Székesfehérvár egykori és ma is látható szakrális kisemlékei és a hozzájuk fűződő tisztelet, 18–21. század címmel írt könyvet a városban található Szent István Király Múzeum szakkönyvtárának azóta elhunyt könyvtárosa, Frigyik Katalin. A kétkötetes kiadványt november 16-án mutatták be a székesfehérvári Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban.
Az idén januárban, 75 éves korában elhunyt Frigyik Katalin kötetét Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök is méltatta. „A képek, szobrok önmagukon túlra mutatnak, egy láthatatlan világhoz segítenek minket közelebb kerülni. Székesfehérvár is megteremtette ezt a világot, Frigyik Katalin kötete ezeknek a székesfehérvári, helyi katalógusa” – mondta a főpásztor.
A Székesfehérvár épített és szakrális örökségéről szóló köteteket Mózessy Gergely levéltáros, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár igazgatója mutatta be. Mint elmondta, mély és alapos előzetes tudás, a sajtóanyag feltárása, aztán a levéltári források alapos kutatást igénylő feldolgozása jellemzi a kötetet, amelyen a szerző közel egy évtizeden át dolgozott.
„Frigyik Katalin igyekezett naprakész lenni: egészen 2017-ig dolgozta fel az eseményeket, ez pedig azzal járt, hogy a 2013-as Szent István-emlékévnek is krónikásává lett. Hasonlóan tett, mint Szarka Géza 1938-ban. Az eleve nagyszabású munkát ez a szemléletmód monumentálissá tette” – mondta az igazgató, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a szekularizáció nyomán az ünneplés formái gyakorta eltávolodnak a vallástól. Frigyik Katalin műve e tekintetben látlelet egy egyre zavarosabb, a klasszikus hagyományokat kiforgató korról.
Munkájában a teljességre törekedett, s nem kísérelt meg ebben a káoszban rendet vágni. Egyrészt Frigyik Katalin a vallási kisemlékek körét a lehető legtágabb értelemben kezelte. Talán épp könyvtáros volta és nyomdatörténészi háttere miatt a kegyes „ponyvairodalomnak” éppoly nagy jelentőséget tulajdonított, mint az épített, faragott, festett örökségünknek. Másrészt úgy gondolta, hogy egy-egy kultusz kapcsán annak hordozói, továbbörökítői is figyelmet érdemelnek.
A könyv a Szent István Király Múzeum Közleményei című nagy múltú sorozat keretében jelent meg. A szerkesztést Braila Mária végezte el, a grafikai tervezés Varga Gábor Farkas munkája.
Szöveg és fotó: Berta Kata
Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
