Kettős évfordulót ünnepelt a marosvásárhelyi Szent Kozma és Damján-templom hívő közössége

Kettős évfordulót ünnepelt a marosvásárhelyi Szent Kozma és Damján-templom hívő közössége

A Szent Kozma és Damján-templom felszentelésnek huszonötödik, az egyházközség megalakulásának harminckettedik jubileumát ünnepelték Marosvásárhelyen szeptember 26-án. A búcsúi szentmisét Tamás József nyugalmazott gyulafehérvári segédpüspök celebrálta a Maros-Küküllő kerületi papság és az ünnepre összegyűlt közösség körében.

Az ünnep alkalmából megáldották a szakrális térhez tartozó tornyot, valamint bemutatták a templom történetéről írt emlékkönyvet.

Isten mélyebb megismerésének helye

A liturgia elején Tamás József püspök háláját fejezte ki, amiért Isten kegyelméből jelen lehetett a Szent Kozma és Damján-templom kettős jubileumi ünnepségén; majd szenteltvízzel áldotta meg a tornyot és az egybegyűlteket.

A templom a keresztény élet iskolája, ahova tanulni jövünk. 

Aki templomba jár, megtanulja: hogyan válhat maga is a Szentlélek templomává, és miként szolgálhatja embertársait Isten vezetésének sugallatára – mondta homíliájában a nyugalmazott gyulafehérvári segédpüspök. Példaként Szent Kozma és Damján keresztény vértanúk életét idézte, akik orvosi és apostoli szolgálatukkal nem csupán a testet, hanem a lelket is gyógyították.

A lelki éberség tere

Hírdetés

Tamás József püspök prédikációjában a tornyok szerepéről és szimbolikájáról is beszélt. Elmondta: a régi időkben a tornyok védelmi szerepet töltöttek be, hiszen a magasból távlatokba lehetett látni, könnyedén észre lehetett venni a közelgő veszélyeket, és be lehetett rendezkedni a védelemre. Lelki értelemben a torony az őrség, a résen levés helye, ahol éberen óvjuk magunkat a lelkünkre törő kísértésektől.

A toronyban megkonduló harang hangja Isten jelzése, amellyel találkozásra hív. A harangszó egykor – és sok helyen még ma is – az ellenség közeledtének veszélyét, vagy valamilyen természeti csapás, tűz- vagy haláleset bekövetkeztét jelezte. De a hétköznapokat és az élet kiemelkedő eseményeit is átszőtte, sőt áthatja ma is, valahányszor keresztelőt, házasságkötést vagy más, nagy jelentőségű ünnepet ülünk. Szimbolikus értelemben a torony mint kimagasló építmény a példamutatás eszköze, amely az ég felé rugaszkodik, és Istenre mutat. Arra indít, hogy

A liturgiát Orbán Kálmán kántor és kórusának énekei tették felemelőbbé.

Az ünnepi szentmisét köszönetnyilvánítások és ismertetők követték. Nagy Árpád, a tizenhárom tonnás torony tervezőmérnöke, valamint az építkezést kivitelező csapat tagjai munkájuk kihívásairól és örömeiről meséltek. 

Jelen volt Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, aki történészként elmesélte: városuk már a középkortól őrzi Szent Kozma és Damján orvosok emlékét egy Kozma nevű utca révén, amelyet ma Avram Iancu utcaként ismerünk.

A templom huszonöt éves jubileumára hely- és egyháztörténeti emlékkönyv jelent meg, a HIFA-RO Kiadó és a Verbum Egyesület közös gondozásában. A szerző, Simon Judit-Gyöngyi, a kötetet ismertetve, az ünnepi eseményen a munkafolyamat legérdekesebb részeként a templomépítésben érintett, személyes emlékeket is ápoló emberek felkutatását és a velük való beszélgetéseket emelte ki. 

Forrás és fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »