Kevés volt az 50 milliós mentőöv az önkormányzatoknak, ha nem jön újabb segély, csak "fűteni és világítani fognak"

Kevés volt az 50 milliós mentőöv az önkormányzatoknak, ha nem jön újabb segély, csak "fűteni és világítani fognak"

Kevés volt az 50 milliós mentőöv az önkormányzatoknak, ha nem jön újabb segély, csak „fűteni és világítani fognak” Tilajcsík Dóra2024. 11. 18., h – 16:15

Hiába a kormány által folyósított 50 millió eurós segély, az önkormányzatoknak az év végéig újabb pénzinjekcióra lenne szükségük, hogy hiány nélkül zárják a 2024-es esztendőt. Ha ezt nem kapják meg, ugrásszerűen emelkedik majd azon települések száma, ahol „csak fűtenek és világítanak”, a lakosok pedig alapvető szolgáltatásoknak mondhatnak búcsút.

Ismét összeült a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) Tanácsa, hogy megvitassák az önkormányzatokat érintő legfontosabb kérdéseket. Az év végéhez közeledve az érdekvédelmi szervezet kongresszusának egyik fő témája a jövő évi költségvetés, valamint a falvak és városok finanszírozása volt.

Hiába a mentőöv, az önkormányzatok még mindig süllyednek

Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink

– jelentette ki október elején a kormányfő, Robert Fico (Smer), amikor arról tájékoztatott, hogy kabinetje döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.

Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosította a falvaknak és a városoknak.

Kapcsolódó cikkünk

A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.

A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.

Működött a Hlas taktikája

Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink 

– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.

„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.

Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.

A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.

„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.

Mérsékelt az öröm

Hírdetés

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.

Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben 

– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.

Töretlen a koalíció egysége

Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.

Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.

„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.

Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében 

– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.

A sajtó elleni támadás

Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.

„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.

„Akkor valóban úgy tűnt, hogy a bevételkiesés 50 millió euró körül alakulhat, így az év végéhez közeledve azonban már tudjuk, hogy a hiány nagysága 81 millió lesz. A helyzet tehát továbbra is kritikus” – mutatott rá Martin Červenka, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának első alelnöke.

Az önkormányzatok helyzetét tovább nehezíti, hogy a kormány úgy határozott, az önkormányzatok alkalmazottainak is jár a 800 eurós jutalom, jövőre pedig még a sportutalványokat is ki kell fizetniük az általuk foglalkoztatott gyermekes szülőknek.

„Egyelőre nem tudjuk, honnan teremtjük elő az említett kifizetésekhez a szükséges forrásokat, így kénytelenek vagyunk újabb kompenzációról tárgyalni a pénzügyminisztériummal” – mondta Červenka, aki azt is elárulta, hogy néhány kisebb település egzisztenciális problémákkal küzd, mivel a folyószámláik csaknem teljesen üresek.

Ján Fenčák, a Falvak Kamarájának elnöke elismerte, hogy az 50 millió eurós pótlólagos finanszírozás valóban a segítségükre volt, ugyanakkor megerősítette kollégája szavait, „ha legalább nullával szeretnénk zárni az idei évet, további forrásokra lesz szükségük”. Fenčák szerint enélkül folyamatosan emelkedik majd azon önkormányzatok száma, akik csak fűtenek és világítanak. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy bizonyos szolgáltatások megszűnnek, egyáltalán nem marad pénz a kultúrára, de a sporttevékenységek támogatására is kevesebb forrás jut.

Emiatt arra kérjük a kormány, hogy még idén, azaz 2024-ben találjanak pénzt

– fogalmazott a Falvak Kamarájának elnöke.

Elsőként konszolidáltak

Martin Chren, a Városok Kamarájának alelnöke egyértelműen jelezte, hogy a településvezetők nem siránkoznak és egyáltalán nem követelnek többet annál, ami nekik jár.

Mindössze arról van szó, hogy már most nincs miből elvenni. Nem tudjuk összébb húzni a nadrágszíjat anélkül, hogy a lakosokat alapvető szolgáltatásoktól fosztanánk meg. A kollégáim egyáltalán nem rémisztgetni szeretnének, amikor arról beszélnek, hogy mi mindent kell megszüntetni és bezárni. Csupán arra próbálnak rámutatni, hogy valóban nincs pénzük ezek üzemeltetésére

– foglalta össze Chren, aki szerint azért kerültek ilyen nehéz helyzetbe, mert ők kezdtek konszolidálni elsőként, amikor 3 éve „az akkori kormánypártok egyike, azért, hogy országszerte plakátkampányt indíthasson, hogy mekkora összeggel támogatta a családokat, nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatokat”.

A ZMOS alelnöke, a Városok Kamarájának elnöke, Branislav Tréger szerint Szlovákiában nem csak az anyagi forrásoknak, de a józan paraszti észnek is híján vagyunk.

„Ha ugyanis rendelkeznénk vele, akkor ezeket a problémákat könnyen meg tudnánk oldani. A kormánnyal karöltve képesek lennénk rendet tenni az ún. szürke zónákban, amelyek miatt az állam komoly adóbevételektől esik el” – magyarázta Tréger.

Az érdekvédelmi szervezet képviselői egyúttal arról tájékoztattak, hogy az önkormányzatok jelentős része költségvetési provizóriummal kezdi a következő évet, jelen állás szerint ugyanis képtelenek összeállítani a költségvetést. Ez egyrészt annak tudható be, hogy az állami büdzsé végleges összetételét egyelőre homály fedi, másrészt akkora a hiány, hogy fogalmuk sincs, miből finanszírozzák majd a kiadások egy részét.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »