A parlament tegnap elfogadta a jövő évi költségvetést, így tehát megúsztuk a költségvetési provizóriumot, de sem az elfogadás folyamatával, sem a büdzsével nem lehetünk maradéktalanul elégedettek.
Érthető, hogy járvány idején nem könnyű költségvetést készíteni, és a helyzetet tovább bonyolították a kormánypártok közti feszültségek. Mindamellett a parlamentben sem kísérte nagy érdeklődés a költségvetési vitát, csak néhány képviselő vett benne részt aktívan.
Kezdjük ott, hogy a költségvetésben valójában két különböző hiány szerepel. A tervezet a GDP-hez mérten 4,94 százalékos hiánnyal számolt, de Igor Matovič pénzügyminiszter előre jelezte, hogy 500 millió eurót csak akkor hajlandó folyósítani a költségvetésből, ha a kormánykoalíció teljesíti három feltételét: elfogadja a nyugdíjrendszer reformját, a költségvetési kiadások korlátait és az adósságfék módosítását. A kormánypártok eddig egyik feltételt sem teljesítették, így az a furcsa helyzet áll elő, hogy a pénzügyminiszter korlátozni fogja a költségvetési kiadásokat, még akkor is, ha a parlamentben elfogadott költségvetés mást mond. Ez főleg az egészségügynek és az oktatásügynek rossz hír, hiszen az 500 millió nagy része oda vándorolt volna.
Nagy kérdés az is, mire lesz elég a 700 millió eurós járványügyi költségvetési tartalék. Igaz, hogy a szlovák gazdaság nagy része már megtanult együtt élni a koronavírus-járvánnyal, de az elmúlt hetek is megmutatták, hogy egyes szektoroknak továbbra is állami pénzügyi segítségre van szükségük. A jövő év gazdaságilag némileg optimistábbnak tűnik, de pillanatnyilag mindenre rávetül az omikron variáns árnyéka. Várható hatásait még nem igazán ismerjük, az is lehet, hogy nem okoz komolyabb fennakadásokat a gazdaságban. Viszont az sincs kizárva, hogy ismételten korlátozásokra lesz szükség, ami akár másfél–két százalékponttal is csökkentheti a szlovák gazdaság növekedését. Figyelembe kell venni azt is, hogy bármikor jöhet olyan váratlan kiadás, mint a 60 év felettieket oltásra buzdító pénzügyi motiváció, melynek költségvetési hatásait 250 millióra becsülik.
A jövő évi költségvetés legnagyobb hiányossága, hogy nem találtak pénzt az oktatásügyben dolgozók fizetésének valorizálására. Mivel erre idén sem került sor, a tanároknak marad a keserű szájíz és az évtizedes rekordokat döntögető infláció hatásai. Bár az oktatásügyi miniszter azt mondta, szimpatizál a tanárok követelésével, de szerinte a pénzügyminisztérium forráshiányra hivatkozva nem volt hajlandó a béremelésre pénzügyi forrásokat biztosítani. Ezt a tanárok nem annyira hiszik el, tekintve, hogy Igor Matovič pénzügyminiszter a 60 év felettiek oltási motivációjára kész volt azonnal akár 600 millió eurót is mozgósítani. Így nehéz elhinni, hogy az oktatás a Heger-kormány legfontosabb prioritásai közé tartozik.
Mindezek ellenére kijelenthető, hogy globális járvány ellenére a Matovič- és a Heger-kormány eddig felelősen állt hozzá a költségvetés kezeléséhez. A költségvetési hiány 2020-ban sem haladta meg az eurozóna átlagát, és a költségvetési tanács az idei évben is jobbnak látja a büdzsé helyzetét az eredeti terveknél. Ebből a szemszögből a jövő évi költségvetésre is optimistán tekinthetünk, bár az összképet kicsit rontja, hogy a költségvetési kiadási korlátok éles bevezetését a kormány 2024-re tervezi kitolni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
