Kedden előbb az New York Times szerkesztőségi véleményében szólította fel a demokrata elnökjelölt mögött álló alapítványt, hogy ne fogadjon el cégektől és külföldi adakozóktól pénzt, majd este az FBI bejelentette: 30, a bengázi támadással kapcsolatos kitörölt e-mailt állított vissza a Clinton-alapítvány szerveréről. Ugyan Clinton még magabiztosan vezet Trump előtt, ám a mostani két eset is rávilágít arra: van veszítenivalója az első Obama-kormányzat külügyminiszterének.
Szerkesztőségi véleménycikkében a The New York Times úgy ítélte meg, a Clinton Alapítványnak azonnal fel kell hagynia azzal, hogy külföldi és céges támogatásokat fogad el az elnökválasztási kampányhoz.
Ezt azután tette közzé a liberális lap, hogy jelentések szerint lehet átfedés a demokrata elnökjelölt családi alapítványának üzletei és külügyminisztériumi ügyek között. Ha az alapítvány eleget tesz a felhívásnak, akkor az komoly érvágást jelent számára, mivel legnagyobbrészt ezek alkotják a bevételeit. Az NYT még azt is javasolja: ha Hillary lesz az elnök, akkor Bill és Chelsea Clintonnak vissza kell vonulnia az alapítványtól.
Az írás megjelentetése sokak szerint igen jelentős, hiszen a Times szerkesztőségi véleménye figyelemreméltó súllyal esik latba az amerikai baloldalon, és nehezen állítható be Clinton-ellenes forrásnak.
Emailek, melyeknek nem szabadott volna napvilágra kerülniük?
A cikk írásának pillanatában még nem tudni, mit tartalmaznak azok az e-mailek, amelyeket a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársai állítottak vissza a Clinton Alapítvány szervereiről, de a tény, hogy megtették, újabb népszerűségi százalékpontokba kerülhet Hillary-nek.
Az elektronikus levelek ugyanis Bengázival kapcsolatosak, konkrétabban a 2012-es eseményekkel, amikor is líbiaiak elfoglalták az amerikai konzulátust, négy amerikai állampolgár pedig meghalt, köztük az országba akkreditált nagykövet. Az e-mailek külön érdekessége lehet, hogy az eddig nyilvánosságra került több ezer levélen túl új információkat tartalmazhatnak az akkori történésekről. Szakértők ugyanakkor nem zárják ki, hogy a már nyilvánosságra hozott e-mailek másolatai is lehetnek közöttük.
2012-ben a támadás pár óra alatt zajlott le, és tulajdonképpen egy védelem nélküli épületet rohamoztak meg feldühödött bengáziak. A bent lévők segítségére a közelben lévő CIA-bázisról csupán hárman siettek, akik hiába próbáltak komolyabb támogatást kérni a majdnem 800 kilométerre lévő amerikai bázistól.
Természetesen az ügyet kivizsgálták, a konzulátus felügyeletét hivatalból ellátó Hillary Clinton, aki akkor külügyminiszter volt, az esetet követően úgy nyilatkozott, minden felelősséget vállal a kelet-líbiai eseményekért.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
