Kétséges a mindenkinek járó energiasegély sorsa Tilajcsík Dóra2024. 12. 08., v – 15:41 Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) néhány nappal ezelőtt még azzal büszkélkedett, hogy januárban beköszönt az olcsóbb élelmiszerek kora. Egyúttal azt is jelezte, mindent megtesz azért, hogy a háztartások közüzemi számlái ne emelkedjenek. Mostanra azonban már a veterán smeres képviselő is elismeri, a kormánypártok gondban lehetnek korábbi ígéreteik teljesítésekor.
Alig három hét van hátra az év végig, a gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) azonban még mindig nem mutatta be a jövő évi lakossági energiasegély terveit. Néhány nappal ezelőtt mindössze annyit árult el, továbbra is két fogatókönyvvel dolgoznak.
Az Árszabályozási Hivatal által jóváhagyott árlistától függ, hogyan fog kinézni a támogatás, hogy célzott vagy általános lesz -e
– magyarázta Saková. Bár a kormányfő, Robert Fico eddig elutasította a célzott segély ötletét, úgy fest, kénytelen lesz jobb belátásra térni.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Egyre valószínűbb, hogy a háztartásoknak néhány napnál többet kell várnia, hogy megtudják, pontosan mennyivel emelkednek jövőre az energiaköltségeik. Bár az Árszabályozási Hivatal már napokkal ezelőtt bejelentette, milyen árakat javasolnak 2025-re, a kormány egyelőre mélyen hallgat. Így nem kizárt, hogy a háztartások egy része hamarosan kézhez kapja a megemelt összegű számlákat.
Múlt decemberben, a negyedik Fico-kabinet hivatalba lépése után, közvetlenül az elnökválasztási kampány előtt az azóta megválasztott államfő, Peter Pellegrini akkor még házelnökként arról tájékoztatta a lakosokat, hogy a kormány Mikulása róluk sem feledkezett meg.
Szép ajándékot kapnak
– jelentette be büszkén Pellegrini, hogy a 2024-re tervezett energiatámogatásnak köszönhetően a háztartások közüzemi számlái egyáltalán nem emelkednek.
Annak ellenére, hogy Robert Ficóék tavaly ilyenkor már a konkrétumokkal büszkélkedtek, a 2025-ös terveiket még mindig homály fedi, pedig lassan kifutnak az időből.
Vége a várakozásnak
A gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) korábban úgy nyilatkozott, hogy a kabinet kizárólag akkor jelenti be a jövő évi energiasegély nagyságát, ha az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) bemutatja a saját számításait. Az ÚRSO sajtótájékoztatóját követően a gazdasági tárca közleményt adott ki, amelyben leszögezték, a koalíciós tanács mellett szerdai ülésén a kormány is megvitatja a kérdést. Azonban hiába terítette ki a kártyáit az ÚRSO, Robert Fico és miniszterei a szerdai tanácskozásukat követően sem bizonyultak közlékenynek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) hétfő délelőtt közzétette a jövő évi energiaárakat. Bár az áram ára nem ígérkezik rázósnak, a fűtési szezon végeztével a lakosok egy része komoly gondban lehet, ha a kormány nem lép közbe.
Robert Fico kormánya nagyjából két héttel ezelőtt hagyta jóvá a háztartások villamosenergia-ellátásának rendszerességét, minőségét és árát garantáló ún. általános gazdasági érdeket, amely biztosítja, hogy az áram ára jövőre is kedvezően alakul. A kormány által elfogadott rendelet azon a memorandumon alapul, amelyet korábban a pénzügyminisztérium kötött a Szlovák Villamosművekkel. A döntés értelmében a háztartások jövőre megawattóránként 61 euróért juthatnak hozzá az áramhoz – ezt az információt Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal elnöke is megerősítette.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kabinet szerdán jóváhagyta a háztartások villamosenergia-ellátásának rendszerességét, minőségét és árát garantáló ún. általános gazdasági érdeket, amely biztosítja, hogy az áram ára jövőre is kedvezően alakul.
A kormány által elfogadott rendelet azon a memorandumon alapul, amelyet korábban a pénzügyminisztérium kötött a Szlovák Villamosművekkel. Az „egyetértési nyilatkozat” célja az volt, hogy megakadályozzák a villamosenergia-árak ugrásszerű növekedését és elfogadható szinten stabilizálják azokat. Az áram ára gyakorlatilag a kormány beavatkozása és az állami költségvetés terhelése nélkül marad a továbbiakban is kedvező.
A döntés értelmében a háztartások jövőre megawattóránként 61 euróért juthatnak hozzá az áramhoz.
A memorandumban arról is szó esik, hogy az energiaszolgáltató évente mintegy hat terawattórányi (Twh) áramot köteles az említett, jutányos áron szolgáltatni a háztartásoknak. A becslések szerint ugyanakkor nincs ok az aggodalomra, a szlovákiai családok 2025-re jelzett fogyasztása vélhetően nem lépi majd túl ezt a limitet.
Bár a kedvező fogyasztói árakat a korábban aláírt egyetértési nyilatkozat biztosítja, a kabinet kénytelen volt elfogadni az általános gazdasági érdekként emlegetett kormányrendeletet is, hogy szükség esetén meg tudják kerülni az Európai Bizottságot. Előfordulhat ugyanis, hogy az uniónak ellenérzései lesznek a támogatás ezen formájával kapcsolatban.
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) a kabinet szerdai ülése előtt maga is elismerte, hogy a gázárak alakulása sokkal nagyobb fejtörést okoz neki és kollégáinak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) azonban sokkal optimistább volt, mint az államkincstár őre. Elsősorban azt hangsúlyozta, bízik benne, hogy a gázárak tekintetében hamarosan hasonlóan jó hírekről számolhat majd be.
Feltételezzük, hogy az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) jelentős emelést fog szorgalmazni, mi azonban határozott válasszal állunk majd elő
– jelentette ki Fico.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) a parlament költségvetési bizottságának keddi ülésén végérvényesen eloszlatta a kételyeket a jövő évi energiasegéllyel kapcsolatban. Bár a támogatásra szánt összeg nagysága továbbra sem ismert, a konkrétumokat már néhány héten belül bemutathatják.
A parlament költségvetési bizottsága egyelőre nem foglalt állás a jövő évi büdzsével kapcsolatban, jövő kedden (november 26.) újra megvitatják a kérdést. A bökkenő csupán az, hogy alig néhány órával a délelőttre időzített tanácskozás után már kezdődik is a parlament utolsó rendes ülése, amely fő napirendi pontja az év törvényének is nevezett költségvetési tervezet elfogadása lesz.
Politikailag és a miniszterelnök szerint is elfogadhatatlan, hogy a tervezett mértékben emelkedjenek az energiaárak
– jelentette ki a pénzügyminiszter Ladislav Kamenický, aki egyúttal arra is emlékeztetett, hogy előzetesen 235 millió eurót különítettek el a büdzsében az energiasegély finanszírozására. Kamenický továbbá azt üzente kollégáinak, hogy a költségvetésben szereplő számokat tekintsék kőbe vésettnek. Amennyiben a lakosoknak szánt támogatás a tervezettnél nagyvonalúbb lesz, a már papírra vetett büdzsében kell fedezetet találniuk rá.
A pénzügyi tárca vezetője azt is jelezte, meddig kell még várnia a lakosoknak a jövő évi energiaárakkal kapcsolatos bejelentésre.
A konkrét összeget valamikor december közepén fogjuk megtudni, ezt követően pedig a nyilvánosságot is tájékoztatjuk
– árulta el Kamenický.
A koalíciónak azonban nem lesz egyszerű dolga a költségvetés elfogadtatásakor. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis képviselők ugyanis kijelentették, kizárólag akkor adják áldásukat az év törvényére, ha teljesülnek a feltételeik.
Észrevételeket fogunk tenni. Ezek között szerepel majd a Szlovák Vadászkamara, a Szlovák Halászszövetség és a hazai méhészek támogatása
– mondta az STVR-nek Huliak, aki szerint nem kizárt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) összeköti a költségvetéssel kapcsolatos szavazást egy bizalmi szavazással is.
Biztosan nem mi leszünk azok, akik szétverik a kormányt
– fogadkozott Rudolf Huliak.
Holjenčík egyúttal jelezte, hogy a gáz és a hő árával kapcsolatban nincsenek ehhez hasonlóan jó hírei.
A hő ára összetett kérdés, mivel minden érintett szerződése máskor jár le, és ez igen jelentősen befolyásolja a végleges fogyasztói árat, így nehéz konkrétumokról beszélni
– magyarázta az Árszabályozási Hivatal elnöke.
Jelentős emelés jöhet
A gázárak esetében azonban nincsenek hasonló kétségek.
A tarifáktól függően a fogyasztók költségei akár havi 29 euróval is emelkedhetnek.
A legjobban azon a háztartások járnak, amelyek kizárólag főzésre használják a gázt. Esetükben az ár havi 0,96 euróval emelkedik megawattóránként. Ez éves szinten nagyjából 12 eurós többletet jelent.
Azok, akik a főzés mellett vízmelegítésre is gázt használnak 13,32 eurós növekedésre számíthatnak megawattóránként.
Amennyiben az adott háztartás a főzés és vízmelegítés mellett gázzal is fűt, a költségeik megawattóránként 28, 63 euróval emelkednek, ami évente összességében 344 euróval többet vesz ki a családi kasszából.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy az Árszabályozási Hivatal által bejelentett árak még nem tartalmazzák az áfát, ami jövőre 19 százalékról 23 százalékra emelkedik, így a tényleges növekedés nagysága még a most jelzettnél is nagyobb lehet.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
A labda a kormány térfelén pattog
Feltételezzük, hogy az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) jelentős emelést fog szorgalmazni, mi azonban határozott válasszal állunk majd elő
– jelentette ki a közelmúltban a kormányfő, Robert Fico (Smer).
A gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) korábban úgy nyilatkozott, hogy a jövő évi energiasegély tervei már a fiókban pihennek, mindössze arra várnak, hogy az Árszabályozási Hivatal „ítéletet mondjon”, ezt követően a kabinet is pontosítja a 2025-ös támogatás nagyságát.
A labda tehát jelenleg a kormány térfelén pattog. Robert Fico hétfő délutánra összehívta ugyan a koalíciós tanácsot, a miniszterek azonban egyetlen szót sem ejtettek a lakossági támogatásról. Az egyeztetést követően tartott sajtótájékoztatón Fico az SNS elnökével, Andrej Dankóval, valamint a Hlas vezetőjével, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel állt a kamerák elé.
A kormányfő egyértelműen kijelentette, hogy a kedd délelőtt esedékes szavazás miatt jelenleg az év törvényének is nevezett költségvetés a prioritás. Fico szerint a parlament minden szükséges változtatást jóváhagyott, amely elengedhetetlen volt a jövő évi büdzsé elfogadásához. A további, gazdasági jellegű módosításokról csak a költségvetés jóváhagyása után egyeztetnek.
A lakosoknak így vélhetően néhány napot még várnia kell, hogy megtudják, pontosan mennyivel emelkednek jövőre az energiaköltségeik. Ezt a feltételezést a gazdasági minisztérium is megerősítette. Hétfői közleményükben jelezték, hogy a hivatalos bejelentés előtt a koalíciós tanács mellett szerdán a kormány is tárgyal a kompenzáció végleges formájáról.
Lehetséges forgatókönyvek
Az Árszabályozási Hivatal bejelentése előtt Denisa Saková maga is beismerte, hogy két különböző forgatókönyvvel dolgoznak.
„Az ÚRSO által jóváhagyott árlistától függ, hogyan fog kinézni a támogatás, hogy célzott vagy általános lesz -e” – magyarázta Saková. A magasra csapott államháztartási hiányt, valamint a kormány konszolidációs törekvéseit szem előtt tartva a szakemberek a legsérülékenyebbek segélyezését javasolják. Hiába a számokkal alátámasztható érvek, a kormányfő, Robert Fico (Smer) elutasítja, hogy a lakosok többségének költségei növekedjenek.
Feltételezzük, hogy az Árszabályozási Hivatal jelentős emelést fog szorgalmazni, mi azonban határozott válasszal állunk majd elő
– jelentette ki a közelmúltban Fico.
Denisa Saková egyúttal elutasította azokat a feltételezéseket, hogy a kormány nem tudja finanszírozni a segélyt. Állítása szerint a szükséges összeget, ami nagyjából 280 millió euró lehet, képesek lesznek kigazdálkodni az elfogadott költségvetés forrásaiból.
Sajtóértesülések szerint az ÚRSO tájékoztatása után a gazdasági minisztérium megkezdte a számolást, a korábbi hírekkel ellentétben azonban akár hetekbe telhet, amíg véglegesítik a számokat. Vélhetően ennek tudható be, hogy az energiasegély kérdése nem szerepelt a kabinet szerdai ülésének napirendi pontjai között. Így nem kizárt, hogy a konkrétumokat tartalmazó dokumentum csak a kabinet idei utolsó ülésén, december 18-án kerülhet a miniszterek elé. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy legkorábban közvetlen az ünnepek előtt kerülhet sor a bejelentésre.
Ezt a feltételezést a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) is megerősítette. A belügyi tárca vezetője úgy nyilatkozott, hogy legkorábban a kormányfő jövő héten esedékes brazíliai látogatása után mutathatják be a terveiket.
Hegerék hibájába eshetnek
A döntés elodázása sokakban kellemetlen emlékeket ébreszthet. 2022-ben, amikor Eduard Heger kormányán múlt az energiasegély sorsa, a Heger-kabinet szintén az utolsó pillanatban, december közepén hagyta jóvá a támogatást. Addigra azonban a háztartások egy része már kézhez kapta a magasabb összegről kiállított számlákat, így egy kisebb káosz alakult ki, mivel az érintett polgároknak fogalma sem volt, mekkora összeget utaljanak a szolgáltatónak.
Egyes lakosok januárban és februárban is jóval többet fizettek az átlagnál, amit a vállalatok később próbáltak ellensúlyozni.
A politikusok akkor egymásra mutogattak és próbálták másra hárítani a felelősséget, ami elsősorban őket terhelte. A cégeknek ugyanis törvényből adódóan 30 nappal az első megemelt összegű számla lejárta előtt kötelessége tájékoztatni a családokat arról, mennyit fizetnek majd a következő hónapban. Erről az aprócska adminisztratív kötelezettségről úgy fest, Robert Ficóék is megfeledkeztek.
A szerdai kormányülést követően azonban vélhetően az illetékesek is rájöttek a hibára, a gazdasági minisztérium ugyanis közleményt adott ki, amiben arra kéri a szolgáltatókat, ne állítsák ki a magasabb számlákat. Az azonban egyelőre kérdéses, hogy a vállalatok eleget tesznek -e a szaktárca kívánságának.
A kirakós utolsó darabja
A képviselők kedden áldásukat adták a 2025-ös költségvetés tervezetére, amely egy 460 millió eurós tartalékkal is számol. Ebből 421 millió eurót az olyan nem várt fordulatokra kívántak fenntartani, amelyek negatív hatást gyakorolhatnak a jövő évi büdzsére. Ezt a tartalékot azonban gyakorlatilag ki is merítették a parlamenti vita során eszközölt változtatásokkal. Az egészségügyisek bérének gyorsabb ütemű növekedése, az energiasegély, valamint az alacsonyabb áfakulccsal rendelkező termékek listájának bővítése a kormány „megtakarításainak” jó részét felemésztette.
Bár Denisa Saková elmondása szerint nem okoz majd gondot az energiasegély finanszírozása, nem kizárt, hogy elszámolták magukat.
A Saková által említett 280 millió euró még a tartalék által biztosított mozgástér határain belül van, a bökkenő csupán az, hogy ez a 280 millió euró mindössze az idei támogatás negyedének felel meg. Amennyiben tehát a kormány a mindenkit érintő támogatás foganatosítása mellett dönt, nem kizárt, hogy gondban lesznek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Célzott segély jöhet
Az árak várhatóan emelkedni fognak
– ismerte el a Smer frakcióvezetője, Ján Richter az STVR 5 perc múlva 12 című műsorában. Richter egyúttal közölte, hiába a szakma és az ellenzék nyomásgyakorlása, a kormány legkorábban az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) december 10-én esedékes ülése után dönt a jövő évi energiatámogatás sorsáról.
Vitapartnere, Martin Dubéci (Progresszív Szlovákia) arra az adminisztratív kötelezettségre emlékeztette Richtert, amely értelmében a szolgáltatók törvényből adódóan kötelesek 30 nappal az első megemelt összegű számla lejárta előtt tájékoztatni a családokat arról, mennyit fizetnek majd a következő hónapban. A cégek pedig igencsak időszűkében vannak a kormány tétlenkedése miatt.
Szabályozás jöhet
Nem ez energiaárakkal kapcsolatos fogadkozás a kormány egyetlen olyan ígérete, amely megvalósításakor gondban lehetnek. Robert Fico pénteken találkozott az élelmiszeripari szektor képviselőivel.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő az egyeztetés után maga is elismerte, még mindig keresik a módszert, amivel elérhetik, hogy a lakosok januárban valóban megérezzék az alapvető élelmiszerek áfakulcsának csökkentését. Mostanra úgy tűnik, nem kizárt, hogy ez a cél csak szabályozás útján történő nyomásgyakorlással érhető el.
„Az élelmiszerárak ügye igencsak problémás, nem véletlen, hogy a kormányfő is foglalkozik a kérdéssel. Ha az alapvető élelmiszerek áfakulcsának csökkentése a gyakorlatban nem mutatkozik meg, szabályozási intézkedéseket kell hoznunk” – jelentette ki Richter az STVR politikai vitaműsorában. A smeres honatya bízik benne, hogy a kereskedők teljesítik ígéretüket, szükség esetén azonban a kabinet kész beavatkozni.
Dubéci szerint az áremelkedést a kormány elhibázott intézkedései idézték elő. A Progresszív Szlovákia frakcióvezetője egyúttal arra is rámutatott, hogy a szomszédos Magyarország már megpróbálkozott az árszabályozással, amely a piac széteséséhez vezetett.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
