A Fővárosi Törvényszék 2022. február 9-én hozott elsőfokú ítéletével kétmillió forint és kamatai összegű sérelemdíj, továbbá közel egymilliós perköltség megfizetésére kötelezett egy, hazánkban élő USA-görög állampolgárságú LMBTQ személyt, amiért a „másság”-ot népszerűsítő budapesti Pride-on 2014. július 5-én a normalitás védelme érdekében társaival, kezében Szűz Máriát ábrázoló képpel békésen tüntető dr. Téglásy Imre, az Alfa Szövetség elnöke sérelmére – büntetőbíróság által jogerősen megállapítottan – szeméremsértés vétségét követte el. A közismert magzat- és életvédő pernyertes jogsértett jogi képviseletét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője látja el négy éve.
A felvételen dr. Téglásy Imre felperes és jogi képviselője értékelik a hatalmas jelentőségű ítéletet, amelynek remélhetően kellő társadalomvédő és az áprilisi gyermekvédelmi népszavazás tekintetében mozgósító hatása lesz. Az eset egy jellemző példa arra, hogy az LMBTQ jegyében fellépő és maguk irányában elfogadást követelők milyen intoleránsak tudnak lenni a normalitást védőkkel szemben, mennyire hajlamosak nem tisztelni a hagyományos értékek mellett kiállók emberi méltóságát, azt gondolni, hogy ők a törvények felett állnak és tetteik következményeit pedig nem vállalni.
A bűncselekménnyel okozott személyiségi jogsértés sérelemdíjjal való kompenzálása érdekében indított polgári perben a lefolytatott bizonyítás eredményeként mondta ki a bíróság, hogy az elkövető nagy nyilvánosság előtt elkövetett, súlyos jogsértésnek minősülő, szándékos bűncselekményével megsértette dr. Téglásy Imre szexuális integritásához fűződő jogát és ezáltal az emberi méltóságához való jogát, ezért köteles az okozott nemvagyoni hátrány jóvátételére.
Az ítélet indokolásában szerepel az többek között, hogy „személyiségi jogot sértő magatartás, így közéleti viták eszköze nem lehet az, amit alperes tanúsított, a bíróság pedig nem tartotta külön bizonyítandónak azt az tényt, hogy felperes magát ezen alperesi magatartás következtében megalázottnak és megbecstelenítettnek érezte.” A bíróság kimondta azt is – cáfolva az elkövető azon védekezését, hogy ő a jogsértett szerinte intoleráns magatartására reagált csak -, hogy „ semmiképpen sem nevezhető a felperes véleményével arányban álló ellenvélemények az alperes magatartása” és „felperesi magatartásban a bíróság semmilyen intoleranciát nem vélt felfedezni, hiszen ha az alperes és demonstráción részt vevő többi személy részéről nem intolerancia a saját értékrend ország-világ előtt demonstrálása, úgy a felperes és az ő közössége részéről sem minősíthető intoleranciának ugyanennek a megjelenítése.”
A sérelemdíj összegét a bíróság – a preventív és reparatív célokat szem előtt tartva – a keresetben kért összegnél ugyan alacsonyabb összegben határozta meg, de az ítélet összességében a jogsértett számára elfogadható.
Az ítélet még nem jogerős, de mivel ebben a pertípusban fellebbezés esetén a másodfok nem tart tárgyalást és iratokból dönt, így reális esély van arra, hogy ez a precedens- jelentőségű ítélet jogerőre is emelkedjen.
A tényállás szerint a békésen tiltakozó ellentüntetők közé– bár a rendőrök kordonokkal választották el őket – a Pride vonulói közül besétált kihívó módon egy személy, akit dr. Téglásy Imre rendezőként távozásra kért, mire a provokátor őt ölelgetni, majd szeméremsértő módon fogdosni, simogatni kezdte, végül megtaperolta mellét. A botrányosan viselkedőt a rendőrök, és a többi ellentüntető fékezte meg. Az elkövető ezután pózolós meneteléssel, náci karlendítéssel távozott, az „Isten veled szerelmem” kijelentést címezve a sértettnek.
A hat évig tartó büntetőeljárásban – amely dr. Téglásy Imre becsületsértés miatt tett feljelentése miatt indult (három évig az elkövetőt keresték) – az ügyészségtől hiába kérték a cselekmény minősítésére sokkal alkalmasabb, közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt vádemelést a Pesti Központi Kerületi Bíróság végül csak szeméremsértés vétsége miatt mondta ki bűnösnek az az elkövetőt, emiatt őt két év próbára bocsátotta, a sértett polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. Másodfokon a próbára bocsátás intézkedés idejét egy évre csökkentették, de kimondták, hogy az elkövető megsértette dr. Téglásy Imre szexuális integritáshoz fűződő jogát és emberi méltóságát. A büntetőeljárásban a Magyar Helsinki Bizottság egyik kiemelt ügyvédje, dr. Fazekas Tamás védte az elkövetőt. Ezt követően indult 2020 őszén az újonnan bevezetett típusú, sértettek számára igénybe vehető gyorsított per, amelyben alig egy év után született a mostani ítélet. Az elkövető az eljárások alatt megbánást nem tanúsított és többször sértő módon, nácizva nyilvánult meg a hagyományos értékekkel és képviselőikkel szemben.
Az ügy korábbi szakaszairól szóló bírósági tudósítások:
https://www.bitchute.com/video/aeORjS…
https://www.bitchute.com/video/X1gSKt…
https://www.bitchute.com/video/fz7R5f…
Budapest, 2022. február 9.
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Telegram: t.me/nemzetijogvedok
Forrás:gaudinagytamas.hu
Tovább a cikkre »
