemzetközi jogai és védjegye a brit Seven Towns cég birtokában voltak, amely a színes négyzetekből álló négyzetrácsos formát 1999-ben védjegyként jegyeztette be.
A Simba Toys német játékgyártó vállalat 2006-ban megtámadta a kockát kisajátító védjegyet, és bíróságra ment. Az uniós Törvényszék 2014-ben első fokon a brit cégnek, a másodfokú döntést előkészítő főtanácsnok 2016 májusában a németnek adott igazat, a végleges döntés ősszel megállapította, hogy a védjegy nem érvényes.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
