Pozsonyban, a Magyar Szövetség székházában tartotta meg a Széchenyi Társaság a Szövetség a Közös Célokért társzervezésében a Magyar Tudományos Akadémia (korábban Magyar Tudós Társaság) megalakulásának 200 éves évfordulója alkalmából azt a rendezvényét, amely tartalmas előadásokat kínált a résztvevőinek.
Az 1987-ben alakult budapesti székhelyű Széchenyi Társaság névadójának örökségét alapul véve célul tűzte ki, hogy felekezetre, világnézetre és pártállásra tekintet nélkül munkálkodjék Magyarország, a nemzet felemelkedéséért, szellemi erkölcsi és anyagi gyarapodásáért, mindenkor szem előtt tartva az egyetemes magyarság érdekeit. A társaság elnöke, Szemereki Zoltán portálunknak nyilatkozva elmondta, a Széchenyi Társaság nagyon nagy gonddal kezeli Széchenyi István életművét.
Pontosan 200 éve, 1825. november 3-án ajánlotta fel ugyanis gróf Széchenyi István birtokainak egyéves jövedelmét a pozsonyi országgyűlésen egy magyar tudós társaság létrehozatalára, aminek következtében aztán megalakulhatott a magyar szellemi élet egyik meghatározó központja. Mivel a felajánlás napra pontosan 200 éve történt, mégiscsak jobban megül az emberek fejében, ha helyhez kötve emlékezünk meg arról, hogy ekkora volumenű felajánlás milyen hatalmas eredményeket hozott az országnak, milyen hatalmas eredmény volt az, hogy egyáltalán egy magyar tudós társaság létrejöhetett, s hogy a tudományos akadémia ma is létezik” – mondta Szemereki Zoltán.
Kettős bicentenáriumunk van, az egyik a 200 éves felajánlás Széchenyi részéről, a másik pedig Jókai Mór születésének 200. évfordulója, mondta Az előadások erre a két pontra helyezik a súlypontot, illetve egy harmadik mezőre, mivel mindkettőjük hatalmasat alkotott a magyar nyelv érdekében, ezért a nemzeti nyelv fontosságáról a reformkorban és a jelenlegi Magyarországon is elhangzik egy előadás” – mondta, hozzátéve, ezért esett a választás egyrészt a reformkort jól ismerő történészre, Dr. Pelyach Istvánra, a nyelvet nagyon jól ismerő Nyíri Péterre, aki a sátoraljaújhelyi Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója, illetve Dr. Szilágyi Márton irodalomtörténész egyetemi tanárra, aki a Jókai-művek nagy ismerője.
„Szeretnénk szövetséget kötni mindazokkal, akik Széchenyi szellemiségét szeretnék követni, s azért hívtuk meg elsősorban azokat a szövetségeseinket, akikkel együttműködési megállapodásokat kötöttünk, egyetemeket, elsősorban a Széchenyi nevét viselő győri Széchenyi István Egyetem, a Kodolányi János Egyetem, a Tokaj-Hegyalja Egyetem, az Óbudai Egyetem és a komáromi Selye János Gimnázium képviselőit” – fogalmazott Szemereki Zoltán köszöntőbeszédében, abbéli reményének is hangot adva, hogy azok, akik hallgatják ezeket az előadásokat, továbbviszik majd azt a szellemiséget, amit mindenkinek meg kellene tanulnia: mit kell tenni ahhoz, hogy Magyarország felvirágozzon.
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke három üzenetet fogalmazott meg a konferencia résztvevőit köszöntő beszédében. Az első a szövetségre vonatkozott, ami nem üres fogalom. „A szövetségkötést illik tartalommal megtölteni, 21. századi üzenetet adni neki. Én ezzel a feladattal úgy próbálkozom megbirkózni, hogy a szövetséget nem lehet elődpártok és elődpártok, platformok és platformok közti szövetségként értelmezni, hanem akkor jár el helyesen egy felvidéki magyar párt, a felvidéki magyar politikum, hogyha úgy értelmezi a szövetségkötést, hogy neki bizony felelőssége van, és az emberekkel, a közösségekkel, a vidékkel szövetséget kell kötnie” – mondta, hozzátéve, ezt a filozófiát képviselik az elmúlt egy évben. Számos olyan ügy van, mondta, amikor kiálltak a magyar iskolák mellett, kiálltak a csallóközi gazdák mellett, a párkányi gazdák mellett, az önkormányzataink mellett az őket fenegető hátrányos intézkedések ellenében.
Ezek egyike az államférfiúi programadás, mondta Gubík, s ez kell ma a Felvidékre is. Aki közéletre adja a fejét, legyen az szervezet vagy akár politikus, a pártvezetés tagja, annak a hosszútávú gondolkodást és a közösségért való önfeláldozást képviselnie kell” – tette hozzá. A másik, az önfeláldozás és a példamutatás, mint ahogy Széchenyi István is példát mutatott Pozsonyban 1825-ben. „Mindenkinek a Felvidéken is a maga lehetőségeihez mérten meg kell ezt tennie. „Akkor tudunk hitelesek lenni és méltóak az elődök munkájához” – fűzte hozzá Gubík, aki harmadik feltételként az e mentén kialakult együttműködés fontosságát említette.
Ezt követően került sor az előadásokra, elsőként Dr. Pelyach István: Egy korszak nyitánya Pozsonyban 1825–1827 címmel tartott előadást, amely során azokra az előzményekre, okokra is rávilágított, amelyek a reformkor kialakulásához vezettek. Mint, mondta, a reformkor kezdete kapcsán a történészek különböző dátumot szoktak emlegetni, az egyik éppen Széchenyi 1825-ös felajánlásának dátuma, a másik is Széchenyihez köthető: 1830, a Hitel megjelenése, a harmadik pedig 1832-36, a hosszú országgyűlés ideje, ez volt az a diéta, amelyen a reformkort, vagyis a korszakot leginkább foglalkoztató kérdések mindegyike felvetődött, mondta az előadó.
„Én egy negyediket is említenék, miszerint a reformkor az 1780-as évek végén 90-es évek elején kezdődik” – mondta, hozzáfűzve, a századfordulón egy olyan szellemi pezsgés alakult ki, megjelentek magyar nyelvű folyóiratok, olvasókörök alakultak, ami a felvilágosult reformkezdeményezések születéséhez vezetett. Példaként több akkori személyiséget is felvonultatott, akik tevékenységükkel, gondolataikkal, irományaikkal nagyban hozzájárultak ehhez a szellemi pezsgéshez. Ezek közül kiemelte gróf Batthyány Alajost, aki radikális reformok bevezetését sürgette, mert úgy gondolta, hogy ezzel meg lehet előzni egy esetleges forradalmat.
Ezzel a címmel tartotta a következő előadást Nyíri Péter, aki előadásában egyebek mellett rámutatott az anyanyelv szerepére az egyén és a nemzeti közösség életében, a nyelv és a társadalom viszonyára, de felvetette azt a kérdést is, hogy ad-e feladatot nekünk, s ha igen, milyet az a tény, hogy nekünk magyar az anyanyelvünk. Ez a kérdés egy feladat-, felelősség- és kötelességtisztázó kérdés is, amire nekünk választ kell adnunk, mégpedig nemcsak elméleti választ, hanem gyakorlati választ is, azaz cselekednünk kell” – mondta.
A magyar nyelv egy olyan folyamatos, tudatos törődést igénylő kincs, ami csak annak használói által kerülhet a felszínre. Anyanyelvünk tehát nemcsak megőrzendő, hanem kibányászandó kincs is, mondta.
Az előadó néhány reformkori személyiségtől vett idézettel is szemléltette, miként gondolkodtak az akkori nagyok a magyar nyelvről.
Az előadás során szó esett a magyar nyelv tekintélyének fontosságáról és a nyelvhasználatról is, ami felelősséggel jár valamennyiünk számára: ha nem törődünk a nyelvünkkel, akkor elveszünk. Ennek kapcsán is értékes gondolatokat fogalmaztak meg a reformkori gondolkodók, amelyek ma ugyanúgy érvényesek a számunkra, mint a reformkor idején voltak.
Dr. Szilágyi Márton A reformkor képe és a haza felemelésének programja Jókai A felfordult világ című regényében címmel tarott előadást, amelynek története Kolozsvár és Pozsony köré íródott. A regény 1858-ban jelent meg folytatásokban a Magyar Sajtó című lapban; a befejezés azonban csak évekkel később, a kötetben való megjelenés előtt készült el.
Jókai eme kevésbé ismert és a szakirodalom által elmarasztalt regényében – sikertelensége éppen abban mutatkozott meg, hogy nem tudott érdemi, kimutatható hatást tenni, recenziók egyáltalán nem jelentek meg róla – a reformkor érzékeltetése jelenik meg a szereplők cselekedetei által, mondta az előadó. Hozzátette, a kritikusok szerint a cselekmény az 1830-as, 1840-es években játszódik. A regényben – amely Jókai útkereső művei közé tartozik – megjelenik a társadalmi kiegyenlítődés, a társadalmi felemelkedés lehetősége vagy házasság, vagy nemesi cím vásárlása útján. A felvonultatott pozitív példák mellett a regényben fontosak az elhárított vagy éppen elhárítandó lehetőségek is, mondta el egyebek mellett a regény kapcsán az előadó.
Tartalmas előadások, sajátos meglátások és nem sűrűn hallható gondolatok hangzottak el remek előadóktól Pozsonyban, méltó megemlékezésként mindkét bicentenáriumról.
Forrás: Ma7.sk
Borítókép: Benyák Mária/Felvidék.ma
The post Kettős bicentenáriumról emlékeztek meg Pozsonyban appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
