A nők társadalmi hátrányairól számos fórumon gyakran hallhatunk, olvashatunk. Minden bizonnyal ennek is szerepe van abban, hogy a közvélekedés úgy tartja, hogy a nőket nemi diszkrimináció, joghátrány éri napjainkban is. Az igazság az, hogy egyetlen törvény sem tesz különbséget a két nem között a nők hátrányára. Ezzel szemben a férfiakat kézzel fogható, valódi nemi diszkrimináció, joghátrány sujtja a magyar törvénykezésnek köszönhetően. Szujó Flórián szociológus egy Férfihang.hu-n közzétett cikkében gyüjtötte össze a férfiakat érő joghátrányokat. Ahogyan ebből az írásból is kiderül, a férfiakat leginkább a családjog, a munkajog és reproduktív (gyermekvállalással kapcsolatos) jogok különböztetik meg a leghátrányosabb, legbántóbb módon. Mindezek életszerű bizonyítékaként szeretnék most elmesélni néhány igaz történetet.
Egy 20 éve párkapcsolatban élő barátom összejött a kolléganőjével egy munkahelyi bulin. Ismerős a szitu? A szexuális együttlétek alkalmával védekeztek, Dávid világosan elmondta, hogy nem szeretne közös gyermeket, a hölgy megértette és fogamzásgátló tablettát szedett. Aztán elmúlt a kezdeti fellángolás és a barátom úgy döntött, hogy szakít a szeretőjével. A nő elfogadta a kapcsolat lezárását, de azt kérte, hogy egy-két hétig még maradjanak együtt, amíg lelkileg összeszedi magát annyira, hogy el tudja engedni. Két hét után aztán megtörtént a végleges szakítás, azonban az életük ezután sem vált szét, sőt ezután kapcsolódott csak össze igazán: a hölgy ugyanis közölte, hogy terhes!
Azzal védekezett, hogy pár napig elfelejtette bevenni a bogyókat, de nem gondolta, hogy baj lehet belőle, ezért se szólt róla. Dávid nem kívánta megtartani a gyermeket, a nő viszont közölte, hogy minden tiltakozás ellenére megszüli.
A férfi biztos volt benne, hogy a szeretője átverte és direkt esett teherbe. A kicsi az anyja családnevét kapta, a barátomnak csak az apaságot kell elismernie. A nő később közölte, hogy ha Dávid fizet gyerektartást és továbbra is kapcsolatban maradnak akkor nem szól a párjának. Három év után azonban Dávid úgy érzete, hogy nem bírja tovább az állandó titkolózást és inkább kitálal az élettársának lesz, ami lesz.
Ekkor, mint egy Zs kategóriás filmben, a szerető újból teherbe esett pedig már nem gyógyszerrel, hanem óvszerrel védekeztek. Dávid a hír hallatán teljesen összetört és kétségbeesve kérte, hogy vetesse el a gyermeket. A hölgy azonban kijelentette, hogy a gyermek az övé, Dávidnak semmi köze hozzá és egyébként is az idősebbnek fontos, hogy legyen testvére.
A férfi egyre mélyebb depresszióba zuhant, egy idő után 2-3 óránál még altatóval sem tudott többet aludni. Két hónap alatt teljesen kikészült. Nyomasztotta a tudat, hogy ha őszintén elmond mindent a párjának, a nő azonnal elhagyja. Ezért egy idő után nem látott más kiutat csak az öngyilkosságot. Beszűkült tudatállapotában végül a metró elé ugrott.
Nem tudom, hogy milyen gyakoriak az ilyen esetek, nem olvastam erre vonatkozó statisztikát, de a baráti körömben több férfit is hasonló módon vertek át. Szerencsére ők nem követtek el öngyilkosságot, de az életük gyökeresen megváltozott.
Botond barátom méltóságát például annyira megsértette alkalmi ismerősének álnok átverése, hogy bár korábban tervezett, azonban a kényszer apaság hatására sosem lett több gyermeke. Ahogy ő fogalmazott, a nő az egyoldalú döntésével elvette tőle az önrendelkezés jogát, azt, hogy maga dönthesse el, hogy mikor szeretne szülő lenni. Azzal öröke szertefoszlott a családalapításról szőtt álma, hogy huszonévesen tőrbe csalták és csupán spermadonornak használva a megkérdezése nélkül apává tették. Ma már elmúlt ötven éves, de sosem nősült meg és nem lett családja, a gyermekkel pedig nem tartja a kapcsolatot.
De, hogy hozzak egy nemzetközi példát is. Boris Becker hajdani tenisz sztár 1999-ben egy londoni luxusétterem lépcsősora alatti kamrában partvisok és felmosóvödrök között félrelépett egy orosz modellel. A pár perces kalandból aztán született egy lánya, mert a pénzére hajtó hölgyemény az orális aktus után, a spermáját ellopva megtermékenyítette magát. A milliomos sportoló házas volt és alkalmi partnerétől szexen kívül nem akart mást, gyermeket pedig végképp nem. A nő bíróságra ment, a DNS-teszt bizonyította az apaságot, Becker pedig fizethetett.
Ha a gyermek megfogan onnantól kezdve a férfinak nincs joga se ahhoz, hogy kötelezze a nőt, hogy szakítsa meg a nem kívánt terhességet, se ahhoz, hogy ha a nő úgy dönt, hogy elveteti a gyermekét akkor ezt megakadályozza. És ez nemcsak szeretői, vagy egyéjszakás együttlét esetén van így, hanem házasságban is.
Itt miért nem érvényesül a jogegyenlőség? Miért van a gyermek születéséhez több joga a nőnek, mint a férfinek? Ha a fogantatáshoz is szükség van egy nőre és egy férfire, akkor a gyermek világra jöttéhez miért elegendő csupán az anya döntése?
Miért nem veszik figyelembe, ha a férfi határozottan nemet mond az apaságra? Például ezt nemcsak szóban jelenti ki, hanem szeretkezés közben óvszert használ vagy abban a tudatban van, hogy a nő védekezik miután ezt megkérdezte. Ha így jár el akkor nem tett meg mindent azért, hogy tudassa, hogy nem kíván apa lenni?
És mi a helyzet, ha a nő gyereket szeretne és visszaélve a férfi bizalmával csak azt hazudja, hogy szedi a fogamzásgátló tablettát?
Ebben az esetben miért nincs joga az átvert férfinek, ha bizonyítani tudja, hogy megvezették, hogy lemondjon a gyermekről, ahogy azt egy nő minden jogkövetkezmény nélkül megteheti a szülés után. Ráadásul ma már arra sincs szüksége, hogy az újszülöttet titokban elhelyezze egy kórház előtti inkubátorban. Az anya mind magzati korban, mind szülés után következmények nélkül lemondhat a gyermekéről, még akkor is, ha az apa jelzi, hogy felnevelné.
A férfi viszont egy nem kívánt gyermekről nem tud lemondani. A törvény szerint fizetheti a havi tartásdíjat a gyerek 18 éves koráig és viselheti a gyermek megszületésével járó lelki terhet is.
Ezek a kalandor nők, hogy vélekednek magukról? Nem gondolnak sem az átvert férfire, sem az apa nélkül felnővő gyermekükre? Mit mond erről a törvény? Semmit, hallgat és hagyja…
A hamarosan megjelenő, “A hűtlen” című első könyvemhez is ezek az esetek adtak ihletet, és Drávaszéky Dávid példájával próbálom illusztrálni milyen tragikus következményekkel járhat, ha csak az anyja akarja foggal körömmel a gyermeket.
Csereklye Csongor cikke
Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »
